Az Egyesült Királyságban élők bérének növekedése továbbra is erős maradt annak ellenére, hogy a munkanélküliségi ráta majdnem egy éve a legmagasabb szintre emelkedett. Íme néhány friss adat az ONS-től az idei év eddigi alakulását illetően gazdasági szempontból.
A munkanélküliségi ráta 4,3 százalékra nőtt január és március között, ami a tavaly május és július közötti időszak óta a legmagasabb érték – közölte az Országos Statisztikai Hivatal (ONS). A betöltetlen állások száma is kevesebb, ami azt jelenti, hogy egyre több munkanélküli versenyez ugyanazokért az állásokért. A béremelkedések átlagos mértéke bónuszok nélkül 6%-on maradt. A korábbi várakozások szerint január és március közöttre 5,9%-ot jósoltak, tehát ezt sikerült még egy kicsit túl is szárnyalni. Az áremelkedés ütemét mérő inflációt is figyelembe véve a bérek 2,4%-kal emelkedtek.
Liz McKeown, az ONS gazdasági statisztikákért felelős igazgatója azt mondta, hogy “a reálbér növekedés több mint két éve a legmagasabb szinten van”.
De azt is elmondta, hogy vannak más “jelek”, amelyek arra utalnak, hogy a brit munkaerőpiac “kezd lehűlni”. Az Egyesült Királyságban elérhető betöltetlen állások száma 26 000-rel 898 000-re csökkent február és április között. Az összesített szám továbbra is magasabb a pandémia előtti szintnél, de McKeown erre azt mondta: „A munkanélküliség növekedésével az egy betöltetlen álláshelyre jutó munkanélküliek száma tovább nőtt, és megközelíti a Covid-19 kitörése előtti szintet.”
Jeremy Hunt pénzügyminiszter szerint a béremelkedések “segítenek a családokra nehezedő terhek enyhítésében”. Majd hozzátette: “Miközben a munkaerő-kínálatunkban felmerülő kihívásokkal küzdünk, beleértve a világjárvány hatásait is, ahogy a gyermekgondozással, a nyugdíjadó-reformmal és a jóléttel kapcsolatos reformjaink bevezetésre kerülnek, biztos vagyok benne, hogy elkezd növekedni a dolgozók száma is.”
A Munkáspárt árnyékmunka- és nyugdíjügyi minisztere, Alison McGovern azonban azt mondta: „ezek az elszomorító új adatok is csak azt bizonyítják, hogy a dolgok csak egyre rosszabbak”.
A „gazdaságilag inaktívnak” tekintett emberek aránya – definíció szerint a 16 és 64 év közöttiek, akik nem dolgoznak vagy nem keresnek munkát – az év első három hónapjában csökkent egy kicsit, 22,1%-ra. Az ONS szerint a gazdasági inaktivitás növekedését a legutóbbi negyedévben nagyrészt az okozta, hogy az emberek nem dolgoztak, “mert átmenetileg betegek, tartósan betegek voltak vagy nyugdíjasok lettek”. Figyelmeztettek azonban arra, hogy az adatokat bizonyos fokú óvatossággal kell kezelni, mivel azok kisebb mintavételű kérdőíveken alapulnak, mint amilyenre a Covid előtt alapozták az adatokat.
A Bank of England szorosan figyelemmel fogja kísérni a fizetések alakulását, hogy eldöntse, lehet-e csökkenteni a banki alapkamatot, és ha igen, mikor. A következő kamatmeghatározó ülésre júniusban kerül sor, és ezt megelőzően számos kulcsfontosságú gazdasági közlemény fut majd be, amelyek alapján a Bank meghozza döntését. Ez magában foglalja az inflációt és az áprilisi béradatokat is, amikortól életbe lépett a nemzeti minimálbér emelkedése.
“Míg a magánszektor fizetésének alakulása azt sugallja, hogy a bérnyomás valamivel gyorsabban enyhült, mint a Bank of England várta, a bérnövekedés tágabb mutatói valószínűleg még mindig túl erősek ahhoz, hogy a Bank kedvezőnek találja. Így az első kamatcsökkentés lehet, hogy még nem fog bekövetkezni.” – mondta Ashley Webb, a Capital Economics közgazdásza.
Tavaly augusztus óta 5,25% a banki alapkamat, ami az elmúlt 16 év legmagasabb értéke. A reálbérek növekedése azonban mindenképp egy rendkívül pozitív fejlemény, aminek örülhetünk még akkor is, ha egyelőre a pénztárcánkon nem is érezzük annyira. Forrás