Theresa May ismertette stratégiáját a Brexittel kapcsolatban, ami tartalmazza a kilépést mind a vámunióból, mind az egységes piacról – úgy, hogy a végső megállapodás a Parlament elé lesz terjesztve szavazással. A miniszterelnöknő kihívás elé állította az európai vezetőket merész Brexit terveivel, amelyek között szerepel az is, hogy elvágják az eddigi befizetéseiket Brüsszelbe.
May megígérte, hogy elkerülik majd a szakadék szélére kerülést azáltal, hogy szakaszosan vezetik be a változásokat. A font árfolyama emelkedni kezdett miközben May a régen várt beszédét intézte az emberekhez a tárgyalási stratégiájáról, az eddigi legnagyobb részletességgel.
A bejelentések viharában a miniszter többek között:
- elmondta, hogy a Brexit megállapodás mindkét Házba szavazásra lesz bocsájtva, tehát mind az Alsóháznak, mind a Felsőháznak lehetősége lesz elfogadni, vagy elutasítani azt.
- egyértelművé tette, hogy kereskedelmi megállapodásokat akar kötni az EU-n kívül, ami azt jelenti, hogy elhagyná a jelenlegi vámuniós szabályokat, és „társtagságokat” keresne. Ezen kívül hozzátette: „Nyitott vagyok arra, hogy hogyan csináljuk. Nem a hogyan a lényeg, hanem az, hogy végül mi lesz a megállapodás.”
- Figyelmeztette az EU vezetőit, hogy egy „roppant szerencsétlen és önártó cselekedet” lenne a részükről, ha megpróbálnák a briteket megbüntetni azzal, hogy visszautasítják egy fair kereskedelmi egyezmény létrehozását.
- 2019-et jelölte meg, mint határidőt, hogy a tárgyalásokat befejezzék, és amely után lesznek nem meghatározott szakaszok, ahol az olyan kérdések kivitelezését igyekeznek majd kezelni, mind például a bevándorlás.
- jelezte, hogy szeretne a bankszektor számára egy extra biztonságot nyújtani azáltal, hogy kapna egy saját kialakítási és összehangolási szakaszt, amely alatt a jelenleg is létező útlevélkezelés megmaradna.
- Közös utazási területet hoznának létre Írországgal, hogy megelőzzék ott egy politikai krízis kialakulását, amely amiatt alakulhat ki, hogy a Brexit miatt nyitott lenne a déli határ – ezáltal kezelve az bevándorlást a szárazföld felé.
BREXIT teszt: te hány kérdésre tudud a választ?
Az EU költségvetés kapcsán azt mondta: „Mivel már nem leszünk tagjai a közös piacnak, nem is kell majd hatalmas összegekkel hozzájárulnunk a közös költségvetéshez.” Ez arra enged következtetni, hogy az Egyesült Királyság továbbra is hajlandó lesz befizetni az EU „kincses ládájába”, például az egységes piachoz való hozzáférésért.
May visszavágott a kritizálóknak is, kijelentve, hogy a túlzó jelentések a pozíciójának aláásásával fenyegettek. „Nem az én dolgom, hogy minden egyes kis fehér foltot beszínesítsek, hanem hogy a Nagy- Britanniának legjobb megállapodást kössem.” Figyelmeztette az olyan európai vezetőket is, mint pl. Francois Hollande francia elnök, akik korábban kijelentették, hogy hagyni kellene szenvedni az országot a Brexit után. „Tisztázzuk. Britannia jó barát és szomszéd akar maradni. Tudom azonban, hogy egyesek olyan megegyezést akarnak létrehozni, amivel büntethetik az országot, és más államokat is el akarnak tántorítani a tisztességes megállapodástól. Az ilyen önveszélyes és bomlasztó tevékenység lenne egész Európa számára. És semmiképp sem egy barát cselekedetei volnának.”
Ez a figyelmeztetés, amelyet mind európai és brit méltóságok előtt mondott el, a miniszter abbéli meggyőződését hirdeti, hogy erőpozícióban gondolja magát, miután Donald Trump felajánlott Londonnak egy díjmentes kereskedelmi megállapodást, valamint fenyegette a német autógyárakat. May szerint Britannia egy „nagy kereskedő nemzet” lehetne, amely „megállapodásokat köt világszerte régi barátokkal és új szövetségesekkel.”
