Új szintre lépett a brit kormány Európai Unióval kapcsolatos politikája, miután Andy Burnham, brit miniszterelnök már azt is kijelentette, hogy Nagy-Britannia akár „végig is mehet”, vagyis a teljes EU-tagság visszaállítását is megvizsgálhatja. A kormányfő ugyanakkor nem jelentette be, hogy az Egyesült Királyság vissza akar lépni az Európai Unióba, hanem azt mondta, hogy a következő időszakban minden lehetséges kapcsolatot meg kell vizsgálni, és azok előnyeit, hátrányait, valamint megvalósíthatóságát is mérlegelni kell.
Burnham a BBC Radio 4 Today című műsorában arra a kérdésre, hogy támogatná-e az EU-ba való visszalépést, azt mondta, hogy először a lehetőségeket szeretné áttekinteni. Szerinte az egyik lehetőség az, hogy Nagy-Britannia a jelenlegi rendszerben marad, egy másik irány lehetne a vámunióhoz való közeledés, felmerülhet az egységes piac újbóli elérése, vagy akár az EU teljes jogú tagjaként való visszatérés is.
A miniszterelnök külön hangsúlyozta, hogy azt kell megvizsgálni, „mi megvalósítható”, és milyen előnyökkel, illetve hátrányokkal járna az egyes lehetőségek választása. Ez azért jelentős változás a korábbi Labour-állásponthoz képest, mert a 2024-es választási program még egyértelműen kizárta az EU egységes piacához vagy vámuniójához való visszatérést, valamint a szabad mozgás újbóli bevezetését.
A Labour korábbi vörös vonalait is átlépheti a kormány
A brit politikában ezért különösen nagy jelentősége van annak, hogy Burnham már nem egyszerűen a Brexit utáni kapcsolatok javításáról beszél. A Labour korábbi hivatalos álláspontja szerint Nagy-Britannia az EU-n kívül marad, miközben szorosabb kereskedelmi, biztonsági és egyéb együttműködést alakít ki Brüsszellel, és a párt korábban azt is kijelentette, hogy nem térne vissza az egységes piachoz, a vámunióhoz vagy a szabad mozgáshoz.
Burnham most azonban azt mondja, hogy ezekről az úgynevezett vörös vonalakról is érdemes újra beszélni, ha azok egy hosszú távon működő brit–európai kapcsolat kialakításához szükségesek. A miniszterelnök a Labour konferenciáján arról beszélt, hogy Nagy-Britannia nem maradhat tovább bizonytalanságban a kontinenshez fűződő hosszú távú kapcsolatát illetően, és az év későbbi részében részletesebben is bemutatja majd a lehetséges irányokat.
A teljes EU-tagság visszaállítása ugyanakkor jelenleg csak egyike a felvetett lehetőségeknek, nem pedig elfogadott kormányzati terv. Burnham nem közölt olyan konkrét menetrendet sem, amely alapján Nagy-Britannia ténylegesen újra csatlakozna az Európai Unióhoz, ezért a mostani nyilatkozatot inkább politikai irányváltásként, mintsem azonnali Brexit-visszafordításként lehet értelmezni.
Burnham szerint a Brexit „több kárt okozott, mint hasznot”
A miniszterelnök a Labour első, általa vezetett pártkonferenciáján ennél is keményebben értékelte a Brexit elmúlt évtizedét. Beszédében kijelentette, hogy a Brexit „több kárt okozott, mint hasznot”, és azt állította, hogy Nagy-Britannia az elmúlt évtized alacsony növekedése miatt gyengébb gazdasági helyzetbe került, miközben a bevándorlás feletti ellenőrzés területén sem hozta meg az általa várt eredményt.
Burnham szerint az ország elveszített bizonyos mértékű gazdasági és bevándorlási kontrollt, részben azért, mert megszakadtak vagy gyengültek az együttműködések európai partnerekkel. A brit kormány ezért a novemberre tervezett UK–EU csúcstalálkozót is fontos alkalomnak tekinti arra, hogy konkrétabb együttműködésekről tárgyaljon, többek között a kereskedelem, a gazdaság, az energia, a migráció és a fiatalok lehetőségei területén.
A kormány hivatalos kommunikációja szerint az EU-val való szorosabb együttműködés már most is napirenden van, és Burnham szeptember elején arról beszélt Emmanuel Macron francia elnöknek, hogy Európával való együttműködés kulcsfontosságú lehet Nagy-Britannia gazdasági és biztonsági helyzetének erősítésében. A mostani nyilatkozat azonban ennél tovább megy, mert már nem csupán a Brexit következményeinek enyhítéséről, hanem a brit–EU kapcsolat teljes újragondolásáról szól.
George Osborne és a Liberális Demokraták javaslatai is az asztalon vannak
Burnham a BBC-nek konkrétan hivatkozott George Osborne korábbi konzervatív pénzügyminiszter vámunióra vonatkozó elképzelésére, valamint a Liberális Demokraták által szorgalmazott egységes piaci kapcsolatra. Ez azt jelenti, hogy a kormányfő nem egyetlen előre meghatározott modellt kíván elfogadtatni, hanem több, egymástól jelentősen eltérő lehetőséget akar összehasonlítani.
A vámunióhoz való visszatérés közelebb hozná Nagy-Britanniát az EU-hoz a termékkereskedelemben, és bizonyos vám- és kereskedelmi akadályokat mérsékelhetne, de önmagában nem jelentené az egységes piachoz való visszatérést. Az egységes piac újbóli elérése ennél mélyebb szabályozási együttműködést jelentene, míg az EU teljes jogú tagsága ennél is sokkal szélesebb körű politikai és gazdasági változást eredményezne.
A korábbi konzervatív pénzügyminiszter George Osborne a hónap elején szintén arról beszélt, hogy szerinte a Brexit komoly problémákat okozott, és a vámunióhoz való visszatérés enyhíthetné a brit gazdaságra nehezedő nyomást. Burnham most ezt a lehetőséget is egy olyan alternatívaként említette, amelyet érdemes megvizsgálni, de nem kötelezte el magát mellette.
Mi jöhet a következő hónapokban?
A brit miniszterelnök szerint a következő fontos állomás a Nagy-Britannia és az Európai Unió közötti csúcstalálkozó lehet, amelynek környékén részletesebben kívánja bemutatni az ország előtt álló lehetőségeket. A jelenlegi tervek szerint a kormány nem egyetlen azonnali döntést jelentene be, hanem azt szeretné felvázolni, milyen hosszú távú kapcsolatot alakíthat ki Nagy-Britannia az Európai Unióval.
Az esetleges teljes visszatérés az EU-ba azonban lényegesen összetettebb lenne annál, mint hogy a brit kormány egyszerűen megváltoztatja a politikáját. A 2016-os népszavazás után kialakult helyzet teljes visszafordítása politikai, jogi és gazdasági kérdések hosszú sorát vetné fel, és a Burnham által most felvázolt lehetőségek közül a teljes EU-tagság lenne a legmélyebb változást jelentő forgatókönyv.
A miniszterelnök beszéde ugyanakkor azt jelzi, hogy a brit kormányban immár nyíltan napirendre kerülhet a Brexit hosszú távú irányának újragondolása. Hogy ebből végül szorosabb EU-kapcsolat, vámunió, egységes piaci együttműködés vagy akár a teljes tagság lehetőségének tényleges vizsgálata következik-e, azt a következő hónapok politikai és tárgyalási folyamatai dönthetik el.