Jelentős engedményre készülhet az Európai Unió felé Andy Burnham brit miniszterelnök, amely a Brexit egyik legkárosabb gazdasági következményét enyhítheti. A tervezett megállapodás értelmében az Egyesült Királyság vállalná, hogy az élelmiszerekre és italokra vonatkozó szabályozását az uniós előírásokhoz igazítja, cserébe pedig megszűnhetnek vagy jelentősen egyszerűsödhetnek a brit termékeket jelenleg sújtó határellenőrzések.
A BBC értesülései szerint a hónap végén aláírandó megállapodás lehetővé tenné, hogy ismét akadályok nélkül indulhassanak brit termékek az európai piacokra. A friss kolbászok, hamburgerek, a brit felségvizekről származó kagylók és a vetőburgonya exportja is újraindulhatna, emellett a brit állampolgárok EU-ba utazó háziállatainak útlevele is ismét használhatóvá válhatna.
A tervezett egyezség komoly változást jelentene a Brexit utáni brit politikában, hiszen az Egyesült Királyságnak ismét alkalmazkodnia kellene az uniós szabályokhoz. Miközben a gazdasági kapcsolatok szorosabbra fűzése egyre valószínűbbnek tűnik, a személyek szabad mozgásának visszaállítása egyelőre nincs napirenden.
Az élelmiszerexportőrök számára komoly könnyítést hozhat a megállapodás
A Brexit óta a brit élelmiszertermelők és exportőrök számos új adminisztratív és ellenőrzési kötelezettséggel szembesülnek, amikor termékeiket az Európai Unióba szeretnék szállítani. A friss húsok, zöldségek és gyümölcsök esetében a határellenőrzések késéseket okozott, miközben a vállalkozásoknak egyre több dokumentációval és többletköltséggel kellett számolniuk.
A helyzetet tovább bonyolítja az új digitális határellenőrzési rendszer bevezetése, amelynek teljes körű alkalmazását korábban már többször elhalasztották. A friss élelmiszerek esetében továbbra is előfordulnak fennakadások, és számos brit termékre olyan címkét kellett elhelyezni, amely egyértelművé teszi, hogy az adott árut nem lehet az Európai Unióban értékesíteni.
A brit gazdák és az élelmiszeripari vállalkozások régóta sürgetik a megállapodást, mert a jelenlegi szabályozás jelentősen megnehezíti az európai piacra történő értékesítést. A beszámoló szerint a Brexit után bevezetett adminisztratív terhek miatt mintegy 70 ezer brit vállalkozás hagyott fel az EU-val folytatott kereskedelemmel.
Marco Forgione, a Chartered Institute of Export and International Trade főigazgatója szerint a kereskedelmi akadályok és költségek csökkentése egyértelműen kedvező fejlemény lehet. Ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy az uniós szabályokhoz való folyamatos igazodás nem minden brit vállalkozásnak jelent majd előnyt, egyes cégek számára ugyanis újabb költségeket és adminisztratív terheket hozhat.
Forgione szerint azt is alaposan meg kell vizsgálni, milyen következményekkel jár a megállapodás az Egyesült Királyság már meglévő szabadkereskedelmi egyezményeire. Az EU-ból érkező vállalkozások számára mindenesetre könnyebbé válhat a brit piacra jutás, miközben az unión kívüli országokból érkező versenytársaknak is alkalmazkodniuk kellhet az uniós szabályokhoz, ha azokat a brit piacra lépés során megkövetelik.
Burnham jelentős engedményt tenne Brüsszelnek
A megállapodás lényege az úgynevezett dinamikus jogharmonizáció lehet, vagyis az Egyesült Királyság nemcsak a jelenlegi uniós élelmiszerbiztonsági előírásokat venné át, hanem a jövőben is követné azok változásait. Ez jelentős politikai engedmény lenne, hiszen a Brexit egyik legfontosabb ígérete éppen az volt, hogy Nagy-Britannia ismét önállóan határozhatja meg a saját szabályozását.
A tervezett lépés lényegében a Boris Johnson által kialkudott Brexit-megállapodás egyik fontos következményét fordítaná vissza. A brit kormány ezzel közelebb kerülne az EU egységes piacának egyes szabályaihoz, bár ez önmagában nem jelentené az Egyesült Királyság visszatérését az unióba vagy az egységes piachoz.
A Brexit-ellenes politikai szereplők abban reménykednek, hogy az élelmiszeripari megállapodás csak az első lépés lehet egy sokkal szorosabb kapcsolat felé. Egyesek azt szeretnék, ha a Munkáspárt a következő választási programjában már az EU-hoz való teljes visszatérést, vagy legalább az egységes piachoz, illetve a vámunióhoz való csatlakozást is felvetné.
