Az utolsó pillanatig alkudozik Andy Burnham Brüsszellel: Közel a brit–EU-megállapodás, de van egy akadály

Már csak néhány nap van hátra az Egyesült Királyság és az Európai Unió pénteki, brüsszeli csúcstalálkozójáig, de továbbra sincs teljes egyetértés az egyik legfontosabb kérdésben. Andy Burnham brit miniszterelnök azt ígéri, hogy az utolsó pillanatig folytatja a tárgyalásokat egy olyan vízumprogramról, amely lehetővé tenné a 30 év alatti fiatalok számára, hogy átmenetileg a másik fél területén éljenek, dolgozzanak és tanuljanak.

Az utolsó pillanatig alkudozik Andy Burnham Brüsszellel: Közel a brit–EU-megállapodás, de van egy akadály

Az egyeztetések különösen a programban részt vevők számának meghatározása miatt akadtak el. London és az Európai Bizottság egy közös létszámkorlátról szeretne megállapodni, miközben az uniós tagállamoknak saját hatáskörük van annak eldöntésében, hogy országonként hány fiatal érkezhet hozzájuk. Egy magas rangú uniós forrás szerint a tárgyalások már a célegyenesben vannak, de a megállapodás sorsa továbbra is bizonytalan. A brit kormány mindenesetre azt jelezte, hogy kész az utolsó pillanatig dolgozni a kompromisszumon.

Új lehetőségek nyílhatnak a fiatalok előtt

A tervezett ifjúsági mobilitási program az egyik legfontosabb lépés lehetne a Brexit után megszakadt kapcsolatok részleges helyreállításában. A brit és az uniós fiatalok ugyanis 2020 végén elveszítették azt a lehetőséget, hogy külön vízum nélkül költözzenek át a másik területére munkavállalás vagy tanulás céljából.

A most tárgyalt rendszer nem állítaná vissza a szabad mozgást, hanem egy korlátozott idejű, külön vízumhoz kötött lehetőséget teremtene. Hasonló megállapodások már más országokkal is működnek: ezek jellemzően meghatározott időre, akár két-három évre teszik lehetővé a fiatalok számára a külföldi tartózkodást és munkavállalást. A brit–uniós konstrukció pontos korhatára, létszámkerete és feltételei azonban még nem véglegesek.

Ez is érdekelhet:  Visszatérhetne az Egyesült Királyság az EU-ba, de... és itt jön a lényeg

Mike Galsworthy, az European Movement UK elnöke szerint mindkét félnek kompromisszumkésznek kell lennie. Úgy véli, hogy még egy korlátozott létszámú megállapodás is fontos alapot teremthetne a későbbi együttműködéshez, és azt mutatná, hogy London és Brüsszel valóban új fejezetet akar nyitni a kapcsolatokban.

Az élelmiszer-kereskedelemben már közelebb a megállapodás

A pénteki csúcstalálkozón a fiatalok mobilitása mellett az élelmiszer- és mezőgazdasági kereskedelemről is megállapodás születhet. A tervek szerint a felek jelentősen csökkentenék, illetve megszüntetnék az érintett élelmiszerek és italok szállításánál alkalmazott határellenőrzéseket és tanúsítási kötelezettségeket.

Ennek feltétele az lenne, hogy az Egyesült Királyság az érintett területeken igazodjon az uniós állat- és növényegészségügyi szabályokhoz. A rendszer a brit exportőrök és az európai kereskedelmi partnerek számára is egyszerűbbé tehetné az áruszállítást, ugyanakkor London azt szeretné elérni, hogy az új uniós szabályok kialakításakor megfelelő beleszólási vagy konzultációs lehetőséget kapjon. Mivel az Egyesült Királyság már nem tagja az EU-nak, ez külön tárgyalási kérdés maradt.

A tandíjak és a Made in Europe szabályok is bonyolítják az egyezséget

Egy másik vitás pont az európai diákok brit egyetemeken fizetendő tandíja. A Brexit óta az EU-ból érkező hallgatók jellemzően a nemzetközi hallgatókra vonatkozó, magasabb díjakat fizetik, Brüsszel viszont szeretné elérni, hogy kedvezőbb feltételekkel tanulhassanak az Egyesült Királyságban.

A brit kormány egyelőre nem akarja véglegesíteni ezt a kérdést, és inkább egy későbbi megállapodásra halasztaná. A vita összefügg a Made in Europe kezdeményezéssel is: London azt szeretné, ha a brit vállalatok bizonyos feltételek mellett az európai gyártókkal azonos elbírálás alá eshetnének az uniós iparpolitikai és közbeszerzési szabályokban. Ez különösen a brit autóipar számára lehet fontos.

Ez is érdekelhet:  Nagy Brexit bejelentésre készül Andy Burnham: komoly változás jön, azonban milyen áron...

Burnham a Brexit hosszabb távú következményeiről is vitát indítana

Az uniós vezetők egyelőre nem várják, hogy a pénteki találkozó az Egyesült Királyság EU-tagságának kérdését is napirendre tűzze. Brüsszel inkább azt szeretné, ha a brit kormány országos vitát indítana arról, milyen kapcsolatot akar kialakítani Európával a következő években.

A lehetséges irányok között szerepel a jelenlegi Brexit-megállapodás fenntartása, a vámunióhoz való csatlakozás, az egységes piachoz való közeledés, illetve hosszabb távon akár az EU-ba történő visszalépés is. A munkáspárti kormány korábbi vörös vonalai azonban továbbra is érvényben vannak, így a vámunióhoz vagy az egységes piachoz való csatlakozásról szóló döntéshez politikai felhatalmazásra, akár egy későbbi választási programban szereplő vállalásra lenne szükség.

Burnham ugyanakkor egyre türelmetlenebbnek tűnik a jelenlegi helyzettel kapcsolatban. A miniszterelnök a Mansion House-ban tartott beszédében ismét élesen bírálta a Brexitet, amely szerinte hozzájárult Nagy-Britannia nemzetközi elszigetelődéséhez. Úgy fogalmazott, hogy a kilépés egy olyan globális folyamat első dominója volt, amelyben az elszigetelődés és a protekcionizmus erősödött, és amelynek következményei Oroszország érdekeit is szolgálták.

A brit miniszterelnök szerint az ország ismét aktív szerepet akar vállalni a nemzetközi politikában, ehhez pedig szorosabb európai együttműködésre van szükség. A pénteki brüsszeli találkozó ezért nemcsak néhány konkrét megállapodásról szólhat, hanem arról is, hogy milyen irányba indulhat el a brit–uniós kapcsolat a következő években. Forrás