Új, súlyos adat látott napvilágot a Brexit brit gazdaságra gyakorolt hatásáról: egy friss elemzés szerint az Egyesült Királyság évente mintegy 11,7 milliárd fontnyi exportbevételtől esik el ahhoz képest, ami 2019-ben jellemezte a kereskedelmet. A veszteség egy átlagos brit háztartásra vetítve évente körülbelül 400 fontot jelent, miközben egyre több vállalkozás sürgeti, hogy London állítsa helyre a szorosabb gazdasági kapcsolatot az Európai Unióval.
A Logistics UK, a brit fuvarozási és logisztikai ágazat egyik legnagyobb érdekképviseleti szervezete szerint a Brexit óta jelentősen romlott az áruk kereskedelmének teljesítménye. A szervezet arra szólította fel a kormányt, hogy törekedjen az uniós szabályokhoz való nagyobb igazodásra, mert a jelenlegi rendszerben a vállalkozásoknak jelentős plusz adminisztrációval, költségekkel és határátlépési akadályokkal kell megküzdeniük.
Több mint 20 százalékkal esett vissza a brit áruexport
A Logistics UK adatai szerint 2016, vagyis a Brexit-népszavazás óta a brit áruexport tonnában mért mennyisége 20,7 százalékkal csökkent. Az Európai Unióba irányuló export volumene 15,9 százalékkal esett vissza, miközben a világ többi része felé irányuló brit export ennél is nagyobb, 37,2 százalékos csökkenést szenvedett el.
Ez különösen figyelemre méltó annak fényében, hogy a Brexit támogatói a kilépés egyik legfontosabb gazdasági ígéretét éppen az jelentette, hogy Nagy-Britannia a világ többi országával szabadabban kereskedhet majd. Az új adatok azonban azt mutatják, hogy legalábbis az árukereskedelem területén ez az áttörés egyelőre nem következett be.
James Mills, a Logistics UK kereskedelmi vezetője szerint a nagyobb kereskedelmi forgalom közvetlenül összefügg a termelékenységgel, hiszen a vállalkozások nagyobb piacokhoz férhetnek hozzá, könnyebben ruházhatnak be, és sikeresebb területeikre koncentrálhatnak. Szerinte a brit gazdaság jelenlegi kereskedelmi teljesítménye azonban „rossz irányba” halad, miközben hatalmas gazdasági lehetőség lenne a Brexit miatt kialakult akadályok felszámolásában.
A problémát nem pusztán az export visszaesése jelenti, hanem az a bürokrácia is, amely a Brexit után jelent meg a brit és az uniós kereskedelemben. Az Egyesült Királyság adó- és vámhatóságának korábbi adatai szerint már 2022-ben mintegy 1,8 milliárd fontba került a vállalkozásoknak az EU-val folytatott import- és exportügyletekhez szükséges adminisztráció.
Ez 38,6 millió vám- és kereskedelmi nyilatkozatot jelentett egyetlen év alatt. A hivatal által megadott, nyilatkozatonként 19–28 perces ügyintézési idő alapján ez nagyjából 15 millió munkaórát jelentett, amelyet a vállalkozások más, termelékenyebb feladatokra is fordíthattak volna.
A vállalkozások 98 százaléka vissza akar jutni az egységes piacra
A Brexit gazdasági hatásáról készült új felmérés még erősebb képet mutat. Az European Movement UK Business Impact Survey eredménye szerint a megkérdezett vállalkozások 72,8 százaléka negatívnak tartja a Brexit hatását saját cégére, míg 96,4 százalék szerint a Brexit negatív hatással volt a közösségükre.
A legfigyelemreméltóbb adat azonban az, hogy 98,2 százalékuk szeretné, ha az Egyesült Királyság ismét hozzáférne az EU egységes piacához. A felmérés szerint csaknem 80 százalékuk a saját vállalkozásának jövőbeli kilátásaival kapcsolatban is pesszimista.
Mike Galsworthy, az European Movement UK elnöke szerint a vállalkozások számára az egyik legnagyobb problémát a papírmunka jelenti. Szerinte a Brexit olyan adminisztratív akadályokat hozott létre, amelyek korábban nem léteztek, és az egységes piachoz, illetve a vámunióhoz való visszatérés jelentősen csökkentené ezeket a terheket.
