Nagy-Britanniában már most is komoly kihívást jelent, hogy közel egymillió 16 és 24 év közötti fiatal nincs munkában, oktatásban vagy képzésben, miközben a mesterséges intelligencia fejlődése újabb jelentős változásokat hozhat a munkaerőpiacon. Az ONS legfrissebb adatai szerint 2026 áprilisa és júniusa között 981 ezer fiatal tartozott ebbe a csoportba, ami a korosztály 13 százalékát jelenti; közülük 393 ezren munkanélküliek voltak.
A helyzet azért különösen aggasztó, mert a fiatalok számára éppen a belépő szintű, adminisztratív és részmunkaidős állások jelenthetik az első lépcsőt a munka világába, ezek közül pedig több olyan feladat is van, amelyet az AI egyre könnyebben képes elvégezni. Egy 2024-es Institute for Public Policy Research, vagyis IPPR-elemzés szerint a generatív mesterséges intelligencia első körben elsősorban az irodai háttérmunkát, az adminisztrációt, az ügyfélszolgálatot és a belépő szintű pozíciókat alakíthatja át.
Az ONS adatai alapján a 981 ezres szám ugyan 30 ezerrel alacsonyabb a 2026 januárja és márciusa közötti értéknél, éves összevetésben azonban még mindig 30 ezerrel magasabb, mint egy évvel korábban. A hivatal külön is figyelmeztet arra, hogy a rövid távú változásokat óvatosan kell értelmezni, és inkább a hosszabb távú folyamatokra érdemes figyelni.
Az AI még azokat a munkákat is érintheti, amelyeket ma biztonságosnak gondolunk
Carl-Benedikt Frey, az Oxford Internet Institute AI-val és munkával foglalkozó közgazdásza szerint a mostani változás jóval túlmutathat azon, hogy néhány irodai munkakört egyszerűen automatizálnak. A szakértő a The Independentnek arról beszélt, hogy szerinte a mesterséges intelligencia széles körű gazdasági hatásai miatt társadalmi elégedetlenség akár jóval azelőtt kialakulhat, hogy valódi tömeges munkanélküliségről beszélhetnénk.
Frey az Uber megjelenését hozta példaként, amely szerinte elsősorban nem teljesen megszüntette a taxisok munkáját, hanem fokozta a versenyt és nyomást gyakorolt a jövedelmükre. A mesterséges intelligencia azonban ennél sokkal szélesebb körben hathat, mivel általános célú technológiaként egyszerre számos iparágban és foglalkozásban képes bizonyos feladatokat átvenni.
Ez azt is jelentheti, hogy nem csupán programozók, grafikusok, szövegírók vagy irodai dolgozók munkája változik meg. Frey szerint az építőipartól a gyártáson át a fizikai szakmákig olyan területeken is megjelenhet az AI hatása, amelyeket sokáig az automatizálással szemben ellenállóbbnak gondoltak.
A szakértő egy egyszerű példát is említett: ha valakinek elromlik a kazánja, korábban valószínűleg azonnal szerelőt hívott, ma viszont egy AI-rendszer segítségével akár fényképet is készíthet a hibáról, majd lépésről lépésre megpróbálhatja saját maga megoldani a problémát. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a szerelők tömegesen elveszítik a munkájukat, de azt igen, hogy a szakemberekhez egyre inkább csak a bonyolultabb esetek kerülhetnek, ami a pályakezdők és tanulók gyakorlati képzését is nehezítheti.
Milliók munkája kerülhet veszélybe
Az IPPR 2024-es elemzése szerint a mesterséges intelligencia brit munkaerőpiaci hatása rendkívül széles körű lehet, de az intézet hangsúlyozta, hogy nem egyetlen előre meghatározott forgatókönyv fog bekövetkezni. A legrosszabb forgatókönyvben akár 7,9 millió állás is megszűnhetne, miközben egy másik modellben az AI inkább kiegészítené az emberek munkáját, és jelentős gazdasági növekedést eredményezne.
Az IPPR számításai szerint az úgynevezett második hullámban a jelenlegi technológiák vállalati rendszerekbe történő mélyebb integrációja azt eredményezheti, hogy az Egyesült Királyság gazdaságában végzett feladatok akár 59 százaléka is érintetté válhat. Az elemzés ugyanakkor kifejezetten arra figyelmeztet, hogy a „munkahelyek apokalipszise” nem elkerülhetetlen, mert a kormány, a munkáltatók és a munkavállalói szervezetek döntései jelentősen befolyásolhatják, hogy az AI kiváltja vagy inkább támogatja az emberi munkát.
A kérdés különösen érzékenyen érintheti a fiatalokat, akiknek sok esetben éppen a legegyszerűbb, belépő szintű munkák jelentik az első lehetőséget a tapasztalatszerzésre. Ha ezekből a pozíciókból egyre kevesebb lesz, az nemcsak az aktuális munkanélküliségi adatokat befolyásolhatja, hanem azt is, hogy a pályakezdők hogyan jutnak el később a magasabb képzettséget és tapasztalatot igénylő állásokig.
