Olyan Magyarként, aki meghozta azt a döntést, hogy az Egyesült Királyságba költözik, számos kihívással szembesültem az utam során. Otthagyva az ismerős környezetemet, barátaimat és családomat, elindultam a személyes és szakmai fejlődés útján. Tapasztalataimra reflektálva most megoszthatom a legnagyobb akadályokat, amelyeket életemnek ebben az új fejezetében le kellett küzdenem.
Az egyik kezdeti kihívás nem meglepő módon a nyelv volt. Míg volt egy alap angoltudásom, jelentős kihívásnak bizonyult az anyanyelvi szinten beszélők gyors tempójú beszélgetéseihez és köznyelvi megnyilvánulásaihoz való alkalmazkodás. Úgy döntöttem, hogy nyelvtanfolyamokba fektetek némi pénzt és időt, és arra törekedtem, hogy a beszédem folyékonyságát fejlesszem. Lassú folyamat volt, de a kitartás és gyakorlás révén fokozatosan magabiztosabbá váltam kommunikációs készségeimben.
Egy másik jelentős akadály, amellyel szembesültem, a kulturális különbségek voltak. Az Egyesült Királyságnak és az itt élő embereknek megvannak a maga egyedi szokásai, hagyományai és társadalmi normái. Ennek az új kultúrának a megértése és befogadása, illetve a hozzá való alkalmazkodás kétségtelenül időt és erőfeszítést igényelt. Elengedhetetlennek tartottam, hogy nyitott legyek, elfogadjam a sokszínűséget, és tanuljak a különféle hátterű emberekkel való interakcióimból. A helyi rendezvényeken való részvétel és a brit életformában való elmélyülés révén sikerült jobban megértenem a szokásaikat, miközben ápoltam azért a sajátjaimat is, mivel attól, hogy egy másik országban élsz még nem kell, hogy elfelejtsd, honnan jöttél.
A szakmai hálózatépítés és az elhelyezkedés is komoly kihívást jelentett. Az Egyesült Királyság munkaerőpiaca igen kemény dió tud lenni, és a tény, hogy külföldi vagy további nehezítést jelent. Az önbizalomhiány gyakran úrrá lett rajtam, és nem fogom tagadni, gyakran elutasításokkal szembesültem. Az álláskeresésben azonban kitartó maradtam, mert tudtam, hogy előbb vagy utóbb úgyis sikerül.
Részt vettem különböző rendezvényeken, megszólítottam a szakterületem szakembereit, és személyre szabtam az önéletrajzomat, hogy kiemeljem képességeimet és tapasztalataimat. Végül az érdeklődésemhez és a képzettségemhez igazodó állást sikerült találnom marketingesként egy kisebb cégnél, és nagyon jó érzés volt, hogy a kitartás meghozta a gyümölcsét.
A honvágy is egy visszatérő és meglehetősen komoly érzelmi kihívás volt, amellyel szembe kellett néznem. Nehéz volt távol lenni a családomtól, barátaimtól és a megszokott ismerős környezetemtől, különösen az ünnepek és a fontos pillanatok idején. Azonban sok más külföldivel lettem jóban, akik hasonló cipőben járnak. Magyarokkal és más országokból származó személyekkel vegyesen. Történeteket osztottunk meg egymással, és rendszeresen közösen ünnepeltük a kulturális hagyományainkat, és ez kölcsönösen nagyon jó érzés volt mindannyiunk számára.
Rettentő fontos és nagyon sokat segít, ha nem érzed magad egyedül és van kivel megosztani a fontos pillanatokat és az apró hétköznapi örömöket egyaránt. A rendszeres videohívások és a magyarországi látogatások szintén segítettek áthidalni a két világom közötti szakadékot.
Végső soron azok a kihívások, amelyekkel az Egyesült Királyságban élő magyarként szembesültem, visszagondolva akkor komoly megpróbáltatásnak tűntek de nem voltak leküzdhetetlenek. Lehetőséget jelentettek a személyes fejlődésre, rugalmasságom fejlesztésére és alkalmazkodóképességem javítására. Az elszántság, a nyitott gondolkodás és a tanulási hajlandóság révén pedig azt tudom mondani, hogy szinte bárki sokra viheti bárhol a világban, akármilyen közhelyesnek is hangzik. Csak hát, mint tudjuk mondani mindig mindent olyan könnyű, megvalósítani viszont már nem annyira. De, ha könnyű lenne, akkor a világ túl egyszerű lenne, és a gyümölcse se lenne olyan édes!
Az Egyesült Királyságba költözés sors és jellemformáló élmény volt, és bár a kihívások továbbra is fennállnak, erősebb, alkalmazkodóbb egyéniséggé formáltak. Személyileg és szakmailag egyaránt fejlődtem, tágítottam látókörömet és élvezem a multikulturalizmus gazdagságát. Csak azt tudom mondani, hogy hálás vagyok hogy ilyen akadályokkal kellett szembenéznem, hiszen ezek olyan kitartó és bátor emberré formáltak, amilyen ma vagyok, és azt tudom csak tanácsolni mindenkinek, aki nehézségekkel küzd, hogy ne adja fel! Ági