Akár hónapokon belül megnyílhat az út az Egyesült Királyság és az Európai Unió közötti kapcsolatok jelentős átalakítása előtt, egy német európai parlamenti képviselő szerint pedig Svájc megállapodása kínálhat mintát a brit közeledéshez. Bernard Lange úgy véli, hogy London fokozatosan visszaszerezhetné az uniós egységes piachoz való hozzáférést, miközben a teljes jogú tagságnál korlátozottabb együttműködési formát választana. A politikus ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a brit visszatérésnek szerinte nem pusztán gazdasági, hanem politikai együttműködést is magában kellene foglalnia.
Svájc lehet a brit közeledés mintája
Bernard Lange, aki részt vett a Brexit kezdeti tárgyalásaiban, a The Guardiannek arról beszélt, hogy örömmel látná az Egyesült Királyság visszatérését az Európai Unióba. A német politikus szerint Svájc megállapodása szolgálhatna kiindulópontként, mivel az ország nem teljes jogú uniós tag, mégis hozzáfér az egységes piachoz.
A svájci modell azonban jelentős kötelezettségekkel jár. Svájc elfogadta a személyek szabad mozgását, emellett évente 375 millió eurót, vagyis a cikkben szereplő átszámítás szerint mintegy 317 millió fontot fizet be az EU gazdasági és kohéziós alapjaiba azért, hogy fenntartsa a hozzáférést az európai piachoz.
Lange ezt a megoldást a brit együttműködés alapjává tenné, de egy továbbfejlesztett változatot tartana kívánatosnak. A „Svájc plusz” elképzelés szerinte lehetőséget adhatna arra, hogy az Egyesült Királyság a jelenleginél szorosabban kapcsolódjon az unióhoz, miközben nem válna automatikusan teljes jogú taggá. A politikus ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a svájci modell önmagában túlságosan passzív, ezért a brit félnek a politikai döntéshozatalban is aktívabb szerepet kellene kapnia.
A brit kormány is újra közeledne Brüsszelhez
A brit kormány részéről is egyre határozottabban jelenik meg az uniós kapcsolatok újragondolásának szándéka. A miniszterelnök a Munkáspárt éves konferenciáján bejelentette, hogy megvizsgálja azokat a lehetőségeket, amelyek közelebb vihetik az országot az Európai Unióhoz. A beszámoló szerint azt is felvetette, hogy az EU-ba való visszatérés kérdése a Labour következő választási programjába is bekerülhet.
A kormányfő hétfői parlamenti nyilatkozatában arról beszélt, hogy a következő hónapban Brüsszelben tartandó kiemelt brit–uniós csúcstalálkozót a Brexit utáni kapcsolatok újraindítására használná fel. A tervezett tárgyalások középpontjában a gazdasági növekedés, a bevándorlás és a biztonság állna, vagyis olyan területek, amelyek a brit közéletben a kilépés óta is meghatározó vitatémák.
A közeledés gondolatát több európai vezető is üdvözölte, köztük Emmanuel Macron francia elnök és Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök. Ez azonban önmagában még nem jelenti azt, hogy megszületett volna a megállapodás a brit visszatérésről, vagy hogy annak konkrét időpontját kitűzték volna.
Rekordközeli támogatottság a visszatérés mögött
A brit közvéleményben is erősödhetett az uniós tagság újbóli támogatottsága. Sir John Curtice professzor, a brit közvélemény-kutatások ismert szakértője szerint a visszalépést támogatók aránya elérte a 61 százalékot, ami a Brexit-népszavazás óta mért legmagasabb szintet jelenti.
A számok arra utalnak, hogy az EU-val való kapcsolat rendezése politikailag is egyre fontosabb kérdéssé válhat. A támogatottság azonban nem jelenti azt, hogy a visszatérés feltételeiről már megállapodás született volna, és az sem következik belőle automatikusan, hogy a brit kormány ténylegesen elindítja a teljes jogú tagság visszaszerzésének folyamatát.
A következő brit–uniós csúcstalálkozó ezért fontos lépés lehet a kapcsolatok jövője szempontjából. Egyelőre a közeledés lehetséges formáiról és a Brexit utáni együttműködés újraszabásáról van szó, nem pedig egy már elfogadott visszatérési menetrendről. Bernard Lange felvetése mindenesetre újra napirendre helyezte azt a kérdést, hogy Nagy-Britannia milyen feltételekkel kerülhetne ismét közelebb az Európai Unióhoz.