Éles politikai vita robbant ki Nagy-Britanniában, miután Andy Burnham miniszterelnök nem zárta ki, hogy az Európai Unióval folytatott tárgyalások során ismét napirendre kerüljön a személyek szabad mozgása. Nigel Farage, a Reform UK vezetője szerint ez elárulná azt a 17,4 millió brit választót, aki a 2016-os népszavazáson az uniós tagság megszüntetésére szavazott.
Farage úgy véli, hogy a megállapodás megkönnyítené az Európai Unióból érkezők munkavállalását és letelepedését, miközben korlátozná a brit kormány lehetőségeit a bevándorlás ellenőrzésére. A konzervatívok vezetője, Kemi Badenoch szintén bírálta Burnham kijelentéseit, arra figyelmeztetve, hogy a szabad mozgás újbóli bevezetése a Brexit egyik legfontosabb célját kérdőjelezné meg.
Farage szerint a brit dolgozók fizetnék meg az árát
A Reform UK vezetője a Daily Expressnek nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy „kibújt a szög a zsákból”, és szerinte Burnham olyan megállapodást készítene elő, amely 450 millió európai előtt nyithatná meg a brit munkaerőpiacot. Farage azt állítja, hogy a külföldi munkaerő fokozott beáramlása lefelé nyomhatná a brit dolgozók béreit, és felszólította a miniszterelnököt, hogy ha valóban támogatja ezt az irányt, írjon ki előrehozott választást.
A politikus azt is bejelentette, hogy pártja a következő parlamenti választáson az uniós szabad mozgás visszaállítása ellen fog kampányolni. A Reform UK pénzügyi szóvivője, Robert Jenrick szintén elutasította az elképzelést, arra hivatkozva, hogy szerinte a bevándorlás további növelése súlyosbítaná a lakhatási válságot, és még nagyobb terhet róna az NHS-re, valamint az egészségügyi szolgáltatásokra.
Jenrick úgy véli, hogy a tömeges bevándorlás rontotta a brit munkavállalók életszínvonalát. Ezek a kijelentések a párt politikai álláspontját tükrözik, és önmagukban nem bizonyítják, hogy a szabad mozgás visszaállítása milyen konkrét hatással lenne a bérekre vagy a közszolgáltatásokra.
Mit mondott valójában Andy Burnham?
A vita azután erősödött fel, hogy Burnham a The Sunday Timesnak adott interjújában arról beszélt: őszinte párbeszédre lenne szükség az uniós szabad mozgás kérdéséről. Elismerte, hogy a korábbi rendszernek jelentős problémái voltak, ugyanakkor szerinte a korábbi, oda-vissza ingázó munkavállalás más jellegű bevándorlást jelentett, mint a jelenlegi folyamatok.
Burnham nem jelentette be, hogy visszaállítaná a szabad mozgást, és nem ismertetett konkrét megállapodást sem. Azt viszont nem volt hajlandó egyértelműen kizárni, hogy a kérdés része legyen a jövőbeni uniós tárgyalásoknak, ami elegendő volt ahhoz, hogy a Brexit körüli politikai vita ismét fellángoljon.
A miniszterelnök a közös európai valuta és a schengeni övezet újbóli bevezetését ugyanakkor kizárta. Korábban támogatta a brit EU-tagság fenntartását, és a Munkáspárt egyik rendezvényén arról is beszélt, hogy szeretné még életében újra az Európai Unióban látni Nagy-Britanniát.
A konzervatívok és Jeremy Hunt is támadják a tervet
Kemi Badenoch szerint Burnham kijelentései azt mutatják, hogy a miniszterelnök nem mérte fel megfelelően a szabad mozgás újbóli bevezetésének következményeit. A konzervatív vezető arra emlékeztetett, hogy sokan éppen a bevándorlás ellenőrzésének visszaszerzése miatt támogatták a Brexitet, ezért szerinte hiba lenne ismét megnyitni ezt a kérdést.
Jeremy Hunt volt konzervatív pénzügyminiszter szintén bírálta az elképzelést. A több mint egymillió munkanélküli fiatalra hivatkozva azt mondta, hogy az európai munkaerő beáramlása tovább nehezíthetné a brit fiatalok elhelyezkedését, bár a munkanélküliség alakulását számos más tényező is befolyásolja.
Burnham korábban, a Makerfield választókerületben tartott időközi választási kampányában azt ígérte, hogy nem kezdeményezi Nagy-Britannia újbóli EU-tagságát. A választókerületben a 2016-os népszavazáson a választók hozzávetőleg 65 százaléka a kilépés mellett szavazott, ezért a szabad mozgás kérdése politikailag különösen érzékeny terület.
Visszatérhet a szabad mozgás Nagy-Britanniába?
Egyelőre nincs bejelentett döntés az uniós szabad mozgás visszaállításáról, és Burnham nyilatkozata önmagában nem változtatja meg az Angliában élő magyarok jelenlegi tartózkodási vagy munkavállalási jogait. Egy ilyen változáshoz konkrét megállapodásra és annak jogi végrehajtására lenne szükség.
A vita ugyanakkor megmutatja, hogy a Brexit következményei továbbra is meghatározzák a brit politikát. A kérdés az, hogy London a jövőben szorosabb gazdasági és személyforgalmi kapcsolatokat keres-e az Európai Unióval, vagy továbbra is a bevándorlás feletti önálló ellenőrzést tekinti elsődlegesnek.