Riasztó változás rajzolódik ki a brit fiatalok körében: egyre többen számolnak be arról, hogy egyáltalán nincs közeli barátjuk. Egy új kutatás szerint Angliában ma már minden huszadik fiatal ilyen helyzetben van, miközben tíz évvel ezelőtt még csak minden századik fiatal mondta ugyanezt.
A kutatást az Institute for Public Policy Research (IPPR) készítette, és a szakértők szerint a probléma jóval többről szól, mint egyszerű magányról. Egy olyan generáció nő fel, amelyet egyszerre formált a világjárvány, a megszorítások időszaka, a megfizethető lakhatás egyre nehezebb elérhetősége és a mindennapok szinte teljes digitalizációja.
Tíz év alatt ötszörösére nőtt a közeli barát nélkül élők aránya
Az IPPR jelentése szerint a 16 és 21 év közötti fiatalok körében jelentősen visszaesett azok aránya is, akiknek legalább három közeli barátjuk van. Eközben a barátságok minőségével való elégedettség is romlott, és egyre kevesebb 14–15 éves fiatal mondja azt, hogy valóban elégedett a baráti kapcsolataival.
A kutatók szerint a felnőtté válás sok fiatal számára ma már egyre inkább a társadalmi elszakadásról szól. Nemcsak egymástól távolodnak el, hanem saját közösségüktől és a társadalom egészétől is, miközben sokan úgy érzik, hogy az egészségügyi, oktatási és támogatási rendszerek nem az ő problémáikra vannak felkészítve.
A jelenséget tovább erősítheti az interneten töltött idő. A 15–17 évesek naponta átlagosan mintegy hat és fél órát töltenek online, elsősorban olyan platformokon, mint a YouTube, a TikTok, az Instagram és a Snapchat.
„Felkelek, és az első gondolatom a TikTok”
A jelentés egyik fiatal résztvevője döbbenetesen egyszerűen írta le, hogyan épül be a közösségi média a mindennapok minden pillanatába. Elmondása szerint ébredés után az első gondolata a TikTok, majd evés és zuhanyzás közben is újra előkerül, a buszon pedig ismét az alkalmazást nézi, iskola után pedig szinte azonnal ellenőrzi, mi történt rajta.
A kutatók szerint a folyamatos görgetés, különösen a negatív vagy nyomasztó tartalmak ismételt fogyasztásával járó „doomscrolling”, alapvetően magányos tevékenység. Miközben a közösségi oldalak elméletileg összekötik az embereket, a túlzott használat éppen ellenkező hatást is kiválthat, és csökkentheti a valódi, személyes kapcsolatokra fordított időt.
A probléma azonban nem vezethető vissza kizárólag a telefonokra vagy a közösségi médiára. Az IPPR szerint a fiatalok olyan időszakban nőnek fel, amikor a lakhatás, az önálló élet megkezdése és a stabil jövő megteremtése is egyre nagyobb akadályokba ütközik.
Egyre több fiatal küzd komoly lelki terhekkel
A társadalmi elszigetelődésnek már mérhető következményei is vannak. A kutatás szerint a 16–24 éves fiatal nők 47 százaléka, a fiatal férfiaknak pedig 36 százaléka éri el a pszichés distressz meghatározott küszöbét.
A fiatalok mentális állapota a munkavégzésre és a teljesítményre is hatással van. Míg 2010 és 2012 között mindössze 4,1 százalékuk mondta azt, hogy mentális egészségi problémái miatt kevesebbet teljesített, mint amire egyébként képes lett volna, ma már 16,8 százalékuk számol be erről.
Az IPPR kutatása 150 fiatallal készített interjúra, valamint hivatalos adatok elemzésére támaszkodott, többek között a National Centre for Social Research Understanding Society adatbázisára. A szakértők szerint az eredmények alapján nem egyszerűen arról van szó, hogy a fiataloknak több ifjúsági programra lenne szükségük, hanem mélyebb társadalmi változásra.
Avnee Morjaria, az IPPR munkatársa szerint a fiatalok helyzete nem valamiféle túlérzékenység eredménye. Úgy fogalmazott, hogy egy olyan világban nőttek fel, amelyet a megszorítások, a világjárvány és a digitális forradalom mellett az otthonteremtés és a felnőtt élet megkezdésének drámai költségnövekedése is meghatároz.
Már a brit kormány is a közösségi médiát célozza
A problémára a brit politika is egyre inkább reagál, bár az intézkedések hatásáról komoly vita zajlik. Sir Keir Starmer miniszterelnökségének egyik utolsó intézkedéseként olyan tiltást vezetett be, amely a 16 év alatti fiatalok számára korlátozza több közösségi médiaplatform használatát, köztük az Instagramét, a Snapchatét és a TikTokét.
Nagy-Britannia közben Ausztrália tapasztalatait is vizsgálta, ahol 2025 decemberében a világon elsőként vezettek be általános közösségimédia-tilalmat a 16 év alattiak számára. A brit szakértők szerint azonban önmagában egy újabb szabályozás nem oldja meg azt a mélyebb problémát, amelynek következtében a fiatalok egyre kevésbé érzik magukat a társadalom részének.
Ellie Harris, az IPPR gyermekekkel és fiatalokkal foglalkozó részlegének vezetője szerint túl sok fiatal tapasztal egyszerre szorongást, magányt és akadályokat az élet különböző területein. Véleménye szerint ezt nem lehet egyetlen oktatási programmal, néhány új szakemberrel vagy kisebb szakpolitikai módosításokkal megoldani, hanem olyan jövőképre van szükség, amely valódi reményt és a társadalomban betöltött szerepet ad a fiataloknak.
A mostani kutatás egyik legfontosabb üzenete éppen ezért az, hogy a brit fiatalok magánya nem pusztán egyéni probléma. Ha egy évtized alatt ötszörösére nő azok aránya, akiknek egyáltalán nincs közeli barátjuk, miközben a pszichés distressz és az online töltött idő is emelkedik, az már egy egész generáció életkörülményeinek változására utal.