Éles vitát indított el Nagy-Britanniában egy kormányzati javaslat, amely szerint a munkanélküli vagy tanulmányokat nem folytató fiataloknak komolyan fontolóra kellene venniük a katonai pályát. A kijelentés nem véletlenül került reflektorfénybe: a legfrissebb adatok szerint több mint egymillió olyan 16 és 24 év közötti fiatal él az országban, aki sem nem dolgozik, sem nem tanul, sem pedig képzésben nem vesz részt.
A brit kormány szerint a fegyveres erők nemcsak stabil megélhetést, hanem széles körű karrierlehetőségeket is kínálnak, miközben szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a probléma ennél jóval összetettebb.
Egymillió fiatal került a rendszer peremére
A csütörtökön nyilvánosságra hozott hivatalos statisztikák szerint az úgynevezett NEET-csoportba (Not in Education, Employment or Training) tartozó fiatalok száma elérte az 1,01 millió főt. Ez a legmagasabb érték az elmúlt több mint egy évtizedben.
A jelentés szerint, ha nem történnek sürgős beavatkozások, a következő években akár több százezerrel tovább nőhet azoknak a fiataloknak a száma, akik sem munkát, sem megfelelő képzési lehetőséget nem találnak. A problémára reagálva Louise Sandher-Jones veteránügyi miniszter arra biztatta a fiatalokat, hogy az egyetem mellett vagy akár helyett is fontolják meg a katonai karriert. A politikus szerint sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a hadseregben milyen sokféle szakmai lehetőség áll rendelkezésre.
„Amikor a jövődről döntesz, akár az egyetemről, akár egy szakmai képzésről van szó, komolyan érdemes megvizsgálni a fegyveres erőknél kínált lehetőségeket is” – fogalmazott.
Nemcsak katonának lehet jelentkezni
A miniszter hangsúlyozta, hogy a hadsereg ma már jóval többet jelent a hagyományos katonai szolgálatnál. A fiatalok mérnöki, egészségügyi, informatikai és kiberbiztonsági területeken is szerezhetnek képesítést. Már 16 éves kortól lehetőség van katonai gyakornoki programokhoz csatlakozni, amelyek később akár civil karrierben is komoly előnyt jelenthetnek.
Sandher-Jones szerint a brit oktatási rendszer hosszú időn keresztül szinte kizárólag az egyetemi továbbtanulást népszerűsítette, miközben a szakmai képzések és tanulószerződéses gyakornoki programok előnyeiről jóval kevesebb szó esett.
A miniszter külön kiemelte a Rolls-Royce gyakornoki programját, amelyet „aranyszabványnak” nevezett, és azt mondta, hogy bizonyos esetekben többre értékelne egy ilyen képzést, mint egy oxfordi vagy cambridge-i egyetemi helyet.
A kormány már toborozza a fiatalokat
A brit Munkáspárt februárban jelentette be, hogy a munkaügyi központok tanácsadói speciális képzéseken vesznek részt a brit hadsereg és a Királyi Légierő bázisain. A cél, hogy a fiatal álláskeresők jobban megismerjék a katonai pályában rejlő lehetőségeket, és minél többen válasszák ezt az utat.
A kormány reményei szerint ezzel egyszerre lehetne csökkenteni a munkanélküli fiatalok számát és növelni az ország védelmi kapacitását egy egyre bizonytalanabb nemzetközi környezetben.
Nem mindenki ért egyet az ötlettel
A javaslat ugyanakkor komoly kritikákat is kapott. Egy friss, 2000 fiatal bevonásával készült felmérés szerint a 16 és 29 év közötti britek fele kijelentette, hogy semmilyen körülmények között nem fogna fegyvert Nagy-Britanniáért. Steven Evans, a Learning and Work Institute vezetője szerint nem valószínű, hogy a hadsereg képes lenne érdemben csökkenteni az egymilliós NEET-létszámot.
„Nem fogunk több százezer fiatalt felvenni a hadseregbe. Nem látom, hogyan jelenthetne ez önmagában megoldást a problémára” – fogalmazott.
Szerinte a fiatalok munkaerőpiaci nehézségeit sokkal átfogóbb intézkedésekkel kellene kezelni.
Mit szólnak ehhez az Angliában élő magyarok?
A téma valószínűleg az Egyesült Királyságban élő magyarokat is megosztja majd. Sokan úgy vélik, hogy a hadsereg vagy egy szakmai gyakornoki program valóban jobb lehetőséget jelenthet egy fiatal számára, mint több tízezer fontos diákhitellel belevágni egy bizonytalan megtérülésű egyetemi képzésbe.
Mások viszont attól tartanak, hogy a kormány valójában a fiatalok előtt álló lehetőségek szűkülését próbálja elfedni, és a hadsereget használja megoldásként egy mélyebb társadalmi problémára.
Az Angliában élő magyar családok közül sokan maguk is szembesülnek azzal, hogy gyermekeiknek egyre nehezebb eligazodniuk a brit oktatási és munkaerőpiaci rendszerben. Az egyetemi tandíjak magasak, a lakhatás drága, a kezdő fizetések pedig sok esetben nem tartanak lépést a megélhetési költségekkel.
Kérdés, hogy a brit fiatalok közül hányan választják majd valóban a katonai pályát, és elegendő lesz-e ez ahhoz, hogy megfordítsák a jelenlegi, aggasztó tendenciát. Szerinted jó lehetőség a hadsereg és a szakmai képzés azoknak a fiataloknak, akik nem találnak munkát vagy nem szeretnének egyetemre menni, vagy a kormánynak inkább más megoldásokat kellene keresnie? Forrás: Independent