A Brexit egyik legfontosabb tárgyalója szerint akár négy éven belül újra az Európai Unió tagja lehet az Egyesült Királyság, ha a brit társadalom és a politikai vezetés ezt az utat választja. Michel Barnier úgy véli, a visszatérésről szóló tárgyalások jóval gyorsabban lezajlhatnának, mint annak idején a kilépési folyamat, de Londonnak komoly engedményeket kellene elfogadnia: többek között a szabad mozgás elvét és az uniós költségvetésbe történő befizetéseket is.
Újra napirendre került Nagy-Britannia uniós tagságának kérdése, miután Michel Barnier, az Európai Unió korábbi Brexit-főtárgyalója arról beszélt, hogy az Egyesült Királyság előtt továbbra is nyitva áll az ajtó az EU-ba való visszatéréshez. A francia politikus szerint egy ilyen folyamat akár négy év alatt is megvalósulhatna, mivel a Brexit éveken át tartó, rendkívül összetett tárgyalásai után már sokkal világosabb, milyen kérdéseket kellene rendezni.
Barnier a BBC Sunday With Laura Kuenssberg című műsorában hangsúlyozta, hogy az Egyesült Királyság kilépése rendkívül bonyolult folyamat volt, hiszen nemcsak az uniós tagság megszüntetéséről kellett megállapodni, hanem mintegy 600 nemzetközi egyezményből is ki kellett lépni. Szerinte egy esetleges visszatérésről szóló tárgyalás vagy egy új, szorosabb együttműködés kialakítása ennél jóval gyorsabb lehetne. The Independent+1
Négy év alatt visszafordulhatna a Brexit?
Az Egyesült Királyság lakossága 2016 júniusában szavazott az Európai Unióból való kilépés mellett, a folyamat azonban közel négy évig tartott. Theresa May brit miniszterelnök csak 2017 márciusában indította el hivatalosan a kilépési eljárást a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválásával, az ország pedig végül 2020. január 31-én hagyta el az Európai Uniót.
A Brexit után eltelt években a brit politikai és gazdasági viták egyik visszatérő témája lett, hogy vajon valóban sikerült-e megvalósítani a kilépést támogatók által ígért előnyöket. A mostani politikai fordulat különösen érdekes, mert Andy Burnham miniszterelnök már jelezte, hogy szorosabb kapcsolatokat szeretne kialakítani Európával, és a lehetséges jövőbeli megoldások között az uniós tagság kérdése is felmerülhet. The Independent+1
Barnier szerint az Európai Unió nem zárkózna el attól, hogy Nagy-Britannia ismét taggá váljon, a feltételek azonban nem lennének azonosak azokkal, amelyekkel az ország korábban rendelkezett. A volt főtárgyaló arra figyelmeztetett, hogy egy új megállapodás esetén nem lehetne egyszerűen visszaállítani a Brexit előtti helyzetet, hiszen az Egyesült Királyság és az EU kapcsolata az elmúlt években jelentősen megváltozott.
A szabad mozgás visszatérése lehet a legnagyobb akadály
A brit közvélemény számára az egyik legérzékenyebb kérdés az lenne, hogy az uniós tagság újbóli megszerzésével visszatérne-e a személyek szabad mozgása. Barnier álláspontja szerint ezen a területen nincs lehetőség különalkura: az egységes piac négy alapvető szabadsága, vagyis az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a személyek szabad mozgása egymástól elválaszthatatlan.
Ez azt jelenti, hogy az Egyesült Királyság nem választhatná ki kizárólag azokat az uniós előnyöket, amelyeket szeretne visszakapni, miközben elutasítja a számára politikailag kellemetlen kötelezettségeket. Barnier korábban is többször hangsúlyozta, hogy nem létezhet „à la carte” egységes piac, vagyis olyan rendszer, amelyben egy ország kedvére válogathat a tagsággal járó jogosultságok és kötelezettségek között. ITV News+2
A szabad mozgás visszaállítása különösen érzékeny politikai kérdés lenne, hiszen a bevándorlás korlátozása a 2016-os Brexit-népszavazás egyik meghatározó témája volt. Egy esetleges visszatérés ezért nemcsak gazdasági, hanem komoly társadalmi és politikai vitákat is kiválthatna, különösen azokban a választókerületekben, ahol a kilépés támogatottsága korábban magas volt.