Nem minden területen lenne azonban egyszerű az uniós szabályok újbóli átvétele. Anglia például bizonyos területeken már eltávolodott az EU korábbi szabályozásától, ilyen a növények úgynevezett precíziós nemesítése, amelyet korábban génszerkesztésként is emlegettek.
A Liberális Demokraták európai ügyekért felelős szóvivője, Al Pinkerton szerint a brit élelmiszerexportőröket sújtó bürokrácia felszámolása már régóta esedékes. Üdvözölte a tervezett megállapodást, ugyanakkor úgy vélte, hogy az csak részleges megoldás, és nem szünteti meg a Brexit által okozott összes kereskedelmi problémát.
A szabad mozgás visszaállítását egyelőre nem vállalja a miniszterelnök
Miközben az élelmiszer-kereskedelem területén jelentős közeledés várható Brüsszelhez, Andy Burnham egyre óvatosabban fogalmaz az EU és az Egyesült Királyság közötti személyek szabad mozgásának esetleges visszaállításáról. Az elmúlt hetekben még arról beszélt, hogy őszinte párbeszédet szeretne a Brexit bevándorlásra gyakorolt hatásairól, kijelentései azonban komoly politikai vitát váltottak ki a Munkáspárton belül.
A kormányfő egy ITV-interjúban már kifejezetten hangsúlyozta, hogy nem javasolta a szabad mozgás visszaállítását. Szerinte ugyanakkor beszélni kell arról, hogyan változott meg a bevándorlás a 2016-os népszavazás óta, mivel a korábbi, sokszor rövidebb időre érkező és később hazatérő európai munkavállalók helyét egyre inkább a hosszabb távra letelepedő bevándorlók vették át.
Burnham ezt a folyamatot a Boris Johnson nevéhez kötött, jelentős bevándorlási hullámként emlegetett „Boriswave” jelenséggel magyarázta. Azt is állította, hogy az EU-val folytatott adatmegosztás megszűnése hozzájárult az illegális bevándorlás problémájához, mivel a brit hatóságok nehezebben tudnak együttműködni európai partnereikkel.
A miniszterelnöknek ugyanakkor komoly politikai ellenállással kell számolnia. A Munkáspárt több olyan választókerületben is érzékeny a Brexit kérdésére, ahol a kilépés támogatottsága korábban magas volt, a képviselők pedig attól tartanak, hogy a szabad mozgás újbóli bevezetése a Nigel Farage vezette Reform UK malmára hajthatja a vizet. A beszámolók szerint Shabana Mahmood belügyminiszter is szkeptikusan viszonyul az elképzeléshez.
Burnham ezért világossá tette, hogy a jelenlegi parlamenti ciklusban betartja a Munkáspárt választási programjában rögzített Brexit-vörös vonalakat. Ezek kizárják a vámunióhoz, az egységes piachoz és a személyek szabad mozgásához való visszatérést, a miniszterelnök pedig azt is kérte kabinetjének tagjaitól, hogy nyilvánosan ne köteleződjenek el egyetlen konkrét jövőbeni EU-megállapodási modell mellett sem.
A következő EU-csúcstalálkozó fontos fordulópont lehet
A brit miniszterelnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke novemberben ismét találkozik egy jelentős brit–EU-csúcstalálkozón. A tárgyalások középpontjában a kereskedelmi akadályok csökkentése, a gazdasági együttműködés és a fiatalok számára biztosítható új lehetőségek állhatnak.
A Downing Street szerint a kormány olyan megállapodásokat szeretne kötni, amelyek milliárdokkal növelhetik a brit gazdaság teljesítményét, és lehetőséget teremthetnek a fiatalok számára az európai utazásra, tanulásra és munkavállalásra. A kabinet emellett jelentősen csökkentené azokat az adminisztratív terheket, amelyek a Brexit-megállapodás életbe lépése óta nehezítik a brit vállalkozások működését.
A most készülő élelmiszeripari egyezség tehát komoly könnyítést hozhat a brit termelőknek és exportőröknek, de nem jelenti a Brexit teljes visszafordítását. A Nagy-Britanniában élő magyarok számára is fontos különbség, hogy az élelmiszer-kereskedelmi szabályok összehangolása önmagában nem változtatja meg a munkavállalási vagy letelepedési feltételeket, és nem állítja vissza automatikusan az EU-s állampolgárok szabad mozgását. Forrás