A szakszervezetek arra figyelmeztettek, hogy a munkavállalók jogai veszélyben vannak Nagy-Britanniában, miután a kormány a „felesleges bürokrácia” csökkentésére irányuló törekvésének részeként új terveket mutatott be a munkaidőre vonatkozó uniós szabályok eltörlésére vonatkozólag.
A bejelentés azután történt, hogy a Brexitpárti képviselőkkel folytatott zártkörű találkozót követően elvetették a durván 4000 EU-s jogszabály tervezett megszüntetését az idei év végéig. A miniszterek szerdán előterjesztették a „retaind EU law bill” törvényjavaslatban szereplő szabályozási reformcsomagot, amely szerintük elősegíti majd a vállalkozások költségeinek csökkentését.
A csomag tartalmazta az „időigényes és aránytalan jelentéstételi követelmények” számának csökkentését a munkaidő-szabályozás egyes elemeinek tekintetében, amely lényegében az egyik legfontosabb része az uniós munkaügyi szabályozásoknak és jogoknak. Paul Nowak, a Szakszervezeti Tanács (TUC) főtitkára azonban kritizálta a kormány kitűzött céljait, és ezeket a változtatásokat „ajándéknak nevezte azoknak a szélhámos munkaadóknak, akik ki akarják zsákmányolni a munkavállalókat, és hosszú, fárasztó műszakokra kényszeríthetik őket elegendő pihenés nélkül”.
A fizetett szabadság összegének változásait illetően, amelyet a későbbiekben a jelenlegi uniós jogtól eltérő módon számítanak majd ki, hozzátette: „A jelenlegi törvény biztosítja, hogy a legtöbb szabadság ideje alatt a munkavállalók a rendes keresetük összegét fizessék ki, beleértve a rendszeres túlórákat is. A minisztereknek nem szabad ebbe belekontárkodniuk.”
Kemi Badenoch kereskedelmi miniszter azt mondta, hogy a kormány megtartja az EU munkaidő-irányelvéből a 48 órás előírást, egyébként pedig fenntartja az Egyesült Királyság „világszínvonalú foglalkoztatási normáit”. Döntését, hogy az EU-korszak több ezer jogszabályát nem fogják megszüntetni az idei év végéig, a konzervatívok tiltakozással fogadták, Jacob Rees-Mogg volt Brexit-miniszter pedig Twitteren így nyilatkozott: „Sajnos a miniszterelnök inkább a saját ígéretét dobta ki a kukába, mintsem az uniós törvényeket.”
Az úgynevezett EU Retained Law Bill értelmében 2023 végén automatikusan törölni kellene minden európai uniós jogszabályt – kivéve azokat, amiket külön megjelöltek, hogy meg akarnak tartani valamilyen oknál fogva. A miniszterek szerdán azonban szépen csendben megerősítették, hogy eltávolították a törvényjavaslat „megszüntetési záradékát”, és hogy a tömeges törlés nem fog a tervek szerint megtörténni.
Az új tervek értelmében csak a kifejezetten mindenképp hatályon kívül helyezendő uniós jogszabályokat semmisítik meg – a többi év végén automatikusan az Egyesült Királyság jogszabályainak részévé válik. A változtatás, amelyet Kemi Badenoch egy írásos miniszteri nyilatkozatban is megerősített, szó szerint a feje tetejére állítja a törvényjavaslat logikáját, és feldühített számos kemény Brexit-pártit, akik Brüsszel befolyását igyekeznének foggal körömmel örökre kitörölni a „törvénykönyvekből”.
A Munkáspárt által „megalázó fordulatként” jellemzett lépés az év végi határidő feladását jelzi, amelyet egyébként a szakértők teljesen irreálisak tartottak. Badenoch azt mondta, hogy a kormány ehelyett „javítgatja majd a munkajogot”, ami évente körülbelül 1 milliárd fontot takaríthat meg a vállalkozásoknak, miközben védi a munkavállalók jogait.
Konzultációra kerülne sor a munkaidő rögzítéséről és a munkavállalókkal való együttműködés egyszerűsítésének módjairól, amikor egy vállalkozás új tulajdonoshoz kerül. További új tervek között szerepel a „verseny és a termelékenység előmozdítása a munkahelyen” az úgynevezett „versenytilalmi záradékok” hosszának három hónapra való korlátozása révén. A kormány azt mondta, hogy ez nagyobb rugalmasságot biztosítana akár ötmillió brit munkavállaló számára, hogy csatlakozhassanak egy versenytárshoz vagy indíthassanak egy rivális vállalkozást, miután otthagyták a munkáltatójukat.
A 3700 törvény helyett, amelyet a kormány meg akart semmisíteni 2023 végéig, idén kiderült, hogy csak 800 törvény eltávolítását tűzte ki célul. Sokan félnek azonban az utasjogok és a törölt járatok utáni kompenzációval kapcsolatos jogok csorbulásától, míg mások az egyenlőség és környezetvédelmi normák kapcsán felmerülő problémákat emelték ki.
A törvényjavaslatot a jogi szakértők széles körben elítélték, nem csak a megszüntetési záradék miatt, hanem azért is, mert a minisztereket így hatalommal ruházták fel a törvények megreformálására vagy eltörlésére a szokásos parlamenti ellenőrzési folyamat nélkül. Forrás