Egyre élesebb fenyegetéseket intéz Moszkva Nagy-Britanniához az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás miatt. Vlagyimir Putyin egyik korábbi magas rangú tisztviselője szerint az orosz vezetés már olyan lehetőségeket is mérlegelhet, amelyek brit területen található katonai és védelmi célpontok ellen irányulhatnak, miközben egy nyílt katonai támadás helyett inkább szabotázs vagy gyújtogatás jöhet szóba.
Andrej Fedorov, Oroszország egykori külügyminiszter-helyettese és Vlagyimir Putyin elnök egyik tanácsadója a Daily Mailnek beszélt arról, hogy Moszkvában egyre komolyabban foglalkoznak a brit célpontok elleni megtorlás gondolatával. Fedorov állítása szerint egy rakétagyártó vállalatot, valamint az ukrán dróngyártó Ukrspecsystems brit–ukrán tulajdonban lévő üzemét is „legitim célpontnak” tekintik, utóbbi ráadásul a Suffolkban található RAF Mildenhall légibázis közelében működik.
Moszkva szerint már nem csak szavakról van szó
Fedorov szerint az orosz kormányzat legmagasabb szintjein egy úgynevezett kombinált támadás lehetőségét is vizsgálják, amelyben szabotázsakciók vagy gyújtogatások szerepelhetnek. Úgy véli, hogy egy ilyen művelet Moszkva számára kevésbé kockázatos lenne, mint egy nyílt katonai csapás, mivel Nagy-Britannia NATO-tagállam, egy közvetlen támadás pedig könnyen az egész katonai szövetséget érintő konfliktust robbanthatna ki.
„Nagy-Britannia az első számú gonosz” – fogalmazott Fedorov, miközben a Kreml növekvő haragját azzal hozta összefüggésbe, hogy brit gyártmányú drónokat is használhattak oroszországi célpontok ellen. Azt állította, hogy Oroszországban egyre több szakértő követel valamilyen brit célpont elleni megtorlást, és szerinte egy ilyen lépést az orosz társadalom jelentős része is támogatna.
A kijelentések különösen érzékeny időszakban hangzottak el, hiszen London az elmúlt időszakban többször is megerősítette, hogy nem kívánja csökkenteni Ukrajna katonai támogatását. Andy Burnham miniszterelnök kormánya továbbra is azt az álláspontot képviseli, hogy Nagy-Britanniának segítenie kell Kijevet az orosz invázióval szembeni védekezésben.
A brit kormány nem hátrál meg
A brit védelmi miniszter, Wes Streeting határozottan elutasította a moszkvai fenyegetéseket, és azt mondta, hogy a Kreml „felelőtlen retorikája és megfélemlítési kísérletei” inkább gyengeséget, mint erőt mutatnak. A miniszter szerint Nagy-Britannia nem hagyja magát eltéríteni, és továbbra is támogatni fogja Ukrajnát.
A feszültséget tovább növelte, hogy London korábban hozzáférést ígért Ukrajnának olyan technológiákhoz, amelyek segítségével nagy hatótávolságú rakétákat gyárthatna saját területén. Moszkva ezt különösen súlyos fejleményként értékeli, mert az ilyen fegyverek képesek lehetnek oroszországi célpontok elérésére is.
A brit–orosz viszony romlását jól mutatja, hogy az elmúlt napokban Maria Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője szintén brit katonai célpontok elleni megtorlással fenyegetőzött. Azt állította, hogy azok a brit katonai létesítmények és eszközök, amelyek kapcsolatba hozhatók az ukrán támadásokkal, Oroszország szemében célponttá válhatnak.
Moszkva korábban Nagy-Britanniát és Franciaországot is azzal vádolta, hogy „a tűzzel játszik”, amiért hosszú hatótávolságú rakétatechnológiával segítik Ukrajnát. London ezzel szemben azt hangsúlyozza, hogy Ukrajna önvédelemhez való jogát támogatja, és a fegyverszállítások célja az orosz invázió visszaszorítása.
A közvetlen támadás helyett jöhet a „szürkezónás” háború
A szakértők szerint a mostani fenyegetések egyik legfontosabb része éppen az, hogy nem feltétlenül hagyományos katonai támadásról van szó. Elisabeth Braw, az Atlantic Council biztonságpolitikai szakértője szerint a hibrid műveletek egyik sajátossága, hogy rendkívül nehéz meghatározni, mikor és milyen módon kell egy országnak válaszolnia egy ilyen támadásra.
