A brit mezőgazdászokat modernkori rabszolgasággal vádolják az idénymunkások széles körben elterjedt kizsákmányolásával kapcsolatos hírek terjedése közepette – amelyeknek a nyilvánosságra hozatalát a Belügyminisztérium igyekezett megakadályozni.
A Bureau of Investigative Journalism (TBIJ) és a The Independent által végzett vizsgálat olyan bizonyítékokat tárt fel, amelyek arra utalnak, hogy azokat a munkavállalókat, akik több ezer mérföldet utaztak, hogy betöltsék a hiányszakmákat az Egyesült Királyság mezőgazdasági iparágában, nyilvánosan megalázták, nem fizettek minden munkaórájukért, és arra kényszerítették őket, hogy nem megfelelő körülmények között éljenek.
A Belügyminisztérium 2021-ben és 2022-ben titkos jelentésekben gyűjtötte össze a bizonyítékokat, amelyek nyilvánosságra hozatalát igyekezett megakadályozni, és csak öt hónapos pereskedés után engedték, hogy ez végül megtörténjen. Egyes állítások szerint az idénymunkás vízumokkal rendelkező bevándorlókkal szemben tanúsított rossz bánásmód annyira szembetűnő, hogy a kormány nem kizárt, hogy megszegte a modern rabszolgaság megelőzésére vonatkozó kötelezettségeit.
A vizsgálat megállapította, hogy:
- Egy ukrán nő, aki gyümölcsszedőként dolgozott egy kormány által jóváhagyott ügynökségen keresztül, azt mondta, hogy „éheztették”, miután 11 napig a lakókocsijába zárták orvosi segítség és élelmiszer nélkül, amikor elkapta a Covid-19-et.
- Egy másik dolgozó azt mesélte, hogy egy kollégája saját magának kellett, hogy kihúzza a fogát, miután a főnöke megtagadta tőle a fogászati ellátást
- Egy moldovai munkásnak állítólag csak egy 15 perces szünetet engedélyeztek, és nem engedték, hogy WC-re menjen, vizet igyon vagy egyen, amíg el nem éri a napi kitűzött célértéket a munkában.
A történetek azután láttak napvilágot, hogy a TBIJ megszerezte a Belügyminisztérium által készített 19 jelentést olyan farmokról, amelyek idénymunkás vízummal rendelkező személyeket foglalkoztatnak. A TBIJ sikeres fellebbezése után nyilvánosságra hozott dokumentumok a helyszíneken járt ellenőrök interjúit és megállapításait foglalják össze. A farmok nevét a Belügyminisztérium kereskedelmi okokból nem teszi közzé.
Egy magas rangú kormánypárti képviselő, aki a modern rabszolgasággal és emberkereskedelemmel foglalkozó összpárti parlamenti csoport tagja, azt mondta, hogy az eredmények azt mutatják, hogy a modern rabszolgaság „mindenütt jelen van”, és a Belügyminisztériumnak lépéseket kell tennie, ha visszaélést észlel.
Az Egyesült Királyság kormánya 2019-ben indította el az idénymunkás-programot a munkaerőhiány kezelésére, amelyet a Brexit tovább súlyosbított.
Kezdetben 2500 vízum állt rendelkezésre az indulásakor. Ez év végéig várhatóan azonban már 55 000 példányt fognak kiadni olyan országokból érkezőknek, mint Kirgizisztán, Dél-Afrika és Ukrajna, hogy az Egyesült Királyság több száz farmján dolgozzanak. A jelentésekből kiderül, hogy a rendszerben részt vevő munkavállalók sokkal nagyobb mértékű kizsákmányolással szembesültek, mint azt a kormány korábban beismerte.
A TBIJ vizsgálati jelentések elemzése szerint a megkérdezett munkavállalók csaknem fele számolt be jóléti problémákról, beleértve a rasszizmust, a bér egy részének ellopását, és azzal való fenyegetéseket, hogy hazaküldik őket, ha nem érik el a napi „targetet”. Az egyik farmon, ahol több mint egy tucat ember panaszkodott a rossz bánásmód miatt, a gazdasszony állítólag olyat is mondott nekik, hogy: „Tiszta vérű angol nő vagyok, én itt maradok, de ti vissza fogtok menni a szegény országaitokba.”
A belügyminisztériumi jelentésekben felvetett visszaélések a munkaidőre és az életkörülményekre egyaránt kiterjednek, de egyiket sem vizsgálták – derül ki az Independent Chief Inspector of Borders and Immigration jelentéséből.
Mark Spencer mezőgazdasági miniszter a múlt hónapban még azt állította, hogy a programban részt vevő emberekről „nagyon jól gondoskodnak”, és a munkaadók „gondoskodnak jóléti szükségleteik kielégítéséről”. Emberi jogi jogászok szerint viszont a vizsgálatok elmulasztása azt jelentheti, hogy a kormány megszegte az Emberi Jogok Európai Egyezménye szerint a kényszermunka megakadályozására vonatkozó kötelezettségét.
A belügyminisztériumi jelentések szerint gyakoriak a kifizetetlen munkaórák – az ellenőrzött gazdaságok közel kétharmadában a dolgozók azt mondták, hogy nem mindig kapták meg a teljes fizetést a ledolgozott vagy utazott órákért, vagy a törvény által megengedett maximális összeget meghaladó mértékben vontak le belőle.
Más munkavállalási vízumoktól eltérően, ahol a munkaadók támogatják a munkavállalók tartózkodási engedélyét, a mezőgazdasági idénymunkás vízum hat engedéllyel rendelkező toborzóra támaszkodik, akik gyakran maguk döntik el, hogy az emberek melyik farmon dolgozzanak, és ha problémákkal szembesülnek, vagy ha a munka elfogy, áthelyezhetők-e másik helyre.
A toborzóknak gondoskodniuk kell arról is, hogy a munkások megfelelő fizetést kapjanak, tisztességes bánásmódban részesüljenek, és higiénikus szálláson éljenek. Az ellenőrök által felvetett számos probléma ellenére egyetlen állami engedéllyel rendelkező ügynökség sem veszítette el engedélyét, és nem kapott szankciót sem e szabványok be nem tartása miatt.
Eközben a jelentések azt is feltárják, hogy a korábban gondoltnál gyakoribbak a törvénytelen munkaerő-toborzási díjak: hat ország munkavállalói is azt mondták, hogy akár 7500 fontot is ki kellett fizetniük a toborzóirodának az Egyesült Királyságban végzett munkákért. Az ilyen díjak felszámítása pedig „nem kicsit” jogellenes. Forrás