A Bank of England 2026. november 5-én több mint három év után először emelte meg az Egyesült Királyság irányadó kamatát. Az alapkamat 3,75 százalékról 4 százalékra nőtt, a döntés pedig nemcsak a lakáshitellel rendelkezők pénztárcáját érintheti, hanem a megtakarítókat, a vállalkozásokat és közvetve a munkavállalókat is.
A kamatemelésnek ugyanis egyszerre lehetnek kedvező és kedvezőtlen következményei. Miközben a megtakarításokon elérhető kamatok emelkedhetnek, a változó kamatozású hitelek törlesztőrészletei növekedhetnek, a vállalkozások számára pedig drágábbá válhat a működés és a fejlesztések finanszírozása.
A brit jegybank célja az infláció megfékezése, különösen azután, hogy az energiaárak emelkedése ismét komoly nyomást helyezett a gazdaságra. A döntés azonban a mindennapi élet számos területére hatással lehet, ezért érdemes megnézni, kik járhatnak jól, és kiknek kell magasabb kiadásokra felkészülniük.
1. Munkahelyek és fizetések: a vállalkozások visszafoghatják a fejlesztéseket
A magasabb kamatok egyik legfontosabb következménye, hogy drágábbá válik a hitelfelvétel, ami a vállalkozások működésére is hatással lehet. A Bank of England azért emeli a kamatot, hogy visszafogja a gazdaságban elköltött pénz mennyiségét, mérsékelje a keresletet, és ezáltal lassítsa az árak emelkedését.
Ez azonban a cégek számára két oldalról is problémát jelenthet. Egyrészt, ha a vásárlók kevesebbet költenek, a vállalkozások bevételei csökkenhetnek, másrészt a beruházásokhoz és a mindennapi működéshez szükséges hitelek is drágábbá válhatnak.
Különösen a kisebb vállalkozások kerülhetnek nehéz helyzetbe, hiszen sokuk változó kamatozású finanszírozást használ. A magasabb kamatköltségek miatt egyes cégek elhalaszthatják a tervezett fejlesztéseket, visszafoghatják a béremeléseket, vagy akár új munkavállalók felvételéről is lemondhatnak.
Mitchell Barnes, a védelmi és autóipari ágazat számára 3D-alkatrészeket gyártó Ryse 3D alapítója és vezérigazgatója szerint a növekvő kamatok miatt a vállalkozásoknak egyre alaposabban át kell gondolniuk a munkaerővel kapcsolatos kiadásaikat. Véleménye szerint a vállalatok a hatékonyság növelése érdekében egyre inkább az automatizálás, a robotizáció és a gépi munka felé fordulhatnak.
Ez hosszabb távon a munkaerőpiacot is átalakíthatja, különösen azokban az ágazatokban, ahol bizonyos feladatokat már most is viszonylag könnyen átvehetnek az automatizált rendszerek. Fontos ugyanakkor, hogy a kamatemelés nem jelent automatikus elbocsátásokat, de hozzájárulhat ahhoz, hogy a vállalkozások óvatosabban kezeljék a munkaerő-felvételt és a béremeléseket.
2. Megtakarítások: végre a félretett pénz is többet hozhat
A kamatemelés egyik kedvező következménye a megtakarítók számára jelentkezhet. A Bank of England irányadó kamata ugyanis hatással van arra, hogy a bankok milyen feltételekkel kínálnak megtakarítási számlákat és különböző betéti termékeket az ügyfeleknek.
Amikor az alapkamat emelkedik, a pénzintézetek egy része magasabb kamatot kínálhat a megtakarításokra. Ez különösen azoknak lehet jó hír, akik például lakásvásárlásra, autóra, nyaralásra vagy egy nagyobb pénzügyi tartalék kialakítására gyűjtenek.
A megtakarítók számára azonban nem mindegy, hogy melyik bankszámlán tartják a pénzüket. Sokan évekkel ezelőtt nyitottak megtakarítási számlát, és azóta sem ellenőrizték, hogy a bankjuk még mindig versenyképes kamatot kínál-e számukra.
Rachel Springall, a Moneyfacts pénzügyi információs szolgáltatás szakértője arra hívta fel a figyelmet, hogy a régi, már új ügyfelek számára nem elérhető számlákon hagyott megtakarítások miatt sokan jelentős kamatbevételtől eshetnek el. A Moneyfacts számításai szerint azok, akik az elmúlt három évben 20 ezer fontot olyan lezárt konstrukcióban tartottak, amely már nem volt elérhető új ügyfeleknek, összesen 139 fonttal kevesebb kamatot kaphattak, mint azok, akik a piacon elérhető, versenyképes, könnyen hozzáférhető megtakarítási számlát választották.
