Andy Burnham brit miniszterelnök olyan szociális ellátási rendszert szeretne létrehozni Angliában, amely az NHS alapelveihez hasonlóan mindenki számára hozzáférhető lenne, és nem a jelenlegi rászorultsági alapú finanszírozás szerint működne. Burnham szerint az elképzelés lényege az lenne, hogy „mindenki hozzájárul, mindenki fedezetet kap”, a részletes tervet pedig a következő általános választáson a választók elé kívánja terjeszteni.
A miniszterelnök ugyanakkor nem zárta ki az adóemeléseket sem, és elismerte, hogy a reform finanszírozására vonatkozó egyes döntések egyesek számára nehezek vagy népszerűtlenek lehetnek. A pontos finanszírozási modellt egyelőre nem ismertette, és azt mondta, hogy a Louise Casey bárónő által vezetett felülvizsgálat alapján dolgozzák majd ki a részleteket.
Jelenleg nem mindenkinek jár ingyen a szociális ellátás
Angliában az NHS-sel ellentétben a felnőttek szociális ellátása általában nem ingyenes a szolgáltatás igénybevételekor. A jelenlegi rendszerben a helyi önkormányzatok a rászorulók anyagi helyzetét is vizsgálják, és a megtakarítások, illetve vagyoni helyzet alapján dőlhet el, hogy valaki jogosult-e önkormányzati segítségre a gondozási költségekhez.
Burnham szerint ez jelentős pénzügyi terhet jelenthet azoknak, akik hosszú időn keresztül szorulnak segítségre, különösen akkor, ha a családnak saját megtakarításaiból vagy vagyonából kell finanszíroznia az ellátást. A miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy az angliai rendszerben jelenleg az embereknek „hatalmas költséggel” kell szembenézniük, miközben a megfelelő szociális ellátás hiánya az NHS-re is további nyomást helyez.
Burnham szerint Anglia másik problémája, hogy kórházakban jelentős számú beteg marad bent azért, mert nincs megfelelő szociális ellátás, amely lehetővé tenné hazabocsátásukat. Az új rendszer egyik célja ezért az is lenne, hogy csökkentse az NHS-re nehezedő terhelést azzal, hogy a megfelelő támogatás hamarabb elérhetővé válik az otthonukba visszatérő betegek számára.
Mennyibe kerülhetne az új rendszer?
A teljesen ingyenes, mindenki számára hozzáférhető személyes szociális gondozás költségét korábbi elemzések több tízmilliárd fontra becsülték évente, attól függően, hogy pontosan milyen szolgáltatásokat és milyen jogosultsági feltételeket tartalmazna a rendszer. Egy korábbi becslés körülbelül 18 milliárd font többletköltséggel számolt, Burnham azonban arra a felvetésre, hogy ennyibe kerülne a reform, azt válaszolta: „Nem ilyen magas.”
A miniszterelnök nem mondta meg, hogy pontosan milyen adóval vagy járulékkal finanszírozná a változtatást. Azt viszont egyértelművé tette, hogy az elképzelés olyan rendszer lenne, amelyben mindenki hozzájárul, miközben mindenki jogosultságot szerezne az ellátásra, bár nem feltétlenül ugyanazon a módon, ahogyan jelenleg az NHS-t finanszírozzák.
A kormány által felkért Louise Casey felülvizsgálata fontos szerepet kap a részletek kidolgozásában. Burnham a korábban tervezett határidőt előrehozta, így Casey jelentését 2027 nyarára várják, miközben a miniszterelnök szerint a végleges elképzelésről pártok közötti egyeztetésre is szükség lesz.
A konzervatívok már ellenzik az adóemelést
A terv politikai vitát is kiváltott. Chris Philp árnyék-belügyminiszter szerint a reformok további adóemeléseket jelenthetnének, amelyeket a Konzervatív Párt nem támogatna, és azt mondta, hogy amennyiben több pénzre lenne szükség például a szociális ellátásra vagy a védelemre, azt inkább más területeken, különösen a jóléti kiadásokban elérhető megtakarításokból kellene előteremteni.
A Labour soraiból Darren Jones volt kabinetminiszter úgy nyilatkozott, hogy Burnham jelentős lépést tesz a szociális ellátás reformja felé, ugyanakkor szerinte a részletes finanszírozási tervet is látni kell. Felmerült az állami nyugdíj úgynevezett hármas garanciájának, vagyis a triple locknak a megváltoztatása is mint lehetséges finanszírozási lehetőség, de ez jelenleg csak egy politikai felvetés.
A Liberális Demokraták vezetője, Ed Davey a pártok közötti tárgyalások folytatását sürgette, míg a Reform UK részéről Robert Jenrick bírálta Burnham elképzeléseit és az esetleges új adókat. Ezek politikai álláspontok, miközben a reform tényleges finanszírozási modelljéről még nincs végleges döntés.
A „haláladó” árnyéka már korábban is megjelent
Burnham számára a szociális ellátás reformja személyes ügy is, mivel édesapja, Roy Alzheimer-kórban szenvedett, és a miniszterelnök szerint ez a tapasztalat is megerősítette abban, hogy változtatni szeretne a rendszeren. A politikus már korábban, Gordon Brown kormányának egészségügyi minisztereként is kidolgozott egy nemzeti gondozási szolgálatra vonatkozó elképzelést.
A korábbi tervben egy kötelező hozzájárulás is szerepelt, amely bizonyos esetekben az emberek halála után a hagyatékot is érinthette volna, ezért az ellenfelek „death tax”, vagyis „haláladó” néven támadták. A mostani elképzelésnél azonban a konkrét finanszírozási mechanizmus még nem végleges, így egyelőre nem lehet kijelenteni, hogy pontosan milyen adó vagy hozzájárulás fedezné az új rendszert.
Burnham szerint a reformot nem lehet kizárólag egyetlen párt politikájaként végrehajtani, ezért szélesebb parlamenti konszenzust szeretne kialakítani. A következő időszakban a Casey-féle felülvizsgálat és a kormány részletes terve döntő szerepet játszhat abban, hogy pontosan milyen szociális ellátás válhatna ingyenessé Angliában, mennyibe kerülne az államnak, és hogyan oszlanának meg a költségek a lakosság között. Forrás: BBC