Andy Burnham brit miniszterelnök első alsóházi felszólalásában szokatlanul élesen beszélt a Brexit következményeiről, és kijelentette, hogy az Európai Unióból való kilépés egy évtizednyi alacsony gazdasági növekedéshez vezetett. A kormányfő szerint az ország még mindig fizeti az árát annak a politikai döntésnek, amely szerinte tovább súlyosbította az elmúlt évtizedekben felhalmozódott gazdasági és társadalmi problémákat.
Burnham beszédében egyenesen „rossz fordulatok sorozatáról” beszélt, amelyek szerinte már az 1980-as években elkezdődtek. A politikai hatalom túlzott központosítását, az ipar leépülését, a privatizációt és a megszorításokat is azok közé a folyamatok közé sorolta, amelyek végül oda vezettek, hogy Nagy-Britanniában sok ember számára drágábbá és nehezebbé vált az élet.
A miniszterelnök szerint a Brexit nem önmagában hozta létre ezeket a problémákat, hanem tovább mélyítette őket. Úgy fogalmazott, hogy a kilépés „tetézte a károkat”, miközben egy évtizednyi gyenge növekedést és megtorpanó gazdasági megújulást eredményezett.
Új hangnem a brit kormány élén
A beszéd egyben Burnham kormányzati elképzeléseinek bemutatása is volt, miután júliusban átvette a miniszterelnöki posztot Sir Keir Startól. Bár az új kormányfő egyelőre nem helyezte hatályon kívül elődje Brexit-politikájának legfontosabb korlátait, és továbbra sem támogatja az EU-hoz, az egységes piachoz vagy a vámunióhoz való visszatérést, kijelentései új reményt adtak a Brexit megváltoztatását szorgalmazóknak.
Burnham egy évvel korábban, még Manchester polgármestereként arról beszélt, hogy támogatná az Európai Unióhoz való újbóli csatlakozást. Mostani felszólalásában azonban ennél óvatosabb álláspontot képviselt, ugyanakkor azzal, hogy a Brexitet egyértelműen a brit gazdaságot hátráltató döntések közé sorolta, jelezte: a kérdés korántsem került le a politikai napirendről.
Az új miniszterelnök azt is hangsúlyozta, hogy más hangnemet szeretne meghonosítani a brit politikában. Szerinte az ország jelenlegi helyzetében nem újabb politikai pontszerzésre, hanem együttműködésre van szükség, mert „Britannia nincs ott, ahol bármelyikünk szeretné látni”, és túl sok ember számára vált túlságosan drágává és nehézzé az élet.
A Brexit ára ismét a középpontba került
Burnham időzítése különösen érdekes, hiszen néhány nappal korábban új adatok kerültek nyilvánosságra a Brexit brit gazdaságra gyakorolt hatásáról. A Logistics UK becslése szerint a kilépés következtében a brit vállalkozások évente mintegy 11,7 milliárd fontnyi exporttól eshetnek el, miközben a vállalatok jelentős része továbbra is az uniós kereskedelemhez való szorosabb kapcsolódást szeretné.
Egy friss felmérés szerint a megkérdezett vállalkozások 98,2 százaléka támogatná, hogy Nagy-Britannia ismét hozzáférjen az Európai Unió egységes piacához. A Brexit támogatói ezzel szemben továbbra is azt hangsúlyozzák, hogy az ország visszaszerezte saját döntési jogkörét, és szerintük hosszabb távon az EU-n kívüli kereskedelmi kapcsolatok bővítése ellensúlyozhatja az európai piac nehezebb elérését.
A Brexit kérdésének gazdasági jelentősége ezért várhatóan továbbra is komoly politikai vita tárgya lesz. Különösen azért, mert a brit háztartások számára a mindennapi megélhetési költségek, a gyenge gazdasági növekedés és a közszolgáltatások állapota továbbra is meghatározó kérdés.
Burnham más területeken is változást ígér
A miniszterelnök első parlamenti beszédében nem kizárólag a Brexitről beszélt, hanem több más fontos kérdésben is jelezte kormánya irányát. Megerősítette Ukrajna támogatását, és elismeréssel szólt azokról a korábbi konzervatív és munkáspárti kormányokról, amelyek szerinte fontos szerepet játszottak a Vlagyimir Putyin elleni európai fellépésben.
Burnham a klímavédelmi célok mellett is kitartott, annak ellenére, hogy a kormányra egyre nagyobb politikai nyomás nehezedik a költségek miatt. A nettó nulla kibocsátás elérését célzó politikát nem kívánja feladni, és a klímaváltozás következményeire figyelmeztetve azt hangsúlyozta, hogy a hosszú távú környezeti problémák kezelése nem halasztható tovább.
Közben egyértelműen a decentralizáció felé is elmozdulna. A kormány nagyobb hatáskört adna a választott polgármestereknek, miközben Burnham arról is beszélt, hogy bizonyos szolgáltatásokat és vállalatokat ismét állami tulajdonba vehetnek, így a vízszolgáltatók is a lehetséges célpontok között lehetnek.
A konzervatívok szerint Burnham a múltban él
Kemi Badenoch konzervatív pártvezető élesen támadta a miniszterelnök beszédét, és azzal vádolta Burnhamet, hogy a jelenlegi problémák helyett évtizedekkel korábbi politikai döntéseket hibáztat. Szerinte 2026-ban a kormánynak a jövőre kellene koncentrálnia, nem pedig Margaret Thatcher korszakának politikai örökségével foglalkoznia.
A vita azonban ennél jóval többről szól, hiszen Burnham Brexit-kritikája azt is felveti, hogy a következő brit parlamenti választásra akár jelentősen megváltozhat a Labour Európához fűződő viszonya. Pro-EU kampánycsoportok már most azt szeretnék, hogy a kormány ne csak a Brexit káros következményeiről beszéljen, hanem a következő választási programjában konkrétabb európai közeledést is ígérjen.
A European Movement UK szerint Burnham előtt éppen ezért az lehet a legnagyobb lehetőség, hogy a következő Labour-programban már ne az előző kormány által felállított korlátokat kövesse. A szervezet szerint az EU-tagsághoz vezető csatlakozási tárgyalások újbóli megnyitásának ígérete lenne az egyik legnagyobb lehetséges politikai fordulat, amely hosszabb távon akár Nagy-Britannia gazdasági helyzetének javítását is szolgálhatná.
Egyelőre azonban szó sincs arról, hogy Nagy-Britannia visszatérne az Európai Unióba. Burnham első parlamenti szereplése inkább azt jelezte, hogy a Brexit megítélése újra egyre fontosabb kérdéssé válhat a brit politikában, miközben a kormányfő szerint az ország gazdasági nehézségeinek megoldásához alapvető változásokra van szükség. Forrás