A szakértő szerint érdemes a hosszabb időre lekötött megtakarítási lehetőségeket is megvizsgálni, mivel ezek sok esetben kedvezőbb kamatot kínálnak. A lekötés előtt azonban fontos mérlegelni, hogy szükség lehet-e a pénzre a futamidő lejárta előtt, hiszen a hozzáférés korlátozott lehet.
A kamatemelésnek ugyanakkor van egy kevésbé kedvező oldala is azok számára, akik még lakásvásárlásra gyűjtenek, és közben albérletben élnek. Ha a magasabb kamatköltségek miatt a bérbeadók finanszírozási kiadásai növekednek, egy részük megpróbálhatja ezt a bérleti díjak emelésével továbbhárítani a bérlőkre, bár ez nem automatikus és nem minden ingatlanpiaci helyzetben lehetséges.
3. Lakáshitelek és kölcsönök: a változó kamatozású hitelek tulajdonosai járhatnak a legrosszabbul
A kamatemelés legközvetlenebb vesztesei általában azok, akik változó kamatozású hitellel rendelkeznek. Különösen igaz ez azokra a brit lakástulajdonosokra, akiknek a jelzáloghitelük kamata közvetlenül követi a Bank of England irányadó kamatának változásait.
A becslések szerint körülbelül 500 ezer brit lakástulajdonos rendelkezik úgynevezett tracker mortgage konstrukcióval, amelynek kamata automatikusan követi a jegybanki alapkamatot. Számukra a mostani, 0,25 százalékpontos emelés közvetlenül magasabb havi törlesztőrészletet jelenthet.
Egy korábbi átlagos számítás szerint egy tipikus ilyen hitel esetében a mostani változás körülbelül havi 31 fontos többletkiadást jelenthet, de a tényleges összeg a fennálló tartozástól és a hitelszerződés feltételeitől függ. Más pénzügyi kalkulációk 100 ezer font fennálló tartozásra körülbelül havi 15 fontos többlettel számolnak, ezért minden hitelesnek érdemes a saját bankjánál ellenőriznie a pontos változást.
További körülbelül 500 ezer lakástulajdonos rendelkezik standard variable rate, vagyis SVR jellegű változó kamatozású jelzáloghitellel. Ebben az esetben a bank nem feltétlenül emeli automatikusan a kamatot a jegybanki döntés után, de dönthet úgy, hogy részben vagy egészben továbbhárítja a növekedést az ügyfelekre.
Az eredeti becslés szerint egy 0,25 százalékpontos emelés ilyen konstrukció esetén átlagosan havi 14 fonttal növelheti a törlesztőrészletet, bár itt is jelentős eltérések lehetnek az egyes pénzintézetek és hitelszerződések között.
Más a helyzet azoknál, akik fix kamatozású jelzáloghitellel rendelkeznek. A brit lakáshitelesek körülbelül 87 százaléka ilyen konstrukcióban fizeti a törlesztőrészleteit, így a mostani kamatemelés önmagában nem változtatja meg a havi fizetnivalójukat a rögzített kamatperiódus lejártáig.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy később nem érheti őket kellemetlen meglepetés. Amikor lejár a jelenlegi, jellemzően két vagy öt évre szóló fix kamatozású megállapodás, az új hitel feltételei már a magasabb kamatkörnyezethez igazodhatnak.
A bankok ráadásul sok esetben már azelőtt beépítik a várható jegybanki döntéseket az új hitelajánlataikba, hogy a hivatalos kamatemelés megtörténne. Ez azt jelenti, hogy azok, akik mostanában keresnek új jelzáloghitelt vagy éppen a régi szerződésük megújítása előtt állnak, már a döntés bejelentése előtt is magasabb ajánlatokkal találkozhattak.
Egyes hitelfelvevők ezért a tracker mortgage konstrukciókat is fontolgatják, arra számítva, hogy a jegybank a jövőben nem emeli tovább jelentősen az alapkamatot, vagy később akár csökkentheti azt. Ez azonban kockázatos döntés, hiszen ha a kamatok tovább emelkednek, a havi törlesztőrészletek is gyorsan növekedhetnek.
A brit lakáshiteleseknek ezért különösen fontos, hogy ne kizárólag az aktuális havi törlesztőrészletet nézzék, hanem azt is mérlegeljék, hogyan alakulna a pénzügyi helyzetük egy újabb kamatemelés esetén. Forrás