Nagy-Britanniának ismét teljes jogú európai uniós taggá kellene válnia, hogy hatékonyabban tudjon szembenézni Oroszország növekvő fenyegetésével és Donald Trump kiszámíthatatlan politikájával – erre a következtetésre jutott egy jelentős brit szakpolitikai intézet új jelentése. Az Institute for Public Policy Research (IPPR) szerint az EU-tagság visszaszerzése kulcsfontosságú az ország gazdasági jólétének, biztonságának és demokratikus intézményeinek védelmében, ezért a brit kormánynak hosszabb távon meg kellene teremtenie a visszatérés politikai támogatottságát.
A munkáspárthoz közel álló intézet úgy véli, hogy a brit politikának ideje túllépnie a Brexit körüli vitákon, és a megváltozott nemzetközi helyzetre kell összpontosítania. A jelentés szerint az Európai Unió ma már egészen más politikai és biztonsági környezetben működik, mint amikor a britek 2016-ban a kilépés mellett döntöttek. Oroszország Ukrajna elleni háborúja, az európai védelmi kiadások növekedése és az Egyesült Államok kiszámíthatatlanabbá váló szerepvállalása egyaránt új helyzetet teremtett.
A felmérés szerint a többség támogatja az EU-tagság visszaszerzését
Az IPPR a Persuasion UK közreműködésével közvélemény-kutatást is készített, amelynek eredményei a teljes jogú uniós tagság támogatottságára utalnak. Azok körében, akiknek volt határozott véleményük a kérdésről, 64 százalék támogatta az EU-tagság visszaszerzését, míg 36 százalék ellenezte azt.
A felmérés egyik figyelemre méltó eredménye, hogy még azok között a munkáspárti szavazók között is többségben vannak az uniós csatlakozás támogatói, akik fontolgatják, hogy Nigel Farage Reform UK pártjára szavazzanak. Ebben a csoportban 54 százalék támogatná a visszatérést, és 36 százalék szeretné, ha az ország továbbra is az unión kívül maradna.
Harry Quilter-Pinner, az IPPR ügyvezető igazgatója szerint a brit kormány már fontos lépéseket tett az Európai Unióval fennálló kapcsolatok javítására, de az egyes megállapodások önmagukban nem elegendők. Úgy fogalmazott, hogy a teljes jogú tagság jelentené a legjobb megoldást Nagy-Britannia és Európa kapcsolatának rendezésére, ez azonban nem jelenti azt, hogy azonnal újabb népszavazást kellene kiírni. Szerinte most annak kellene elkezdődnie, hogy a kormány hosszú távon előkészítse a visszatérést, és ehhez támogatást szerezzen mind az országon belül, mind Európában.
Neil Kinnock szerint a visszatérés Nagy-Britannia nemzeti érdeke
A javaslatot Neil Kinnock volt munkáspárti pártvezető is támogatja, aki korábban úgy nyilatkozott, hogy az EU-tagság visszaszerzése lenne az egyetlen igazán hazafias döntés Nagy-Britannia számára. Kinnock szerint az elmúlt tíz évben alapvetően megváltozott a világ, ezért a brit politikának is újra kell gondolnia, milyen kapcsolatot tart fenn legfontosabb európai partnereivel.
Kinnock úgy véli, hogy Nagy-Britannia földrajzi közelsége Európa legnagyobb piacához, valamint a gazdasági és biztonsági kihívások egyaránt az uniós tagság mellett szólnak. Szerinte a hazafiság, a jólét és a biztonság egyaránt azt indokolja, hogy az ország ismét az Európai Unió része legyen.
Andy Burnham miniszterelnök korábban már arról beszélt, hogy a Munkáspárt következő választási programjában akár egy, az EU-tagságról szóló népszavazás lehetősége is felmerülhet. Ugyanakkor a párt előző havi éves konferenciáján azt is jelezte, hogy más lehetőségeket is megvizsgálna Nagy-Britannia és az unió kapcsolatának szorosabbá tételére. Az IPPR szerint a kormánynak most kellene elkezdenie a hosszú távú irány kijelölését, miközben a teljes jogú tagság visszaszerzését nem feltétlenül azonnali politikai lépésként kell kezelni.
