Az angliai NHS egyes területein olyan minimum várakozási időket vezettek be, amelyek miatt a betegeknek akár 12–16 hetet is várniuk kell bizonyos tervezett kezelésekre vagy műtétekre, még akkor is, ha klinikailag már készen állnának a beavatkozásra. A British Medical Journal (BMJ) vizsgálata szerint az intézkedéseket elsősorban a kereslet kezelésére és a költségvetési nyomás enyhítésére alkalmazzák.
A BMJ a Freedom of Information Act segítségével 36 angliai integrált egészségügyi ellátási testületből, az úgynevezett ICB-kből 35-től kapott adatokat. Ezek közül 17 olyan szervezetet találtak, amely 12 és 16 hét közötti minimum várakozási időt vezetett be bizonyos fontos beavatkozások esetében, köztük csípő-, térd- és szürkehályogműtéteknél.
Van, ahol 16 hetes minimumot határoztak meg
A vizsgálat szerint Shropshire, Telford and Wrekin, valamint West Yorkshire ennél is tovább ment, és 16 hetes minimum várakozási időt határozott meg valamennyi rutin beavatkozás esetében. West Yorkshire-ben azt a célt is kitűzték, hogy a betegek 90 százaléka legalább 16 hetet várjon a kezelésre.
A helyi egészségügyi vezetés szerint ez nem azt jelenti, hogy minden beteget automatikusan ugyanannyi ideig kell várakoztatni. Állításuk szerint az orvosoknak továbbra is lehetőségük van előre venni azokat a pácienseket, akiknél fennáll annak a veszélye, hogy állapotuk a várakozás miatt klinikailag romlik.
Shropshire szerint a 16 hetes küszöb célja a méltányosság elősegítése, a különbségek csökkentése és annak biztosítása, hogy minden beteg időben és egyenlő feltételek mellett férjen hozzá a tervezett ellátásokhoz. A BMJ vizsgálata ugyanakkor több olyan területet is azonosított, ahol hasonló elvek alapján hosszabb várakozási idővel terveznek.
Birminghamtől Dorsetig több területen is alkalmazzák
Birminghamben például a tervezett, nem sürgős beavatkozások esetében 14 hetes minimum várakozási időt határoztak meg, kivéve, ha az ellátó intézmény igazolható klinikai sürgősséget jelez. Humber and North Yorkshire pedig az NHS és a magánegészségügyi szolgáltatók kapacitástervezésében átlagosan 16 hetes várakozási idővel számol a rutin, kórházi kezelést igénylő beavatkozásoknál.
Herefordshire és Worcestershire esetében 14 hetes minimum várakozási idő szerepel a tervezési feltételezésekben, Dorsetben pedig az NHS-szel szerződött magánszektorbeli sebészeti szolgáltatóktól várják el ugyanezt a 14 hetes minimumot. Somersetben pedig azt közölték, hogy 14 hétnél hamarabb nem kellene kezelni a betegeket, kivéve a prioritást élvező pácienseket vagy azokat, akiknél sürgős vizsgálatokra és képalkotó eljárásokra van szükség.
A Royal College of Surgeons of England szerint komoly aggodalomra ad okot az intézkedések széles körű alkalmazása. Tim Lane, a szervezet elnöke úgy fogalmazott, hogy bár tisztában vannak az NHS súlyos pénzügyi és kapacitásproblémáival, a klinikailag kezelésre kész betegeknek nem szabadna szándékosan tovább várniuk.
A sebészek szerint a várakozás súlyos következményekkel járhat
Tim Lane szerint a szükségtelen késlekedés meghosszabbíthatja a betegek fájdalmát, korlátozhatja a mozgásukat, növelheti a szorongást, és bizonyos esetekben az állapotuk romlásához is vezethet. A sebészek szerint az ellátáshoz való hozzáférést elsősorban a beteg klinikai szükségleteinek, nem pedig annak kellene meghatároznia, hogy az ország melyik részén él.
A Royal College of Surgeons arra is figyelmeztetett, hogy a különböző területeken alkalmazott eltérő minimum várakozási idők egyfajta „postcode lottery”, vagyis lakóhely szerinti egészségügyi egyenlőtlenség kialakulásához vezethetnek. A szervezet szerint a minimum várakozási idők nem oldják meg az NHS alapvető kapacitásproblémáit, ezért több beruházásra, jobb infrastruktúrára és a meglévő kapacitások hatékonyabb kihasználására lenne szükség.
A háziorvosokat képviselő Royal College of GPs szintén bírálta a gyakorlatot. Victoria Tzortziou Brown professzor szerint a hosszú kórházi várakozás különösen nehéz azoknak, akik közben fájdalommal vagy a mindennapi életüket befolyásoló tünetekkel élnek, ráadásul ilyenkor gyakran a háziorvoshoz fordulnak további segítségért, ami tovább növeli az alapellátás terheit.
Az NHS szerint továbbra is a klinikai szükséglet számít
A Nuffield Trust szakértője ugyanakkor rámutatott arra, hogy a kezelések bizonyos minimum várakozási időhöz kötése racionális és méltányos megoldás is lehet, ha az a cél, hogy egy szűkös költségvetést egyenletesen osszanak el a teljes lakosság között. Ugyanakkor szerinte komoly kérdés, hogy pontosan hogyan lehet ezt igazságosan megvalósítani.
Az NHS szóvivője azt hangsúlyozta, hogy a megrendelt várakozási időkre vonatkozó szabályok segíthetik az egészségügyi szolgáltatások, a dolgozók és a rendelkezésre álló költségvetések lehető leghatékonyabb felhasználását. Az NHS szerint azonban minden beteget klinikai szükséglete alapján kell ellátni, és nem várják el egyetlen szervezettől sem olyan várakozási idők alkalmazását, amelyek veszélyeztetnék az NHS Alkotmányában rögzített követelményeket.
A jelenlegi szabályok szerint a tervezett NHS-kezelések esetében 18 hét a maximális várakozási időre vonatkozó standard. A mostani BMJ-vizsgálat azonban azt mutatja, hogy egyes területeken már jóval korábban, 12–16 hetes minimumokkal igyekeznek szabályozni, mikor kerülhet sor bizonyos nem sürgős beavatkozásokra, ami újabb vitát indíthat arról, hogy a pénzügyi és kapacitásproblémák árát mennyiben szabad a kezelésre váró betegeknek megfizetniük. Forrás