Sir Ken McCallum, a brit belső elhárítás, az MI5 főigazgatója szerint Nagy-Britannia 2026-ban nagyobb és összetettebb nemzetbiztonsági fenyegetésekkel néz szembe, mint a 2001. szeptember 11-i terrortámadások idején. A 9/11 25. évfordulóján, a The Independent számára írt ritka nyilvános üzenetében arra figyelmeztetett, hogy a tömeges áldozatokkal járó terrorizmus veszélye továbbra is fennáll, miközben az országot immár állami szereplők által jelentett stratégiai fenyegetések is komolyan érintik.
McCallum szerint a jelenlegi helyzet lényegesen különbözik a 2001-es állapotoktól, mert a terrorfenyegetés mellé olyan államok kerültek, amelyek jelentős képességekkel rendelkeznek a Nyugat destabilizálására. Elsősorban Oroszországot és Kínát nevezte meg, miközben az iszlamista szélsőségesek jelentette veszély továbbra sem tűnt el.
Az MI5 szerint „a sárkányok visszatértek”
Az MI5 vezetője James Woolsey, a CIA korábbi igazgatójának egy korábbi hasonlatát idézve úgy fogalmazott, hogy a hidegháború után a Nyugat egy nagy „sárkányt” győzött le, miközben kisebb fenyegetések továbbra is megmaradtak. McCallum szerint azonban ma már „a legrosszabb helyzetek egyikével” kell szembenézni, mert a „sárkányok visszatértek, a kígyók pedig továbbra is jelen vannak”.
A „sárkányok” elsősorban Oroszországot és Kínát jelentik, míg a „kígyók” alatt a továbbra is aktív radikális iszlamista csoportokat és szélsőségeseket érti. Az MI5 vezetője szerint a 2001 után elindított nemzetközi fellépés szükséges volt az al-Kaida ellen, és az akkori erőfeszítések jelentősen csökkentették a szervezet képességeit.
McCallum szerint az al-Kaidát nem egyszerűen vissza kellett szorítani, hanem képességeinek jelentős részét fel kellett számolni. A nemzetközi műveletek eredményesek voltak, és bár az al-Kaida ma is jelenthet veszélyt, a szervezet képességei a 2001-es szint töredékére estek vissza.
Oroszország és Kína új típusú veszélyt jelenthet
Az MI5 vezetője ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy Nagy-Britanniának nem szabad abba a hibába esnie, hogy a korábban kiépített védelmi rendszerekre támaszkodva biztonságban érzi magát. Szerinte nem a tegnapi fenyegetések ellen létrehozott védelmi mechanizmusokat kell csupán fenntartani, hanem már most fel kell készülni azokra a veszélyekre, amelyek a következő években jelentkezhetnek.
A brit titkosszolgálati vezető szerint Oroszország Nyugat elleni hibrid hadviselése és Kína egyre erősebb versenye az ásványkincsekért, valamint a kereskedelmi útvonalak ellenőrzéséért olyan helyzetet teremtett, amelyben már nem elegendő kizárólag a rendőrségre, a titkosszolgálatokra és a hadseregre támaszkodni. A nemzetbiztonság szerinte az egész ország közös feladata kell hogy legyen.
A fenyegetések között olyan akciókat említett, mint a bűnözőkön keresztül megszervezett szabotázs, a demokratikus folyamatokba történő titkos beavatkozás, illetve az energiaellátást és más kritikus infrastruktúrát érő pusztító kibertámadások. McCallum szerint ezek kezeléséhez új törvényekre, új módszerekre és az állami, üzleti, tudományos szereplők szorosabb együttműködésére lehet szükség.
Andy Burnham: „A terror továbbra is kopogtat a demokrácia ajtaján”
A 9/11 25. évfordulóján Andy Burnham brit miniszterelnök is az Egyesült Államokkal való szolidaritását hangsúlyozta, miközben arra figyelmeztetett, hogy a terrorizmus veszélye továbbra is jelen van. A megemlékezések idején Burnham kijelentette, hogy Nagy-Britannia és az Egyesült Államok együtt emlékezik az áldozatokra, és közösen áll ki azokért az értékekért, amelyeket a két ország fontosnak tart.
Burnham külön megemlékezett arról a csaknem 3000 emberről, akik a 2001-es támadásokban életüket vesztették, köztük 67 brit állampolgárról. Mint mondta, 25 év elteltével is mélyen érződik a veszteség, ugyanakkor szerinte a gyűlöletnek és a félelemnek nem szabad győznie.
A miniszterelnök saját manchesteri tapasztalatait is felidézte. Polgármesterként két súlyos terrortámadást követően látta, hogyan reagált a város, és elmondása szerint soha nem felejti el azokat az üzeneteket, amelyeket az Egyesült Államokból kapott.
Különösen megrázó volt számára, hogy a 2001. szeptember 11-én meggyilkoltak gyermekei is írtak a manchesteri terrortámadások áldozatainak családjainak. Burnham szerint üzenetük lényege az volt, hogy „mi vagytok, és ti vagyunk”, vagyis a tragédiák által érintett közösségek ugyanannak a küzdelemnek a részesei.
