Az Egyesült Királyság kormánya egy átfogó jóléti reformcsomagot készít elő, amelynek részeként akár meg is szüntethetik a 25 év alattiak számára jelenleg elérhető Universal Credit egészségi állapothoz kapcsolódó támogatási elemét. A Guardian által ismertetett, egyelőre vita tárgyát képző tervek szerint a pénzbeli támogatás helyett jelentősen kibővítenék a munkába állást segítő programokat, támogatott munkahelyeket, képzéseket és mentális egészségügyi segítséget.

A kormányzati elképzelés hátterében az a cél áll, hogy a jelenleg támogatásokból élő fiatalok közül minél többen kerüljenek vissza az oktatásba vagy a munkaerőpiacra. A 16 és 24 év közötti, oktatásban, munkában vagy képzésben nem részt vevők, vagyis a NEET-fiatalok száma körülbelül egymillió, és a kormány szerint a jelenlegi rendszer nem biztosít megfelelő utat közülük sokak számára a munkába való visszatéréshez.
A tervek egyelőre nem tekinthetők végleges kormányzati döntésnek, mivel több kulcsfontosságú felülvizsgálat eredményére is várnak. Alan Milburn a fiatalok foglalkoztatási helyzetét vizsgálja, miközben a Timms Review a Personal Independence Payment, vagyis a PIP teljes rendszerének jövőjére tesz majd ajánlásokat.
A 25 év alattiak Universal Credit-támogatása lehet az egyik fő célpont
Az egyik központi lehetőség az, hogy megszüntetik vagy tovább korlátozzák az Universal Credit egészségi állapothoz kapcsolódó, LCWRA-ként ismert elemét a 25 év alatti új igénylők számára. A támogatást már 2026 áprilisában jelentősen átalakították: az új igénylők többsége számára az összeg havi £217,26, miközben a korábbi magasabb összeg £429,80 volt.
A most tárgyalt elképzelés ennél is tovább mehetne, mivel a kormányzat azt is vizsgálja, hogy a változás ne csak az új igénylőket érintse, hanem bizonyos esetekben a már támogatásban részesülő 25 év alattiakat is. A források szerint ugyanakkor a legsúlyosabb, munkavégzésre tartósan képtelen állapotban lévő fiatalok védelme továbbra is része lenne a tervezett rendszernek.
A kormány nem egyszerűen a pénzbeli támogatást szeretné elvenni, hanem egy olyan több milliárd fontos csomagot vizsgál, amelyben támogatott állások, célzott „back to work” programok, képzések és mentális egészségügyi segítség is szerepelne. Alan Milburn korábban arra figyelmeztetett, hogy túl sok olyan fiatal kerül rokkantsági vagy egészségi állapothoz kapcsolódó támogatásba, akik később nem kapnak megfelelő segítséget ahhoz, hogy visszatérjenek a munkába.
Milburn szerint a fiatalok egy része hosszú időre „beragad” a támogatási rendszerbe, és az általa idézett adatok alapján azoknak körülbelül a fele, akik fiatalon kerültek ilyen támogatásba, 15 évvel később sincs munkában. Ezt a szakértő a jelenlegi rendszer súlyos kudarcának nevezte, ugyanakkor a támogatások csökkentésének politikai és társadalmi következményeire is figyelmeztetett.
A PIP teljes rendszere is átalakulhat
A reform nem állna meg az Universal Creditnél, mivel a kormány egy új rendszert is vizsgál a Personal Independence Payment, vagyis a PIP helyett. A PIP jelenleg a fogyatékossággal vagy tartós egészségi problémával élő felnőttek többletköltségeihez járul hozzá, és az összeg megállapítása nem a munkaviszonytól vagy a háztartás jövedelmétől függ.
A Timms Review júliusban közzétett köztes jelentése szerint a PIP jelenlegi rendszere jelentős problémákkal küzd, és a felülvizsgálat során csaknem 40 ezer ember és szervezet véleményét gyűjtötték össze. A kormányzati felülvizsgálat ugyanakkor azt is rögzítette, hogy a PIP sok fogyatékossággal élő ember számára létfontosságú segítséget jelent a mindennapi élet többletköltségeinek fedezésében.
A most vizsgált egyik lehetőség szerint külön szabályrendszer vonatkozhatna a 25 év alattiakra, és az ő esetükben alacsonyabb támogatási szinteket vagy bizonyos jogosultságok megszüntetését vezetnék be. A legsúlyosabb fogyatékossággal élők számára azonban a tervek szerint nem csökkentenék a támogatást, és bizonyos esetekben az újraértékeléstől is mentesítenék őket.
Hosszabb távon az is felmerült, hogy a PIP helyére teljesen új jogosultsági és értékelési rendszer lépjen. Ennek egyik kérdése az, hogy az új szabályokat valamennyi munkaképes korú igénylőre alkalmaznák-e, vagy egy meghatározott életkori határ alatt, például az 50 vagy 60 év alattiaknál vezetnének be eltérő rendszert.
