Jelentős változást mutat egy új, választókerületi szintű brit közvélemény-kutatás: a felmérés szerint Nagy-Britannia 632 választókerületéből mindössze négyben nem az Európai Unióhoz való visszatérés volt a legnépszerűbb válasz arra a kérdésre, milyen kapcsolatot szeretnének az országnak az EU-val. A YouGov által, a Best for Britain megbízásából készített kutatásban 11 927 választó vett részt, és az eredmények alapján az EU-tagság összességében is messze a legnépszerűbb lehetőség volt.
A válaszadók 35 százaléka azt mondta, hogy Nagy-Britannia számára az EU-tagság visszaállítása lenne a kívánt irány. Ehhez képest 18 százalék támogatta a jelenlegi kormány által képviselt, szorosabb EU-kapcsolatot, de a kormány által meghúzott politikai „vörös vonalakon” belül, míg mindössze 11 százalék szeretne lazább kapcsolatot az Európai Unióval. A köztes megoldások közül a közös piac újbóli tagságát 6, a vámunióhoz való csatlakozást pedig 5 százalék választotta.
A számok azért különösen érdekesek, mert tíz évvel a Brexit-népszavazás után készültek. Ez azt mutatja, hogy a brit társadalomban továbbra is komoly vita zajlik arról, hogy hosszú távon milyen kapcsolat lenne kívánatos az Európai Unióval, és a kérdés már nem egyszerűen a 2016-os „Leave vagy Remain” törésvonal mentén jelenik meg.
Az angliai magyarok számára ez nem csak politikai kérdés
Az Egyesült Királyságban élő magyarok számára az EU-val való kapcsolat alakulása különösen fontos lehet, még akkor is, ha valaki egyáltalán nem foglalkozik napi szinten a brit politikával. A Brexit ugyanis az elmúlt években nemcsak a brit kormány és Brüsszel kapcsolatát változtatta meg, hanem azt is, hogyan lehet az Egyesült Királyság és az EU országai között dolgozni, utazni, üzletelni vagy hosszabb távon tervezni.
Aki 2016 előtt költözött Nagy-Britanniába, még egy olyan országba érkezett, amely az Európai Unió része volt. Azóta teljesen más szabályok vonatkoznak az újonnan érkezőkre, miközben az Egyesült Királyságban élő magyarok jelentős része már családot alapított, lakást vásárolt, vállalkozást indított vagy éppen brit állampolgárságot szerzett. Egy esetleges jövőbeli közeledés az EU-hoz ezért nem egyszerűen a Brexit „visszacsinálásáról” szólna, hanem arról is, hogy könnyebbé válhatnának-e bizonyos kapcsolatok Nagy-Britannia és Európa között.
Fontos azonban, hogy a mostani felmérés nem jelent új uniós csatlakozási folyamatot. A brit kormány jelenlegi hivatalos álláspontja továbbra is az, hogy nem kíván visszatérni sem az EU egységes piacához, sem a vámunióhoz, és a szabad munkaerőmozgás visszaállítását sem tervezi. Ugyanakkor a kormány egyértelműen törekszik az EU-val való szorosabb gazdasági és biztonsági kapcsolatra.
Andy Burnham már szorosabb Európa-kapcsolatról beszél
A mostani felmérés időzítése azért is figyelemre méltó, mert Andy Burnham miniszterelnök az elmúlt időszakban többször jelezte, hogy szorosabb kapcsolatot szeretne az Európai Unióval. A brit kormány európai politikájában ugyanakkor továbbra is érvényben vannak azok a határok, amelyek kizárják az egységes piachoz és a vámunióhoz való visszatérést.
A kormány álláspontja közben fokozatos közeledést mutat más területeken. Rachel Reeves pénzügyminiszter például arról beszélt, hogy Nagy-Britanniának mélyebb gazdasági és biztonsági partnerségre van szüksége Európával, és olyan területeken is további együttműködést sürgetett, mint az agrár-élelmiszeripari kereskedelem, az emissziós rendszer, az energia vagy a fiatalok mobilitása. A brit kormány közben már megállapodott az Erasmus-programhoz való visszatérésről is, amely új lehetőségeket teremthet a fiatalok számára.