A szabotázs, a kibertámadás, a gyújtogatás vagy más titkos műveletek ugyanis úgy okozhatnak jelentős károkat, hogy közben az elkövető megpróbálja elkerülni a nyílt háborús konfliktus küszöbének átlépését. Ez különösen veszélyes lehet egy NATO-tagállam esetében, mert egy nyílt orosz katonai támadás egészen más következményekkel járna, mint egy olyan művelet, amelynek elkövetőjét nehéz egyértelműen azonosítani.
Nagy-Britanniában már korábban is felmerült az orosz eredetű vagy Oroszországhoz köthető hibrid műveletek veszélye. 2024 márciusában például felgyújtottak egy kelet-londoni raktárt, amely Ukrajnának szánt segélyeket tárolt, a brit ügyészség pedig az ügyet az orosz Wagner-csoporthoz köthető tevékenységgel hozta összefüggésbe.
A brit hatóságok azóta is vizsgáltak olyan gyújtogatásos és egyéb támadásokat, amelyek politikai szereplőkhöz vagy Ukrajnát támogató személyekhez köthető ingatlanokat érintettek. Nyugati kormányok és hírszerző szervezetek közben egész Európában egyre gyakrabban figyelmeztetnek orosz szabotázsokra, kibertámadásokra, drónincidensekre és helyi végrehajtók toborzására.
A NATO közvetlen megtámadása továbbra is más kategória
Alexander Stubb finn elnök ugyanakkor nemrég azt mondta, hogy jelenleg nem lát bizonyítékot arra, hogy Oroszország katonai úton megpróbálná tesztelni a NATO-t. Szerinte Moszkvának nem lenne értelme kockára tennie a világ legerősebb katonai szövetségével való közvetlen konfrontációt, miközben Ukrajna továbbra is Európa egyik legfontosabb biztonsági védővonala Oroszországgal szemben.
A brit kormány azonban a fenyegetések ellenére sem jelezte, hogy változtatna Ukrajnával kapcsolatos politikáján. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy John Ratcliffe, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség igazgatója a múlt héten Moszkvában járt, és a beszámolók szerint orosz tisztviselőkkel folytatott tárgyalásain egyértelmű figyelmeztetést fogalmazott meg arra az esetre, ha Oroszország NATO-tagállam ellen indítana támadást.
Ratcliffe útja különösen jelentős volt, mert Washington ezzel is jelezhette: egy NATO-tagország elleni közvetlen orosz katonai támadás egészen más szintű következményekkel járna. A Kreml ugyanakkor azt közölte, hogy az amerikai hírszerzési vezető nem találkozott Vlagyimir Putyinnal, látogatása pedig elsősorban a két ország biztonsági szervei közötti kapcsolatokra korlátozódott.
Egyre nagyobb a nyomás Londonon
Fedorov legújabb kijelentései így egy olyan időszakban érkeztek, amikor Moszkva és London között gyorsan romlik a kapcsolat. Oroszország egyre határozottabban próbálja elrettenteni Nagy-Britanniát attól, hogy olyan fegyverekkel és technológiával segítse Ukrajnát, amelyekkel az oroszországi célpontok elleni támadások képessége is növekedhet.
A fenyegetések legfontosabb üzenete ugyanakkor nem feltétlenül az, hogy Oroszország közvetlen katonai csapásra készülne Nagy-Britannia ellen. Sokkal inkább az látszik, hogy Moszkva a hagyományos hadviselés küszöbe alatt próbálhat nyomást gyakorolni Londonra, miközben a szabotázs, a kibertámadások és az úgynevezett hibrid műveletek lehetősége továbbra is komoly biztonsági kockázatot jelent.
A brit kormány mindenesetre egyértelművé tette, hogy az orosz fenyegetések nem fogják eltéríteni Ukrajna támogatásától. Ez azonban azt is jelenti, hogy a London és Moszkva közötti konfliktus újabb szintre léphet, és a következő időszakban nemcsak Ukrajnában, hanem Nagy-Britanniában is egyre nagyobb figyelem irányulhat az esetleges orosz hibrid támadások veszélyére.