Egy új, Brexit utáni stratégiai terv került Andy Burnham brit miniszterelnök elé, amelynek egyik legfontosabb eleme az lehet, hogy Nagy-Britannia ismét hozzáférést kapna az Európai Unió egységes piacához. A javaslat ugyanakkor nem egyszerű visszatérésről szólna: London cserébe jelentős európai védelmi kötelezettségeket vállalna, többek között a brit fegyveres erők és az ország nukleáris elrettentő erejének védelmi szerepét is kiterjesztené Európa más részeire.
A tervről a The Telegraph értesülései alapján Nick Boles volt konzervatív képviselő készített részletes elképzelést, amelyet állítólag magas rangú brit kormányzati tisztviselők, köztük Jonathan Powell nemzetbiztonsági tanácsadó is megismertek. Boles 2019-ben hagyta ott a Konzervatív Pártot a Brexit miatt, később pedig segített Keir Starmernek a kormányzásra való felkészülésben.
Védelmi szövetség az EU egységes piacáért
A javaslat egyik legérdekesebb része egy új „Európai Konföderáció” létrehozása lenne, amely összekapcsolná az egységes piac működését az európai biztonsági és NATO-kötelezettségekkel. A kezdeményezésben Ukrajna, Svájc, Norvégia és a nyugat-balkáni országok is részt vehetnének, vagyis egy olyan szélesebb európai együttműködés jöhetne létre, amely túlmutatna az Európai Unión.
Nagy-Britannia ennek keretében vállalná, hogy GDP-jének 3,5 százalékát védelemre fordítja, valamint nukleáris védőernyőjét olyan NATO-n kívüli európai országokra is kiterjesztené, amelyek jelenleg nem tartoznak a brit Trident rendszer által biztosított védelem alá. Cserébe London hozzáférhetne az EU szabadkereskedelmi övezetéhez anélkül, hogy vissza kellene térnie a szabad mozgáshoz vagy kötelezővé kellene tennie az euró bevezetését.
Boles szerint egy ilyen megállapodás azért lehetne életképesebb, mint egy egyszerű brit kérés az egységes piachoz való visszatérésre, mert az EU számára is komoly stratégiai előnyöket kínálna. Úgy véli, hogy ha London pusztán saját gazdasági érdekei miatt próbálná elérni az áruk szabadabb kereskedelmét, akkor kudarcot vallana, míg egy Ukrajnát és Európa biztonságát érintő szélesebb megállapodás már más helyzetet teremthetne.
A volt konzervatív képviselő szerint különösen fontos lett az európai védelmi együttműködés megerősítése, mivel szerinte már nem lehet biztosra venni, hogy Donald Trump ugyanúgy garantálná Európa védelmét, ahogyan azt az Egyesült Államok korábban tette. A javaslat ezért a Brexit utáni brit külpolitika és az európai biztonságpolitika teljes újragondolását is jelenthetné.
Burnham előtt már felmerült a Brexit újranyitása
Andy Burnham kormánya egyelőre nem jelentette be, hogy Nagy-Britannia vissza kívánna térni az EU egységes piacához, és a miniszterelnök korábbi nyilatkozatai sem jelentenek egyértelmű kötelezettségvállalást erre. A kormány ugyanakkor azt ígérte, hogy folytatja és továbbépíti a Keir Starmer által megkezdett brit–EU kapcsolatrendezést, miközben egyelőre nem tudni, hogy minden korábbi „vörös vonalat” változatlanul fenntartanak-e.
A korábbi brit kormány álláspontja szerint nem kerülhet vissza a szabad mozgás, és Nagy-Britannia nem csatlakozhat ismét sem az EU egységes piacához, sem a vámunióhoz. Az új terv azonban éppen ezek közül az egyik legfontosabb kérdést, az egységes piachoz való hozzáférést nyitná újra, ráadásul egy olyan konstrukcióban, amelyben Londonnak nem kellene minden korábbi feltételt elfogadnia.
A Brexit kérdésének újbóli előkerülése nem teljesen váratlan, hiszen néhány héttel korábban Hamish Falconer európai kapcsolatokért felelős miniszter sem volt hajlandó kizárni, hogy a Labour következő választási programjában szerepeljen az EU-hoz való visszatérés lehetősége. Falconer ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a kormány jelenleg nem a visszalépésről tárgyal, és a következő választási program tartalmáról majd a Labour Párt dönt.
A miniszterelnök korábban azt mondta, hogy támogatná Nagy-Britannia EU-tagságának újbóli létrejöttét, később azonban pontosított, és közölte, hogy nem fogja megpróbálni visszavezetni az országot az Európai Unióba. Érvelése szerint Nagy-Britannia egy „állandó zsákutcába” kerülne, ha folyamatosan ugyanarról a kérdésről vitatkozna.
A kormány szerint Európa helyzete is megváltozott
Falconer szerint ugyanakkor a Brexit óta eltelt időszakban jelentősen megváltozott a világ, ezért Nagy-Britanniának is újra kell gondolnia európai kapcsolatait. Nemcsak a kelet-európai biztonsági helyzet jelent új kihívást, hanem a gazdasági biztonság, valamint a dezinformáció elleni fellépés is egyre fontosabb kérdéssé vált.
A miniszter szerint Keir Starmer korábbi kormánya fontos munkát végzett a brit–EU kapcsolatok újraindításával, ezt pedig a jelenlegi kabinet szeretné megszilárdítani és továbbfejleszteni. Ugyanakkor azt is jelezte, hogy a következő években további lehetőségeket kell keresni az együttműködés bővítésére.
A Brexit újbóli megnyitását azonban a kormány továbbra sem kezeli aktuális politikai célként. Falconer a brit EU-kapcsolatokról szóló kérdésekre válaszolva azt mondta, hogy a 2016-os népszavazás eredménye a brit választók akarata volt, és a kormány nem kíván visszalépni ettől a döntéstől, ugyanakkor a megváltozott európai és nemzetközi környezet miatt a kapcsolatnak is változnia kell.
Komoly politikai fordulat vagy csak egy új ötlet?
A most nyilvánosságra került terv ezért egyelőre nem tekinthető a brit kormány hivatalos politikájának, hanem egy olyan elképzelésnek, amely új alapokra helyezné a Brexit utáni európai együttműködést. A koncepció különlegessége, hogy nem egyszerűen gazdasági engedményeket kérne Brüsszeltől, hanem brit katonai és nukleáris védelmi garanciákat kínálna cserébe.
A javaslat egyben azt is megmutatja, hogy a Brexit kérdése továbbra sem tűnt el a brit politikából. Miközben a kormány jelenleg nem beszél hivatalosan az EU-ba való visszatérésről, egyre több politikai szereplő vet fel olyan konstrukciókat, amelyek a brit gazdaságot ismét szorosabban kapcsolnák az európai piachoz, anélkül, hogy Nagy-Britanniának teljes egészében vissza kellene fordítania a 2016-os döntés következményeit.
A Downing Streetet a tervvel kapcsolatban megkeresték, de a brit miniszterelnöki hivatal egyelőre nem adott érdemi választ. A következő időszakban ezért az lesz a kulcskérdés, hogy a kormány hajlandó-e komolyan megvizsgálni az egységes piachoz való hozzáférés és az európai védelmi együttműködés összekapcsolását, vagy a javaslat megmarad egy politikai háttéranyag szintjén. Forrás: Independent