A brit politikában újabb vita bontakozott ki a fiatalok foglalkoztatásának helyzetéről, miután Wes Streeting korábbi egészségügyi miniszter azt javasolta, hogy a kormány csökkentse a munkaadók által fizetendő National Insurance (NI) járulékot azoknál a cégeknél, amelyek fiatal munkavállalókat alkalmaznak.
A politikus szerint a vállalkozásoknak több ösztönzésre van szükségük ahhoz, hogy esélyt adjanak a pályakezdőknek, különösen most, amikor rekordközeli szintre emelkedett azoknak a fiataloknak a száma, akik sem nem dolgoznak, sem nem tanulnak, sem pedig képzésben nem vesznek részt. A téma az Angliában élő magyarokat is érintheti, hiszen sok magyar család gyermekei már a brit oktatási rendszerben tanulnak, vagy éppen most készülnek belépni a munkaerőpiacra.
Rekordszámú fiatal marad munka és képzés nélkül
A héten nyilvánosságra hozott jelentés szerint Nagy-Britanniában folyamatosan nő az úgynevezett NEET-fiatalok száma. A rövidítés azokat jelöli, akik nem vesznek részt oktatásban, nem dolgoznak és semmilyen képzésben sem vesznek részt. Alan Milburn korábbi munkaügyi és egészségügyi miniszter figyelmeztetett: ha a kormány nem lép gyorsan, a következő években akár több százezerrel is tovább nőhet azoknak a fiataloknak a száma, akik kiszorulnak a munkaerőpiacról.
A legfrissebb hivatalos adatok szerint jelenleg több mint egymillió 16 és 24 év közötti fiatal tartozik ebbe a csoportba, ami az egyik legmagasabb érték az elmúlt években.
A cégek szerint túl drága lett a fiatalok alkalmazása
Streeting szerint a vállalkozásoknak ma már sokkal nagyobb költséget jelent új dolgozókat felvenni, mint korábban. A Munkáspárt 2024-es választási győzelme után bemutatott első költségvetés egyik fontos eleme volt a munkaadók által fizetett National Insurance emelése. A járulék mértéke 13,8 százalékról 15 százalékra nőtt, miközben az a bérküszöb is csökkent, amely után a cégeknek fizetniük kell.
A változtatás célja évi 25 milliárd font többletbevétel előteremtése volt, amelynek egyik legnagyobb nyertese az NHS, vagyis a brit egészségügyi rendszer lett. A vállalkozások azonban egyre gyakrabban panaszkodnak arra, hogy a magasabb adók és az emelkedő minimálbér miatt kevésbé mernek fiatal, tapasztalatlan munkavállalókat felvenni. Streeting szerint érdemes lenne megfontolni egy célzott adócsökkentést azoknak a munkáltatóknak, akik pályakezdőknek biztosítanak munkalehetőséget.
„Könnyebbé kell tennünk a vállalkozások számára, hogy fiatalokat alkalmazzanak és megadják nekik az első lehetőséget” – fogalmazott.
A kormány már most is támogatná a fiatalok felvételét
A brit kormány ugyanakkor hangsúlyozza, hogy több intézkedést is bevezetett a fiatalok foglalkoztatásának javítása érdekében. Az egyik új program keretében a munkáltatók akár 3000 font támogatást is kaphatnak minden olyan 18 és 24 év közötti fiatal után, aki legalább hat hónapja álláskeresőként szerepel a rendszerben.
A kabinet szerint ez a generációk óta legnagyobb ifjúsági foglalkoztatási reformcsomagja, amelynek célja félmillió fiatal munkába állításának segítése. A szakértők azonban megosztottak abban, hogy ezek az intézkedések elegendőek lesznek-e.
Mit javasol még Wes Streeting?
Az elmúlt napokban a korábbi egészségügyi miniszter több olyan javaslatot is megfogalmazott, amelyekkel igyekezett elhatárolódni a jelenlegi kormány irányvonalától:
- A munkaadói National Insurance célzott csökkentését javasolta a fiatalok foglalkoztatásának ösztönzésére.
- Támogatná új olaj- és gázkitermelési engedélyek kiadását az Északi-tengeren.
- Kijelentette, hogy hosszú távon az Egyesült Királyságnak vissza kellene térnie az Európai Unióhoz.
- Egy „működő vagyonadó” bevezetését sürgette, amely szerinte igazságosabbá tenné az adórendszert.
- A tőkenyereség-adó (Capital Gains Tax) emelését támogatná, hogy közelebb kerüljön a munkából származó jövedelmek adóztatásához.
- Több állami beavatkozást és nagyobb regionális önállóságot (devolution) támogatna a gazdaságban.
- Azt állította, hogy a Munkáspárt 2024-ben „felkészületlenül” került hatalomra.
- Szerinte a vállalkozásokat jobban támogatni kellene a gazdasági növekedés érdekében.
- Úgy véli, hogy a fiatalok számára az egyetem mellett sokkal nagyobb hangsúlyt kellene kapniuk a szakmai képzéseknek és gyakornoki programoknak.
Újabb vita az északi-tengeri olaj- és gázkitermelésről
Streeting nemcsak a fiatalok foglalkoztatásával kapcsolatban fogalmazott meg eltérő véleményt. A korábbi miniszter azt is jelezte, hogy támogatná új olaj- és gázkitermelési engedélyek kiadását az Északi-tengeren.
Ez érzékeny kérdés a brit politikában, mivel a kormány eddig inkább a megújuló energiaforrások felé történő átállást hangsúlyozta.
A támogatók szerint az új kitermelések növelhetnék az állami adóbevételeket és csökkenthetnék az ország külföldi energiafüggőségét. Az ellenzők viszont attól tartanak, hogy ez lassítaná a klímavédelmi célok megvalósítását.
A vita különösen aktuális azután, hogy az elmúlt hónapok nemzetközi konfliktusai ismét jelentősen megemelték az energiaárakat Európában.
Mit gondolhatnak erről az Angliában élő magyarok?
A téma valószínűleg sok Angliában élő magyart is megoszt majd.
Sokan úgy vélik, hogy a vállalkozások terhei valóban túl magasak lettek, és ha olcsóbb lenne a fiatalok alkalmazása, több pályakezdő juthatna munkához. Különösen igaz lehet ez a vendéglátásban, kereskedelemben, logisztikában és egyéb olyan ágazatokban, ahol sok magyar dolgozik vagy vezet vállalkozást.
Mások szerint azonban a probléma mélyebb gyökerű. Sokan azt látják, hogy a lakhatási költségek, a megélhetési válság és a gazdasági bizonytalanság miatt a fiatalok egyre nehezebben tudnak önálló életet kezdeni, és ezen önmagában egy adócsökkentés nem feltétlenül változtat.
Az angliai magyar szülők közül is sokan szembesülnek azzal a kérdéssel, hogy gyermekeik számára az egyetem, a szakmai képzés vagy a közvetlen munkavállalás jelenti-e a jobb jövőt. A brit kormány most láthatóan egyre nagyobb hangsúlyt helyez arra, hogy a fiatalokat minél hamarabb bevonja a munkaerőpiacra.
Ti mit gondoltok? Segítene a fiatalok helyzetén, ha a cégek kevesebb adót fizetnének utánuk, vagy ennél jóval átfogóbb változásokra lenne szükség Nagy-Britanniában?