Sokan használják már a ChatGPT-t, a Microsoft Copilotot vagy más mesterséges intelligencia alapú eszközöket adózással kapcsolatos kérdések megválaszolására, bevallások előkészítésére és pénzügyi számítások ellenőrzésére. Egy tervezett brit jogszabály-módosítás azonban új kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy meddig terjedhet az adóhatóság információkérési joga, és akár a mesterséges intelligenciával folytatott beszélgetések is a vizsgálatok részévé válhatnak-e.
A brit adó- és vámhivatal, a HMRC a digitálisan tárolt adatokra vonatkozó jogosultságait bővítené. A változtatás lényege, hogy az adóhatóság ne csak a bevallásokban szereplő végleges összegeket ellenőrizhesse, hanem azt is megvizsgálhassa, milyen szoftverek, automatizált rendszerek és számítási folyamatok vezettek az adott adózási adatokhoz. Ez különösen azoknak lehet fontos, akik vállalkozóként vagy magánszemélyként mesterséges intelligenciát is igénybe vesznek adóügyeik intézéséhez.
Májustól új digitális adatokat is bekérhet a HMRC
A jelenlegi szabályok alapján a HMRC már most is kérhet számítógépes nyilvántartásokat, ha azt vizsgálja, hogy egy adózó megfelelően teljesítette-e adófizetési kötelezettségeit. A tervezett változtatás azonban ennél tovább menne: az adóhatóság betekintést kérhetne abba is, hogyan állították elő az adóbevallásban szereplő számokat, beleértve az ezekhez használt szoftvereket és automatizált folyamatokat.
A módosítás a tervek szerint májusban léphet hatályba. Ennek következtében nemcsak magát az adózót, hanem harmadik feleket, például szoftverszolgáltatókat és mesterségesintelligencia-platformokat is megkereshetnek, amennyiben az általuk kezelt információk relevánsak egy adóellenőrzés szempontjából.
A HMRC indoklása szerint a digitális adatkezelés elterjedése miatt a korábbi információkérési szabályokat is korszerűsíteni kell. A hivatal nemcsak azt szeretné látni, hogy milyen adózási összeg került a bevallásba, hanem azt is, hogyan jutott el az adózó vagy az általa használt rendszer az adott eredményhez.
A ChatGPT-előzmények is az adóellenőrzés részévé válhatnak?
A tervezett módosítás egyik legérzékenyebb pontja, hogy a HMRC által bekérhető digitális információk körébe bizonyos esetekben akár a mesterséges intelligenciával folytatott beszélgetések is beletartozhatnak. Ha valaki például a ChatGPT-t, a Copilotot vagy a Claude-ot használja adózási számítások elkészítésére, és ezek a beszélgetések közvetlenül részei voltak a bevallás összeállításának, felmerülhet, hogy az adóhatóság ezekre az adatokra is igényt tarthat.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a HMRC szabadon átnézheti bárki teljes ChatGPT-előzményét, vagy általános hozzáférést kapna a felhasználók mesterséges intelligenciával folytatott beszélgetéseihez. A hivatal külön hangsúlyozta, hogy nem az a célja, hogy mindenki AI-használatát ellenőrizze, és kizárólag olyan információkat kérhet be, amelyekhez már rendelkezik megfelelő jogalappal.
A lényeg tehát az, hogy az adózással kapcsolatos digitális munkafolyamatok is vizsgálhatóvá válhatnak, ha azok relevánsak egy konkrét adóellenőrzés során. A jogszabálytervezet ugyanakkor nem nevezi meg külön a ChatGPT-t vagy más mesterségesintelligencia-platformokat, ezért az, hogy pontosan milyen beszélgetéseket és milyen körülmények között lehetne bekérni, egyelőre nem teljesen tisztázott.
Akár 3000 fontos bírságot is kaphat, aki nem működik együtt
A szabályok megszegése komoly pénzügyi következményekkel járhat. A The Independent beszámolója szerint az a személy, aki nem válaszol a HMRC információkérésére, 300 fontos bírságot kaphat, míg a beküldött dokumentumokban szereplő pontatlanságok be nem jelentése akár 3000 fontos büntetést is eredményezhet.
Seb Maley, a Qdos adózási biztosításokkal foglalkozó vállalat vezérigazgatója szerint egyre több magánszemély és vállalkozás támaszkodik mesterséges intelligenciára az adóügyei intézésekor, ezért az adóhatóság is igyekszik lépést tartani a technológiai változásokkal. Mint fogalmazott, a HMRC-t nemcsak az érdekli, hogy milyen összeget számolt ki egy rendszer, hanem az is, hogyan jutott el ehhez az eredményhez.
Maley arra is figyelmeztetett, hogy az automatizált rendszerek használata nem mentesíti az adózót a felelősség alól. Ha valaki egy mesterségesintelligencia-eszköz segítségével készíti el az adóbevallását, de abban hibás adatok vagy számítások szerepelnek, a következményekért továbbra is neki vagy az érintett vállalkozásnak kell felelnie.
A szakember szerint ezért különösen fontos, hogy az adózók megbízható szakértőket és ellenőrizhető technológiai megoldásokat válasszanak. Önmagában az, hogy egy program vagy chatbot magabiztosan közöl egy számot, még nem garantálja, hogy az megfelel a brit adószabályoknak.
Adatvédelmi aggályok és a HMRC magyarázata
A tervezett változtatások komoly adatvédelmi vitát is kiváltottak. Anne Strickland, a Taxpayers’ Alliance kampányszervezet képviselője a Telegraphnak nyilatkozva mélyen beavatkozónak nevezte az AI-beszélgetések bekérésének lehetőségét, és arra figyelmeztetett, hogy a HMRC már jelenleg is széles körű jogosultságokkal rendelkezik. Szerinte ezek további kiterjesztése veszélyeztetheti a hétköznapi brit adófizetők magánszféráját.
A HMRC szóvivője ezzel szemben azt hangsúlyozta, hogy a változtatás a meglévő információkérési jogosultságok korszerűsítéséről szól, hogy azok megfeleljenek annak, ahogyan az adózási adatokat ma már digitálisan tárolják és dolgozzák fel. A hivatal szerint nem cél mindenki mesterségesintelligencia-használatának ellenőrzése, és továbbra is csak jogszerű indok alapján kérhetnek be információkat.
Fontos jogi pontosítás: a változtatás a 2026–2027-es pénzügyi törvényjavaslat részeként előkészített jogszabályi módosítás, nem pedig már hatályos, minden adózóra automatikusan vonatkozó új szabály. A kormány hivatalos tájékoztatója szerint a tervezet konzultációja 2026. szeptember 7-én lezárult, a pontos hatálybalépés pedig a törvény elfogadásához és királyi jóváhagyásához kapcsolódik. A sajtóban említett májusi időpont várható dátumként szerepel, de a hivatalos tájékoztató nem rögzít konkrét naptári hatálybalépési napot.
A brit vállalkozóknak és magánszemélyeknek ezért nem kell attól tartaniuk, hogy a HMRC mostantól korlátlanul beleolvashat minden mesterséges intelligenciával folytatott beszélgetésükbe. Arra viszont érdemes odafigyelniük, hogy az adóbevallás elkészítéséhez használt AI-eszközök eredményeit mindig ellenőrizzék, és őrizzék meg azokat a dokumentumokat, amelyekből később igazolható, hogyan jutottak el a bevallott összegekhez. Forrás