Oroszország és Trump miatt Európa biztonsága is átalakul
A jelentés egyik legfontosabb megállapítása, hogy az ukrajnai háború alapjaiban változtatta meg az Európai Unió szerepét. A blokk egyre inkább biztonságpolitikai és védelmi együttműködésként is működik, miközben az európai országok növelik katonai kiadásaikat, és igyekeznek megerősíteni saját védelmi képességeiket. Ennek nemcsak katonai, hanem ipari és ellátási láncokra gyakorolt hatásai is vannak.
Laura Chappell, az IPPR igazgatóhelyettese szerint Nagy-Britannia önmagában már nem rendelkezik elegendő súllyal ahhoz, hogy minden jelentős nemzetközi kihívásra önállóan reagáljon. A megélhetési költségek ingadozásától az ipar újjáépítésén át a nemzetbiztonságig számos olyan terület van, ahol szorosabb európai együttműködésre lenne szükség. Szerinte a brit kormány nem tudja valóban visszaadni az embereknek az irányítás lehetőségét, ha közben kívül marad Európa legfontosabb együttműködési rendszerén.
Az IPPR ezért azt javasolja, hogy a brit kormány az unióval közösen dolgozzon ki egy európai védelmi szövetséget. Nagy-Britannia olyan katonai és technológiai képességekkel járulhatna hozzá az együttműködéshez, amelyek révén Európa kevésbé szorulna rá az Egyesült Államokra, például a műholdas kommunikáció területén.
A jelentés különösen aktuálisnak tartja ezt a kérdést az Ukrajna és Donald Trump közötti feszültségek miatt. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a beszámolóban idézett fejlemények szerint azzal vádolta meg az amerikai elnököt, hogy cserbenhagyta Ukrajnát, miután az ország hozzáférése a létfontosságú Starlink műholdas kommunikációs rendszerhez korlátozásokkal szembesült. A Starlink katonai változataként említett Starshield fontos szerepet játszott az ukrán védekezésben, ezért a hozzáféréssel kapcsolatos bizonytalanságok komoly biztonsági kérdéseket vetnek fel.
A Brexit újragondolását sürgetik, a kormány egyelőre óvatos
Az IPPR jelentését több, különböző politikai háttérből érkező szereplő is üdvözölte. Nick Boles volt konzervatív miniszter szerint végre olyan tanulmány született, amely számol azzal, mennyit változott a világ a Brexit óta. Úgy véli, Nagy-Britanniának szorosabban kellene együttműködnie európai szövetségeseivel a védelmi és biztonsági kihívások kezelése, valamint a mesterséges intelligencia és a Kínával folytatott gazdasági verseny jelentette lehetőségek és kockázatok miatt.
Mike Galsworthy, az Európai Mozgalom brit szervezetének elnöke szintén úgy látja, hogy a 2016-os népszavazás politikai környezete már a múlté. Szerinte új korszak kezdődött, amely új megoldásokat és a brit szerepvállalás újragondolását követeli meg. Naomi Smith, a Best for Britain vezetője pedig úgy fogalmazott, hogy a Brexit következtében az ország rosszabb gazdasági helyzetbe került, kevésbé biztonságossá vált, és egyre elszigeteltebb lett.
A brit kormány ugyanakkor egyelőre nem kötelezte el magát a teljes jogú uniós tagság visszaszerzése mellett. A kormány szóvivője azt közölte, hogy ambiciózus és szoros kapcsolatot építenek az Európai Unióval, amely erősítheti a gazdaságot, és több lehetőséget teremthet a fiatalok, valamint az ország különböző közösségei számára.
A jelentés így nem az azonnali visszalépést sürgeti, hanem egy hosszabb politikai folyamat elindítását, amelynek végén Nagy-Britannia ismét teljes jogú tagként csatlakozhatna az Európai Unióhoz. A következő évek egyik fontos kérdése az lehet, hogy a kormány a jelenlegi, fokozatos közeledésre építő politikát folytatja-e, vagy a megváltozott geopolitikai helyzetre hivatkozva egyértelműen napirendre tűzi az uniós tagság visszaszerzését. Forrás