A brit kormány ugyanakkor jelenleg egy jóval korlátozottabb lehetőséget is vizsgál: az úgynevezett Youth Experience Scheme keretében fiatal brit és európai állampolgárok kaphatnának lehetőséget arra, hogy meghatározott ideig a másik országban éljenek, tanuljanak és dolgozzanak. Ez azonban nem jelentené a szabad mozgás teljes visszaállítását, hiszen a brit kormány parlamenti tájékoztatása szerint a program vízumhoz, időkorláthoz és létszámkorláthoz kötött lenne, és nem biztosítana automatikus hozzáférést a szociális ellátásokhoz vagy a családtagok kiköltöztetésének jogát. UK Parliament+1
Az évi ötmilliárd fontos brit kedvezménynek is búcsút inthetnek
A visszatérés pénzügyi feltételei szintén komoly vitákat okozhatnának. Barnier szerint Nagy-Britannia nem számíthatna arra, hogy ismét megkapja azt az éves, nagyjából ötmilliárd fontos költségvetési kedvezményt, amelyet Margaret Thatcher brit miniszterelnök harcolt ki az 1980-as években.
A brit költségvetési visszatérítés lényege az volt, hogy az Egyesült Királyság a befizetései és az uniós támogatások közötti különbség egy részét visszakapta. Barnier szerint egy új tagsági megállapodás már teljesen más helyzetet teremtene, ezért nem lenne reális elvárás, hogy London ugyanazokat a pénzügyi előnyöket kapja meg, mint a Brexit előtti időszakban. The Independent+1
Ez nem jelentené azt, hogy Nagy-Britanniának külön belépési díjat kellene fizetnie az EU-ba való visszatérésért, de a többi tagállamhoz hasonlóan rendszeres hozzájárulást kellene teljesítenie az uniós költségvetésbe. A pontos összeg a későbbi megállapodástól és az alkalmazandó költségvetési szabályoktól függne, de az biztosnak látszik, hogy a korábbi brit kedvezmény automatikus visszaállítására nem lehetne számítani.
Leo Varadkar korábbi ír miniszterelnök szintén arra figyelmeztetett, hogy egy esetleges brit visszatérés esetén rendkívül nehéz lenne újra megszerezni a Thatcher által kialkudott kedvezményt. Szerinte az uniós költségvetési hozzájárulás meghatározása alapvetően egy képleten alapul, amelyben többek között az adott ország gazdasági teljesítménye is szerepet játszik. thetimes.com+1
A brit kormányon belül sincs egyetértés az EU-hoz való közeledésről
Lisa Nandy kulturális miniszter szerint Nagy-Britanniának és az Európai Uniónak nyíltan kell beszélnie a szorosabb kapcsolatok előnyeiről és hátrányairól. A politikus arra figyelmeztetett, hogy a közeledésnek ára is lehet, ezért a brit választókat sem szabad kihagyni a döntésekről szóló vitából.
Nandy-t a BBC műsorában arról kérdezték, elfogadhatónak tartaná-e, ha az európai fiatalok számára létrehozandó mobilitási programban 150 ezres éves létszámkorlátot vezetnének be. A miniszter erre azt válaszolta, hogy a feltételekről az európai partnerekkel és a brit lakossággal is egyeztetni kell, mivel a szorosabb együttműködésnek költségei és előnyei egyaránt vannak. ITV News
A miniszter azt is jelezte, hogy személyesen nem feltétlenül támogatná az uniós tagság teljes visszaállítását. Szerinte a britek egy évtizeddel a Brexit-népszavazás után azt látják, hogy a kilépéshez kapcsolódó ígéretek jelentős része nem teljesült, ezért a jelenlegi kapcsolatot mindenképpen javítani kell, de ez nem feltétlenül jelenti az EU-ba való visszatérést.
A brit politikai vezetés előtt tehát több lehetséges út áll: a jelenlegi kapcsolatok fokozatos szorosabbá tétele, az egységes piachoz való közeledés vagy akár a teljes uniós tagság újbóli megfontolása. Egyelőre azonban egyik lehetőségből sem következik, hogy négy éven belül biztosan visszafordul a Brexit, hiszen Barnier kijelentése egy lehetséges forgatókönyvről szól, nem pedig már megkezdett vagy elfogadott csatlakozási folyamatról.
Az Egyesült Királyság és az Európai Unió vezetői november 20-án Brüsszelben találkoznak, ahol többek között a gazdasági és politikai együttműködés szorosabbá tételéről is tárgyalhatnak. A következő hetekben ezért kiderülhet, hogy a Brexit utáni kapcsolatok javítása milyen konkrét megállapodásokkal indulhat el, és mennyire komolyan kerülhet napirendre Nagy-Britannia európai visszatérésének kérdése. Reuters+1
Az Angliában élő magyarok számára egy esetleges uniós visszatérés különösen jelentős változásokat hozhatna, hiszen hosszabb távon a munkavállalás, a letelepedés és a családtagok költözésének szabályai is átalakulhatnának. Egyelőre azonban sem a szabad mozgás visszaállítása, sem a brit EU-tagság újbóli megszerzése nem tekinthető eldöntött kérdésnek: a következő években a politikai szándék mellett az uniós feltételekről és a brit választók támogatásáról is meg kell majd állapodni.