A Brexit utáni bevándorlási szabályok mintegy 330 000 fős munkaerőhiányhoz vezettek az Egyesült Királyságban, és nagyban hozzájárultak az infláció megemelkedéséhez is a vezető közgazdászok szerint.
A szabad mozgás megszűnése „jelentősen hozzájárul” a jelenlegi munkaerőhiányhoz – állapította meg a UK in a Changing Europe és a Center for European Reform agytrösztök közös jelentése. A tanulmány megállapította azt is, hogy az alacsonyan képzett ágazatokat – köztük a vendéglátást, a kiskereskedelmet, az építőipart és a szállítást – érintette a legsúlyosabban a Brexit után az uniós munkavállalók elvesztése.
A jelentés szerint 2022 szeptemberére jelentős, mintegy 460 000 uniós származású munkavállaló tűnt el a brit munkaerőpiacról, amit közel sem kompenzált maradéktalanul a mindössze 130 000 új, nem uniós származású munkavállaló.
„Összességében elmondható, hogy az új rendszer nagyjából úgy működik, ahogyan azt a Leave szószólói ígérték” – mondták a társszerzők, Jonathan Portes professzor és John Springford. A szerzők szerint a rendszer „nem elég jó ahhoz, hogy kompenzálja a gazdaságban az alacsonyan képzett ágazatokban a szabad mozgás elvesztésével keletkezett munkaerőhiányt.”
A vendéglátással, mezőgazdasággal és építőiparral foglalkozó vállalatok egész sokasága arra szólította fel a brit kormányt, hogy lazítsa a pontalapú, Brexit utáni vízumrendszerét a „hiány szakmák listájának” bővítésével. Az új Brexit-jelentés társszerzői szerint a migrációs minták jelentős változásai az EU-ból való kilépés „jellemzője, nem pedig hibája”, és azt mondták, hogy: „A brit munkaerőpiacra gyakorolt hosszabb távú hatás mélyreható lesz”.
A szakértők szerint a munkaerőhiánnyal küszködő vállalkozások nagyobb automatizálásba ruházhatnak be alternatív megoldás gyanánt. „De valószínű a magasabb bérek és árak, valamint a kisebb termelés kombinációja, különösen a nehezen automatizálható munkák esetében” – figyelmeztet a jelentés.
Jane Gratton, a Brit Kereskedelmi Kamarától a következőket mondta: „A politikusoknak reálisnak kell lenniük az Egyesült Királyságon kívülről származó készségekkel kapcsolatban. A Brexit által ellenőrizhetjük határainkat, és a kormánynak a megfelelő eszközöket kell használnia, hogy segítse a nehézségekkel küzdő vállalkozásokat megszerezni a szükséges munkaerőt.”
Stuart Rose, az Asda elnöke kedden kijelentette, hogy az Egyesült Királyság szenved a Brexit „katasztrofális” hatásaitól, és fontolóra kell vennie egy szorosabb kereskedelmi kapcsolat kialakítását az EU-val. „Nevezhetjük Mickey Mouse-megállapodásnak is, ami engem illet. A lényeg, az az, hogy erősebb kereskedelmi kapcsolatra van szükségünk.” – tette hozzá.
Aggodalomra ad okot a munkaerőhiány és a betegségek miatt munka nélkül maradt britek száma is. A Statisztikai Hivatal kedden közzétett legfrissebb adatai szerint ugyanis a munkanélküliségi ráta elérte a 3,7 százalékot az előző negyedévi 3,5 százalékról tovább emelkedve. A hét elején Andrew Bailey, a Bank of England vezére pedig arra figyelmeztetett, hogy az Egyesült Királyságban tapasztalható munkaerőhiány „jelentős kockázatot” jelent az infláció lecsökkentésére tett erőfeszítések kapcsán is, vagyis lassíthatja annak folyamatát. Forrás