Meglehetősen érdekes statisztikákat és becsléseket tett közzé nemrégiben az OBR Nagy-Britannia gazdasági helyzetét illetően, a válságok és a Brexit hatásai kapcsán, valamint arra vonatkozóan is, hogy mire számíthatnak a szigetország lakói a fizetésüket illetően.
A Brexitnek a brit gazdaságra gyakorolt hatása ugyanolyan „nagyságrendű”, mint a Covid-járvány és az energiaár-válság – mondta a Költségvetési Felelősségi Hivatal (OBR) elnöke. Meglehetősen komor értékelésében Richard Hughes arra is figyelmeztetett, hogy várhatóan nagyjából öt évbe telik majd, mire az emberek fizetésének a vásárlóereje visszaáll a koronavírus előtti szintre.
Az elemzésből az is kiderült, hogy Nagy-Britannia bruttó hazai terméke (GDP) nagyjából 4 százalékkal lesz kevesebb, mintha az ország az EU-ban maradt volna – erősítette meg vasárnap a kormány fiskális felügyeletének vezetője. Arra a kérdésre, hogy mennyivel lett volna erősebb a gazdaság Brexit nélkül, azt mondta a BBC-nek: „Úgy gondoljuk, hogy hosszú távon a [Brexit] körülbelül 4%-kal csökkenti a teljes kibocsátásunkat ahhoz képest, mintha az EU-ban maradtunk volna.”
Míg az OBR először 2021-ben 4 százalékos hosszú távú GDP csökkenést jósolt, Hughes vonakodott belemenni abba, hogy a Nagy-Britannia blokkból való kilépése által okozott károk súlyosságát külön részletesebben értékelje.
Laura Kuenssberg műsorvezető kérdésére az okozott kár mértékéről Hughes azt mondta: „Nehezemre esik, hogy bármiféle értelmes kontextusba helyezzem. Ez sokkolta az Egyesült Királyság gazdaságát, hasonló mértékben, mint a világjárvány, vagy az energiaválság.”
Az OBR vezetője szerint az ország az eddigi „legnagyobb életszínvonal-csökkenésén” megy keresztül. „De arra számítunk, hogy amint túllendülünk ezen az éven, és elkezdődik a következő három-négy éves szakasz, a reáljövedelem kezd majd helyreállni. De továbbra is az a helyzet, hogy az emberek fizetésének valós vásárlóereje öt év után sem éri majd el a járvány előtti szintet.”
Hughes azt mondta, hogy a gazdasági növekedést „kínálatoldali korlátok” hátráltatták – utalva a munkaerőhiányra és a beruházások visszaesésére. „Körülbelül 500 000 embert veszítettünk el a munkaerőpiacról, 2016 óta stagnálnak a beruházások, és a termelékenységünk is drámaian lelassult a pénzügyi válság óta, és nem igazán állt helyre” – mondta.
Michael Gove kabinetminiszter az ukrajnai háborút és a Covidot tette felelőssé Nagy-Britannia gazdasági gondjaiért. „Két jelentős esemény utórengéseivel van dolgunk” – mondta a BBC-nek. Arra a kérdésre, hogy elfogadja-e, hogy Nagy-Britannia „szegényebb országgá” vált, azt mondta: „Mindenki elfogadja, hogy ha nem lett volna háború… ha nem lett volna világjárvány, olyan helyzetben lennénk, amikor a növekedési ráta lényegesen magasabb. ”
Decemberben a Center for European Reform (CER) megállapította, hogy a Brexit elképesztő 33 milliárd fontba került az Egyesült Királyságnak a kereskedelem, a beruházások és a növekedés visszaesése miatt. A CER továbbá körülbelül 40 milliárd fontra becsülte a Brexitből származó adóveszteségeket. A kutatás – amelyet először a The Independent című lap közölt – kimutatta, hogy idén júniusban Nagy-Britannia gazdasága 5,5 százalékkal volt kisebb, mint akkor lett volna, ha az ország az EU-ban maradt volna.
A brexit emellett több mint 5,8 milliárd fontjába került a háztartásoknak a megemelkedett árak miatt, ugyanis durván 6 százalékkal növelte az Egyesült Királyság élelmiszerárait – derült ki a Center for Economic Performance decemberi tanulmányából. Forrás