A probléma már most sem egyformán jelentkezik az ország minden részén. Az IPPR friss elemzése szerint egyes brit térségekben mindössze egy megfelelő állás jut 22 fiatalra, ami jól mutatja, hogy a technológiai átalakulás egy olyan munkaerőpiacot érhet el, amely bizonyos területeken már jelenleg is komoly nehézségekkel küzd.
A félelem már most megjelent a brit társadalomban
A mesterséges intelligenciával kapcsolatos aggodalom nem pusztán a gazdasági elemzők körében jelenik meg. A King’s College London kutatása szerint a brit lakosság több mint fele úgy gondolja, hogy az AI széles körű munkanélküliséget okozhat, és minden ötödik ember szerint ez olyan mértékű lehet, amely társadalmi zavargásokhoz vezethet; az egyetemi hallgatók körében az utóbbi vélemény aránya 34 százalékra emelkedett.
Elena Simperl, a King’s Institute for AI társigazgatója szerint különösen nehéz helyzetben vannak a fiatalok, akiknek az életét már a koronavírus-járvány is jelentősen megzavarta, miközben most egy újabb technológiai és gazdasági bizonytalansággal kell szembenézniük. Az AI gyors fejlődése ezért nem egyszerűen munkahelyi kérdés, hanem egy olyan társadalmi változás része lehet, amely az emberek jövedelmét, karrierjét és jövőbeli lehetőségeit is átalakítja.
A brit kormánynak és a társadalomnak ezért nemcsak azt kellene megvizsgálnia, hogy hány munkahely szűnhet meg, hanem azt is, hogyan lehet az embereket felkészíteni az új típusú munkákra. Simperl szerint szükség van megfelelő védőhálókra és átképzési programokra, valamint arra, hogy a munkáltatók és a dolgozók megtanulják megfelelően használni az AI-t, ahelyett hogy egyszerűen minden új technológiát ellenőrzés nélkül bevezetnének.
Az IPPR 2026-os elemzése hasonló irányba mutat: az intézet szerint a kormányzatnak aktívabban kellene irányítania az AI fejlődését annak érdekében, hogy a technológia gazdasági előnyei ne kizárólag néhány nagy technológiai vállalatnál jelenjenek meg. Az intézet többek között a munkavállalók termelékenységét növelő AI-használat ösztönzését, az oktatás és közszolgáltatások fejlesztését, valamint a túlzott gazdasági koncentráció megakadályozását sürgeti.
Mi történik, ha eljön a „munka utáni világ”?
A vita egyik legnagyobb kérdése már nem is feltétlenül az, hogy képes-e az AI bizonyos munkákat kiváltani, hanem az, hogy mit kezd majd a társadalom azzal a világgal, amelyben az emberek egy része nem a hagyományos értelemben vett munkából szerzi a megélhetését. Frey szerint egy ilyen változás az emberek identitását, célérzetét és önmegvalósítását is alapjaiban érintheti, ezért a technológiai átmenet társadalmi hatása sokkal nagyobb lehet, mint egy egyszerű gazdasági átrendeződés.
Egyes AI-párti elképzelések szerint hosszabb távon akár egy úgynevezett „post-work”, vagyis munka utáni társadalom is kialakulhat, amelyben a mesterséges intelligencia által létrehozott gazdasági érték egy részét valamilyen univerzális jövedelem formájában osztanák vissza az embereknek. Frey szerint azonban a kormányoknak már most fel kellene készülniük arra, hogy egy ilyen átmenet milyen hatással lehet az adórendszerre, a jóléti államra és az oktatásra.
Ha a munkából származó jövedelem aránya jelentősen visszaesik, az államoknak új bevételi forrásokat is keresniük kellene, hiszen a jelenlegi jóléti rendszerek jelentős része közvetlenül vagy közvetve a munkából származó jövedelmekhez kapcsolódik. Frey szerint ennek egyik lehetséges következménye lehet, hogy a fogyasztást és a tőkét nagyobb mértékben kellene adóztatni, miközben a jóléti és oktatási rendszereket is hozzá kellene igazítani az új körülményekhez.
A mesterséges intelligencia jövőjéről szóló vita ugyanakkor jóval túlmutat a munkahelyeken. Az Independent által idézett kutatók között olyanok is vannak, akik az AI biztonsági kockázataira figyelmeztetnek, miközben Frey szerint önmagában is indokolt óvatosan vizsgálni, hogy a technológia fejlesztésében részt vevő vállalatok és befektetők milyen gazdasági, hatalmi és reputációs ösztönzők alapján hozzák meg döntéseiket.
A legfontosabb kérdés így végső soron nem az, hogy az AI önmagában jó vagy rossz lesz-e a munkavállalóknak, hanem az, hogy Nagy-Britannia hogyan kezeli az átmenetet. A technológia képes lehet új munkahelyeket létrehozni, növelni a termelékenységet és gazdasági növekedést generálni, de ha az átállásból származó előnyök és veszteségek nagyon egyenlőtlenül oszlanak meg, az a jelenlegi fiatalok számára már most is nehéz munkaerőpiaci helyzetet tovább súlyosbíthatja. Az IPPR szerint ezért a következő években kulcsfontosságú lesz, hogy az AI-t ne egyszerűen a munkahelyek kiváltására, hanem az emberek munkájának kiegészítésére és új lehetőségek létrehozására használják.