A problémát a brit vállalkozások konkrét példái is érzékeltetik. A Stockportban működő Apparel Studio vezetője, Mike Donovan azt mondta, hogy cége bevétele szinte egyik napról a másikra a felére esett, miután az Egyesült Királyság kilépett az EU-ból, és a szerinte 12 százalékos import- és exportvámok miatt megváltoztatták üzleti modelljüket, valamint a gyártás egy részét Törökországba helyezték át.
Hasonló problémákról számolt be Austin Wildmore, a Paws Pet Transport vezetője is. Elmondása szerint a Brexit-megállapodás után az állatok szállításához szükséges korábbi állategészségügyi engedélyek érvénytelenné váltak, miközben nem álltak rendelkezésre megfelelő kölcsönös engedélyek, és különösen a brit határellenőrzések okoztak komoly problémákat.
Burnham Brexit-politikája miatt újra fellángolt a vita
A friss adatok különösen kellemetlen időpontban kerültek nyilvánosságra a brit kormány számára. Andy Burnham a héten megerősítette, hogy tiszteletben tartja Keir Starmer Brexit-politikájának úgynevezett „vörös vonalait”, amelyek jelenleg kizárják az EU-hoz, az egységes piachoz vagy a vámunióhoz való teljes visszatérést.
A döntés csalódást okozott azoknak, akik abban bíztak, hogy Burnham ennél radikálisabb irányt képvisel majd az Egyesült Királyság és az EU kapcsolatában. Ez azért is érdekes, mert Burnham korábban arról beszélt, hogy támogatja az EU-hoz való visszatérést, és a közelgő Brexit-újratárgyalásokon bátrabb megközelítést ígért.
Naomi Smith, a Best for Britain vezetője szerint a brit kormánynak sürgősen foglalkoznia kell a vállalkozásokat sújtó gyakorlati problémákkal, de szerinte ennél is nagyobb gazdasági lehetőséget jelentene az EU-val való szorosabb kapcsolat. Daisy Cooper, a Liberális Demokraták pénzügyi szóvivője és helyettes vezetője szintén úgy véli, hogy a kormány már nem tarthatja fenn változatlanul az Európával kapcsolatos jelenlegi vörös vonalait.
A Brexit körüli vita ezzel ismét elsősorban nem politikai jelszavakról, hanem konkrét gazdasági számokról szól. A vállalkozások szerint a határokon megjelenő többletadminisztráció, a vámok és az eltérő szabályozás olyan költségeket jelentenek, amelyek közvetlenül rontják a brit cégek versenyképességét.
A szolgáltatások valamennyire ellensúlyozzák az áruk visszaesését
A kép ugyanakkor nem teljesen egyoldalú, hiszen a brit gazdaság egyik fontos erőssége, a szolgáltatási szektor továbbra is jelentős exportnövekedést produkál. Marco Forgione, a Chartered Institute of Export and International Trade főigazgatója szerint valóban helyes megállapítás, hogy a brit kereskedelem intenzitása elmaradt a 2019-es szinthez képest, ugyanakkor a szolgáltatások növekedése részben ellensúlyozta az árukereskedelem gyengeségét.
A szolgáltatásexport értéke a 2019-es mintegy 340 milliárd fontról 2025-re 546 milliárd fontra emelkedett. Forgione szerint azonban ez sem volt elegendő ahhoz, hogy teljesen megszüntesse a brit és más G7-országok kereskedelmi teljesítménye között kialakult különbséget.
A vita tehát továbbra sem arról szól, hogy a Brexit után minden brit gazdasági mutató romlott volna, hanem arról, hogy az árukereskedelemben kialakult veszteségeket és az új bürokratikus terheket mennyire tudja ellensúlyozni a szolgáltatási szektor teljesítménye. A most közzétett adatok mindenesetre újabb muníciót adnak azoknak, akik szerint Nagy-Britanniának legalább gazdasági értelemben közelebb kell kerülnie az Európai Unióhoz.
A számok alapján a brit vállalkozások egyre hangosabban jelzik, hogy számukra nem feltétlenül a Brexit politikai öröksége a legfontosabb, hanem az, hogy mennyire könnyen tudnak kereskedni Európa legnagyobb piacával. Miközben a kormány egyelőre nem készül az egységes piachoz vagy a vámunióhoz való visszatérésre, a Brexit valódi gazdasági költségéről szóló vita várhatóan tovább erősödik az Egyesült Királyságban.