Aki nem utazott Magyarországra a nyáron családlátogatásra, az augusztus végétől már nem is nagyon tervezhetett ilyesmit. Mind a magyar, mind az angol utazási korlátozásoknak köszönhetően már mélyen zsebbe kell nyúlnia és hosszabb szabadsággal tervezni annak, aki mégis kiruccanáson törné a fejét.
Angliában és más külföldi országokban élő magyarok ezrei kerültek kiábrándító helyzetbe: a korlátozások miatt nem láthatják családtagjaikat-fél éve vagy akár annál régebb óta. Vajon van remény arra, hogy jövő márciusig a helyzet megváltozik?
A legfrissebb hírek szerint „Ismét több száz magyarországi járatát törölte a Wizz Air a zuhanó kereslet miatt. A társaság péntek reggel jelentette be, hogy októberi kapacitását a tavalyi 50 százalékára vágja vissza a teljes hálózaton, a menetrendből pedig az látszik, hogy a két magyar bázison, Budapesten és Debrecenben ennél is sokkal súlyosabb a helyzet. Az ok egyértelműen a határzár.”
Úgy tudni, hogy októbertől Londonból heti 5 járatot indít csak a Wizz Air, míg egy évvel ezelőtt napi 5 járat közlekedett onnan Magyarországra. Állítólag felesleges a téli menetrendváltozásra apellálni, ha ugyanis nem enyhül a járványhelyzet, nem változik számottevően a menetrend.
Mivel a magyar jóslatok szerint hazánkban december-január környékén tetőzik a járvány, bizony elképzelhető, hogy az otthoni korlátozások karácsonykor is érvényben lesznek. Márpedig akkor elbúcsúzhatunk a családegyesítéstől a Szeretet Ünnepén. Kivéve persze, ha bevállaljuk az otthoni tesztelési költségeket és a karantént. Oda-vissza.
Az index szerint erre az áldatlan helyzetre megoldás, ha a magyarországi rokonok utaznak Angliába és a külhonban élő családnál töltik le a kötelező karantént. Visszatérve Magyarországra aztán vagy tesztelés hatósági áron, vagy ismét bezárkózás várja őket. El lehet képzelni, hány család választja ezt a „megoldást”. Mint ahogy azt is, amit szintén a cikk sugall: olyan köztes helyszín, ország keresése, ahová mindkét fél karantén kötelezettség nélkül beutazhat.
Ott persze az utazási kiadások mellett felmerül a szállás és étkezés extra költsége. Ki lehet számolni, ez mennyire életszerű. Marad tehát a bizakodás, mert ugye a remény hal meg utoljára. Forrás bszemese