Burnham úgy fogalmazott, hogy a terror továbbra is „kopogtat a demokrácia ajtaján”, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok azonban együtt áll ki az áldozatok emléke és a közös értékek védelme mellett. Szerinte a két ország nem engedheti, hogy a terrorista támadások határozzák meg társadalmaik jövőjét.
Tony Blair szerint 9/11 a mai világot is megváltoztatta
Tony Blair, aki a 9/11 idején Nagy-Britannia miniszterelnöke volt, szintén az évforduló jelentőségét hangsúlyozta. Szerinte szeptember 11-e nem csupán egy történelmi tragédia, hanem olyan esemény, amely 25 év elteltével is alakítja a világ politikáját és biztonsági helyzetét.
Blair felidézte a csaknem 3000 áldozatot, családtagjaikat, valamint azokat a mentőket és beavatkozókat, akik közül sokan szintén életüket vesztették. Kiemelte New York és más érintett városok lakosságának rendkívüli kitartását is, miközben arra figyelmeztetett, hogy a terrorizmus elleni küzdelem korántsem ért véget.
A volt brit miniszterelnök szerint a társadalmaknak ismételten el kell kötelezniük magukat amellett, hogy szembeszállnak a terrorizmussal, és a különböző vallások, kultúrák és nemzetek békés együttélését támogatják. Nagy-Britanniában szerinte az évforduló egyben a brit–amerikai szövetség „megingathatatlan és alapvető” jelentőségének elismeréséről is szól.
A brit–amerikai együttműködés a 9/11 után új szintre lépett
A 25 évvel ezelőtti támadások során a 2001. szeptember 11-i gépeltérítések következtében 2977 ember halt meg. Az al-Kaidához köthető terroristák két utasszállító repülőgépet vezettek a New York-i World Trade Center ikertornyaiba, amelyek ezt követően összeomlottak, míg egy harmadik gép a Pentagon épületébe csapódott Washington közelében.
A United Airlines 93-as járata egy pennsylvaniai mezőn zuhant le, miután az utasok és a személyzet megpróbálták visszaszerezni az irányítást. A gép vélhetően egy újabb washingtoni célpont felé tartott, és az ellenállás megakadályozhatta, hogy elérje azt.
A támadásra válaszul az Egyesült Államok története során először aktiválta a NATO kollektív védelmi mechanizmusának 5. cikkelyét, amely szerint egy tagállam elleni fegyveres támadás az egész szövetség elleni támadásnak minősül. A 9/11 után Nagy-Britannia jelentős katonai erőket küldött Afganisztánba, majd Irakba is, amelyeknek hosszú távú politikai és társadalmi következményei máig érzékelhetők.
Warren Stephens, az Egyesült Államok brit nagykövete egy londoni megemlékezésen arról beszélt, hogy Nagy-Britannia Amerika egyik legsötétebb időszakában egységesen állt az Egyesült Államok mellett. A nagykövetségen a 9/11 áldozatainak emlékére emlékkövet is felavattak.
Stephens szerint a 2001-es támadások után a két ország katonai és hírszerzési együttműködése olyan szintre emelkedett, amelyhez hasonlóra korábban alig volt példa a nemzetközi kapcsolatokban. Információkat osztottak meg egymással, közös műveleteket hajtottak végre, és együtt dolgoztak a fenyegetések elhárításán.
A nagykövet szerint ez az együttműködés számtalan ember életét mentette meg, és napjainkban is fontos szerepet játszik. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a brit–amerikai kapcsolat az elmúlt időszakban komoly politikai nézeteltéréseket is megélt, különösen Donald Trump Fehér Házának politikája és az iráni háború miatt.
„Nem várhatunk a következő sokkig”
McCallum szerint az elmúlt 15 évben Oroszország már a fenyegetések széles skáláját alkalmazta Nagy-Britanniával szemben, beleértve a hibrid műveleteket és az államhoz köthető gyilkosságokat is. Éppen ezért szerinte nem lehet megvárni egy újabb súlyos incidens bekövetkeztét ahhoz, hogy kiderüljön, ki felel egy adott sebezhetőségért, kinek van joga intézkedni, vagy egyáltalán kihez kell fordulni válsághelyzetben.
Az MI5 vezetőjének üzenete szerint a kérdés már nem az, hogy bekövetkezik-e egy újabb komoly nemzetbiztonsági „sokk”, hanem az, hogy Nagy-Britannia mikor, hol és milyen formában találkozik vele, illetve mennyire lesz felkészülve a következményekre. Ezért széles körű társadalmi összefogást sürgetett, és arra kérte a kormányt, a vállalatokat, a tudományos élet szereplőit és a lakosságot, hogy a nemzetbiztonságot ne néhány speciális szervezet kizárólagos ügyének tekintsék.
A 9/11 áldozataira emlékezve McCallum azt hangsúlyozta, hogy az elhunytak iránti kötelesség nem merülhet ki az emlékezésben. Szerinte a múlt tragédiái iránti tisztelet része kell legyen az is, hogy Nagy-Britannia megfelelően felkészüljön, ellenállóbbá váljon, és még a következő súlyos támadás vagy válság előtt képes legyen alkalmazkodni az új típusú fenyegetésekhez.