Ez az angliai magyarok számára azért érdekes, mert a Brexit óta különösen a fiatalabb generáció számára lett bonyolultabb az európai élet kétirányú működése. Egy olyan jövőbeli megállapodás, amely könnyebbé tenné a fiatalok brit–EU-s tanulmányi vagy munkavállalási lehetőségeit, egészen más helyzetet teremthetne, mint amiben a Brexit után felnőtt egy generáció.
Skóciában és a nagyvárosokban különösen erős a változás
A felmérés szerint az EU-tagság visszaállítása nem egyetlen régió sajátossága, hanem minden brit nemzetben és régióban ez lett a legnépszerűbb választás. A legerősebb támogatás Skóciában látható, ahol a tíz leginkább EU-párti választókerület közül hét található, míg a legerősebb egyéni eredményt Bristol Central adta.
Andy Burnham saját választókerületében, Makerfieldben ugyanakkor már jóval összetettebb a kép. Ott 29 százalék választotta az EU-tagságot, miközben a „nem tudom” válasz 24 százalékkal a második helyen végzett, vagyis még a változó közvélemény mellett sem lehet azt mondani, hogy minden választó egyértelműen ugyanabba az irányba tart.
Politikai szempontból még érdekesebb, hogy a Labour, a Liberális Demokraták és a Zöldek támogatóinak körében az EU-tagság visszaállítása 55, 56, illetve 67 százalékos támogatást kapott. Ez ugyanakkor pártszimpátia alapján készült adat, és nem jelenti azt, hogy a brit lakosság egésze ugyanilyen arányban támogatná az EU-hoz való visszatérést.
61 százalék mondja azt, hogy ma visszalépne
A választókerületi kutatás mellett egy másik, John Curtice professzor által ismertetett országos mérés is azt mutatja, hogy az EU-tagság támogatottsága jelentősen megváltozott a Brexit-népszavazás óta. Curtice szerint jelenleg 61 százalék mondja azt, hogy egy újabb népszavazáson a visszatérést támogatná, míg 39 százalék maradna az EU-n kívül, és ez az általa vizsgált hosszabb távú átlagok alapján a legmagasabb arány 2016 óta.
Ez azonban még nem jelenti azt, hogy egy új népszavazáson automatikusan ugyanez lenne az eredmény. Curtice maga is arra figyelmeztetett, hogy egy esetleges jövőbeli referendum kimenetele a kampánytól, a felmerülő kérdésektől és attól is függne, hogyan alakulna a vita. A közvélemény-kutatás tehát elsősorban azt mutatja meg, hogyan gondolkodnak az emberek most, nem pedig azt, hogy mi történne egy tényleges politikai döntési helyzetben.
Vissza lehetne-e fordítani a Brexitet?
Ez az egyik legérdekesebb kérdés, amelyet az új számok felvetnek, de a válasz egyáltalán nem egyszerű. Az EU-hoz való visszatérés jogilag és politikailag nem úgy működne, mintha Nagy-Britannia egyszerűen visszakapcsolná a 2016 előtti állapotot, hiszen az ország azóta új kereskedelmi, jogi és politikai kapcsolatokat alakított ki az EU-val.
Az Egyesült Királyság jelenlegi kapcsolata az EU-val a Trade and Cooperation Agreementre, a kilépési megállapodásra és más különálló egyezményekre épül. A brit kormány jelenleg inkább ezek továbbfejlesztésében gondolkodik, miközben hivatalosan továbbra sem tervezi az egységes piac, a vámunió vagy a szabad mozgás visszaállítását.
Az angliai magyarok számára ezért talán nem is az a legfontosabb kérdés, hogy „visszalép-e Nagy-Britannia az EU-ba”. Sokkal inkább az, hogy a következő években mennyivel lesz könnyebb az Egyesült Királyság és Európa között élni, dolgozni, tanulni, utazni és üzletet építeni. Ha a politikai irány valóban a szorosabb együttműködés felé halad, annak hatását a brit magyar közösség is érezheti, még akkor is, ha maga az EU-tagság visszaállítása hosszú távon sem kerül napirendre.
A mostani felmérés legfontosabb üzenete ezért nem feltétlenül az, hogy „Nagy-Britannia vissza akar lépni az EU-ba”, hanem az, hogy a Brexit körüli brit közvélemény láthatóan átalakulóban van. Tíz évvel a referendum után egyre több választó gondolkodik úgy, hogy Európához szorosabban kellene kapcsolódni, és az, hogy ebből a jövőben pontosan milyen politikai döntések születnek, már a brit politika egyik legfontosabb kérdése lehet.