Andy Burnham miniszterelnök kijelentette, egyelőre nem készül arra, hogy visszavigye Nagy-Britanniát az Európai Unióba, a közös piacba vagy a vámunióba. A Downing Street megerősítette, hogy az új kormányfő továbbra is tartja magát Keir Starmer korábban meghatározott „vörös vonalaihoz”, miközben Burnham maga azt hangsúlyozza, hogy elődjénél bátrabban szeretné szorosabbra fűzni London és Brüsszel kapcsolatait.
A kijelentés azért különösen figyelemre méltó, mert Burnham korábban jóval ambiciózusabb európai kapcsolatot szorgalmazott, és még manchesteri polgármesterként arról beszélt, hogy szeretné, ha az Egyesült Királyság egy napon ismét csatlakozna az EU-hoz. Miniszterelnökké válása után ezért sokan azt várták, hogy felülvizsgálja a Brexit óta követett politikát, most azonban úgy tűnik, egyelőre nem lépi át ezt a határt.
Maradnak a Brexit vörös vonalai
A Downing Street szóvivője egyértelműen fogalmazott: a kormány továbbra is elkötelezett a korábban lefektetett vörös vonalak mellett. Ez azt jelenti, hogy Nagy-Britannia nem csatlakozik újra az Európai Unióhoz, és nem tér vissza sem az egységes piachoz, sem a vámunióhoz, miközben a személyek szabad mozgásának visszaállítása sincs napirenden.
Ez azért jelenthet csalódást azoknak, akik Burnham hivatalba lépésétől jelentős Brexit-fordulatot vártak, mert az új miniszterelnök korábban azt ígérte, hogy elődjénél „bátrabb” megközelítést alkalmaz majd Európával kapcsolatban. A jelek szerint azonban ez a nagyobb ambíció egyelőre nem az EU-tagság vagy az egységes piac újbóli elérését jelenti, hanem a jelenlegi kereteken belüli szorosabb együttműködést.
Burnham első külföldi útján, Ukrajnában is arról beszélt, hogy Nagy-Britanniának közelebb kell kerülnie az Európai Unióhoz. Az Antonio Costa európai tanácsi elnökkel folytatott megbeszélésen a brit kormányfő a védelem, a biztonság, a gazdaság és más területek együttműködésének jelentős bővítését szorgalmazta.
Gazdasági érvek is szólnak a szorosabb kapcsolatok mellett
A Brexit gazdasági következményei továbbra is komoly politikai vitát jelentenek Nagy-Britanniában. Egy, a Best for Britain megbízásából készült kutatás szerint az egységes piachoz való visszatérés hosszabb távon akár 92 milliárd fonttal is növelhetné a brit GDP-t, és a tanulmány szerint ezzel a Brexit gazdasági veszteségeinek jelentős része visszanyerhető lenne.
A Brexit gazdasági hatásaira korábban John Major volt konzervatív miniszterelnök is figyelmeztetett, aki szerint az Egyesült Királyság évente mintegy 100 milliárd fontnyi kereskedelmi veszteséget és 40 milliárd fontnyi adóbevételtől való kiesést szenvedhet el. Ezek az állítások ugyanakkor politikailag vitatottak, és az EU-val való kapcsolat jövője továbbra is megosztja a brit pártokat és a választókat.
A közvéleményben azonban érzékelhető az igény a szorosabb európai együttműködésre. Egy korábbi YouGov-felmérés szerint a britek jelentős része támogatná a közeledést az EU-hoz, miközben az egységes piac újbóli elérésének kérdése is lényegesen nagyobb támogatást kap, mint az EU-hoz való teljes elszigetelődés fenntartása.
Burnham közelebb vinné Londont Brüsszelhez
A brit kormányfő a luxemburgi miniszterelnökkel, Luc Friedennel folytatott tárgyalásán szintén arról beszélt, hogy ambíciója közelebb hozni Nagy-Britanniát az Európai Unióhoz. Kiemelték a kulturális és oktatási kapcsolatokat, amelyek a brit és európai fiatalok számára egyaránt több lehetőséget teremthetnek.
A közeledés része lehet a védelem és biztonság, az energia, a gazdasági együttműködés, az illegális migráció elleni fellépés, valamint a fiatalok mobilitásának javítása is. A következő brit–EU-csúcstalálkozó várhatóan fontos állomása lesz ennek a folyamatnak, bár a korábban nyárra tervezett találkozót későbbi időpontra halasztották.
Burnham politikája így egyelőre inkább a Brexit következményeinek enyhítéséről és az EU-val való kapcsolat javításáról szól, mintsem az ország visszacsatlakozásáról. Ez politikailag óvatosabb irány, különösen annak fényében, hogy a miniszterelnök korábban maga is úgy fogalmazott: Nagy-Britanniának nem szabad újra megnyitnia a Brexit körüli, évek óta tartó megosztó vitákat.
Komoly politikai lehetőség vagy elszalasztott történelmi pillanat?
A Burnham-féle megközelítést ugyanakkor nem mindenki tartja elegendőnek. Nick Boles volt konzervatív miniszter, aki a Brexit miatt hagyta ott a Konzervatív Pártot, nemrég azt állította, hogy az egységes piac újbóli elérése politikailag rendkívül erős fegyver lehetne Burnham kezében, és akár a következő parlamenti választás megnyerésében is segíthetne.
Boles szerint a megváltozott európai biztonsági helyzet új lehetőséget teremtett Nagy-Britannia és az EU számára, ezért egy átfogóbb együttműködési megállapodás mindkét félnek előnyös lehetne. Elképzelése szerint London nagyobb védelmi szerepvállalást kínálhatna Európának az egységes piachoz való hozzáférésért cserébe, miközben az Egyesült Királyságnak nem kellene automatikusan visszatérnie minden korábbi uniós szabályhoz.
Burnham azonban egyelőre nem ezt az utat választja. Kormánya inkább a Starmer által megkezdett „reset” továbbépítésére készül, miközben a miniszterelnök azt szeretné elérni, hogy Nagy-Britannia ismét Európa egyik legszorosabb partnere legyen anélkül, hogy formálisan visszalépne az EU-ba.
A következő hónapok egyik legfontosabb kérdése ezért az lesz, hogy meddig hajlandó elmenni Burnham a közeledésben. A jelenlegi álláspont alapján a Brexit alapvető döntéseit nem fordítja vissza, de ha valóban „bátrabb” európai politikát akar folytatni, annak előbb-utóbb kézzelfogható változásokat is kell hoznia a brit–EU kapcsolatokban. Forrás