A Motability programmal kapcsolatban is újabb változtatásokat vizsgálnak. A rendszer lehetővé teszi, hogy a PIP-re jogosult fogyatékossággal élők a támogatás mobilitási elemét hároméves autólízingre fordítsák, miközben a kormány korábban már megszüntetett bizonyos, a programhoz kapcsolódó adókedvezményeket mintegy £300 millió értékben.
A kormány szerint a cél a munkába állás, a civilek viszont a szegénységtől tartanak
Pat McFadden munka- és nyugdíjügyi miniszter a Labour konferenciáján a jóléti rendszer átalakítását „erkölcsi keresztes hadjáratként” írta le, és azt mondta, túl sok fiatal marad túl hosszú ideig támogatásokon. A kormány álláspontja szerint a szociális ellátórendszernek inkább átjárónak kell lennie a munkába, nem pedig olyan rendszernek, amelyből sokan hosszú távon nem tudnak kilépni.
A kormány egyik szóvivője szerint átfogó támogatási és reformcsomagot készítenek, amelynek célja az oktatásban, munkában vagy képzésben nem részt vevő egymillió fiatal helyzetének kezelése. Hangsúlyozták, hogy a részleteket még nem véglegesítették, és azt ígérték, hogy azok számára továbbra is biztosítják a védőhálót, akik nem képesek dolgozni.
A tervezett változtatások azonban komoly aggodalmat váltottak ki fogyatékosságügyi szervezetekből. Több mint 40 brit jótékonysági szervezet korábban arra figyelmeztette a kormányt, hogy a fogyatékossággal élő fiatalok támogatásának csökkentése vagy a szankciók szigorítása egyeseket mélyebb szegénységbe taszíthat, és éppen a munkaerőpiacról távolíthatja el őket.
A Scope fogyatékosságügyi szervezet becslése szerint az olyan háztartások körülbelül fele már jelenleg is szegénységben él, ahol 22 év alatti fiatal kapja az Universal Credit egészségi állapothoz kapcsolódó elemét. A szervezet szerint a támogatás teljes megszüntetése esetén ez az arány akár tízből kilencnél is magasabbra emelkedhetne, bár ez egy szervezeti becslés, nem pedig a kormány hivatalos előrejelzése.
Lucy Schonegevel, az Action for Children hatásért felelős igazgatója szerint komoly problémát jelentene, ha a fiatalok fogyatékossági támogatását csökkentenék, és úgy vélte, hogy a célzott foglalkoztatási segítség önmagában nem oldja meg azt a problémát, ha nincs elegendő megfelelő munkahely. A civil szervezetek ezért azt sürgetik, hogy a kormány a támogatások csökkentése helyett a személyre szabott munkába állási segítségbe fektessen többet.
A végleges döntéshez törvényre lesz szükség
A tervezett reformok jelentős része törvényhozást igényelne, ezért a kormány és a minisztériumok egy olyan törvénycsomagon is dolgoznak, amely a PIP jövőjét és a 25 év alattiak támogatási rendszerének átalakítását is rendezheti. A jelenlegi elképzelések szerint az erre vonatkozó jogszabályt a parlament következő ülésszakában, jövőre terjeszthetik elő, de a végleges tartalom még nem ismert.
A vita politikailag is érzékeny, különösen azért, mert a Labour képviselői tavaly már komoly ellenállást tanúsítottak a jóléti rendszer szigorítására irányuló korábbi tervek miatt. A mostani elképzelések ezért úgy próbálják összekapcsolni a támogatási rendszer reformját a fiatalok foglalkoztatásának bővítésével, hogy közben a legsúlyosabban fogyatékos és munkaképtelen emberek támogatása elvileg megmaradjon.
A konzervatívok ennél is szigorúbb változtatásokat javasolnak: Kemi Badenoch szerint egy konzervatív kormány korlátozná, hogy a fiatalok automatikusan beléphessenek a támogatási rendszerbe, és a 25 év alatti, hat hónapnál rövidebb folyamatos munkaviszonnyal rendelkező személyeknek intenzív álláskeresési segítségben kellene részt venniük. A Reform UK pedig a teljes jóléti kiadás £50 milliárdos csökkentését tervezi, miközben a PIP-et egy olyan támogatással váltaná fel, amelyet elsősorban a legsúlyosabb állapotú emberek kapnának.
A brit jóléti kiadások az idei évben elérik a £333 milliárdot, amelynek körülbelül 55 százalékát a nyugdíjasok kapják, míg a gyermekeket nem számítva a fiatalok és a NEET-csoport nagyjából 2,5 százalékot tesz ki. Alan Milburn szerint a kormány jelenleg 25-ször annyit költ a fiatalok támogatására, mint arra, hogy segítsen nekik munkába állni, és szerinte hosszú távon pénzügyileg sem fenntartható a jelenlegi helyzet.
A következő hónapokban ezért két fontos felülvizsgálat eredménye határozhatja meg, merre indul tovább a brit jóléti rendszer. A kormány egyelőre azt hangsúlyozza, hogy a részletekről még nincs végleges döntés, miközben a jelenlegi tervek alapján a 25 év alattiak egészségi állapothoz kapcsolódó Universal Credit-támogatása, a PIP jövője és a fiatalok munkába állítását célzó programok egyszerre kerülhetnek a reform középpontjába. Forrás