A miniszter beszédének legkritikusabb része az volt, mikor azokról az aggályokról beszélt, amelyek arról szóltak, hogy a Brexit kiüldözi a városból a legfontosabb szektorait. „Senkinek sincs érdekében, hogy a cégek a szakadék szélére kerüljenek, vagy, hogy elveszítsék a stabilitásukat, miközben mi az új partnerség felé haladunk. Ezzel pedig nem azt akarom mondani, hogy valamiféle korlátlan átalakulási státuszt akarunk, ami végén beragadunk egy tartós politikai purgatóriumba. Az semmiképpen se lenne jó az országnak, de úgy hiszem, az EU-nak sem.”
A megoldása, hogy általánosságban beszéljünk, azért volt jelentős, mert ezt valószínűleg speciális megállapodásokat jelenthet a bankszektor számára.
Azonban az átállási periódus azt jelenti, hogy egyes EU-s jogszabályok még a kilépés után is évekig érvényben lehetnek a briteknél is – beleértve a 2020-as választások idejét is. A NO 10 hivatalnokai nem tudták egyértelműen kizárni a lehetőségét annak, hogy az Európai Igazságügyi Bíróságnak lenne bíráskodási joga a brit törvényei kapcsán a formálódási időszak alatt.
May tervei kizárják egy átmeneti megállapodás létrehozását, amelyet hosszú Brexit utáni tárgyalások követnének, amelyet a Brexit támogatói a Kabinetben valószínűleg hevesen támadtak volna. „Ehelyett szeretném elérni, hogy megkössük a megállapodást a jövőnkről mire az 50. cikkely által meghatározott 2 éves periódus véget ér.” – mondta.
Ez elég időt ad a cégeknek, hogy tervezzenek és készüljenek az új megállapodások szerint.
May szerint ezek a megállapodások rengeteg területet lefedhetnek. „Lehet ez bevándorlási kontroll, vámrendszerek, vagy, hogy hogyan működünk együtt például büntetőjogi kérdéseket. Vagy lehet a pénzügyi szolgáltatások jövőbeli jogi és szabályozási kereteiről is szó.”
„Minden kérdésben, hogy mennyi idő kell az egyezségre jutásra, változhat. Néhányat lehet , nagyon gyorsan be tudunk vezetni, néhány hosszabb ideig fog tartani. Valamint az átmeneti megállapodások, amikre számítunk viszont tárgyalások tárgyát képezheti.
De a cél világos: azért fogunk dolgozni, hogy elkerüljük a szakadással fenyegető helyzeteket, és mindent meg fogunk tenni azért, hogy bevezessük az új megállapodásokat, amelyekre nekünk és az EU-nak szüksége van, hogy az új partnerség felé haladjunk.”
A beszéd tartalmát a Kabinet Brexitet támogató vezetőségével együtt tisztázták, beleértve Boris Johnsont, aki anyagot is szolgáltatott hozzá. A teljes Kabinetet beavatták a részletekbe a reggel folyamán, és megbeszélést tartottak róla. Iain Duncan Smith, a vezető Brexiteer (azelőtt a Tony párt vezetője) korábban jelezte, hogy el tudna fogadni egy kivitelezési szakasz létrehozását, abban az esetben, ha az nem késleltetné a Brexitet.
A vámunióról May a következőt mondta: „Igaz, hogy a vámunióba tartozás megakadályozza, hogy létrehozzuk a saját, előnyös egyezményeinket. Azt akarom, hogy az Egyesült Királyság képes legyen létrehozni a saját kereskedelmi egyezségeit. De emellett szeretnék díjmentes kereskedelmet is Európával, és azt, hogy a határokon átmenő kereskedelem akadálymentes legyen. Ez azt jelenti, hogy nem akarom, hogy Britannia része legyen a közös kereskedelmi politikának, és nem akarom, hogy korlátozza a közös külső tarifa. Ezek a vámunió azon elemei, amelyek leginkább megakadályoznak minket abban, hogy saját teljes körű egyezményeket kössünk más országokkal. De mindenképpen szeretnék egy vámmegállapodást az EU-val.
Ez jelentheti, hogy egy teljesen új megállapodást kötünk, vagy, hogy társtagokká válunk a vámunióban valamilyen módon, vagy, hogy egyes elemeinél aláíró felek maradunk, nem határoztunk még meg előzetes pozíciót.”
„Nyitott vagyok arról, hogy ezt hogyan visszük véghez. Nem a módszer számít, hanem hogy mi lesz a végeredmény. Annyi korlátot akarok eltávolítani a kereskedelemről Britannia számára, amennyi lehetséges, hogy meghatározhassuk a saját díjainkat a WTO-nál, ami azt jelenti majd, hogy új kereskedelmi megállapodásokat köthessünk ne csak az EU-n belül, de régi barátokkal és új szövetségesekkel is Európán kívül is. Forrás: Standard Hirdetőinknek: info@hungliaonline.com