Az USA ultimátumot adhat Nagy-Britanniának a Falkland-szigetek miatt – súlyos következménye lehet, nő a feszültség

Az Egyesült Államok Donald Trump vezette kormánya állítólag újabb eszközzel próbálhatja rávenni Nagy-Britanniát arra, hogy jelentősen növelje védelmi kiadásait. A brit kormányra nehezedő amerikai nyomás egyik lehetséges eszköze a Falkland-szigetek brit fennhatóságának támogatása lehet, amelynek felülvizsgálatát Washingtonban már korábban is felvetették.

Az USA ultimátumot adhat Nagy-Britanniának a Falkland-szigetek miatt – súlyos következménye lehet, nő a feszültség

A The Telegraph által idézett magas rangú amerikai tisztviselő szerint a Pentagon jelenleg azt vizsgálja, hogy a NATO-tagállamok mennyire tartják magukat ahhoz a vállaláshoz, hogy védelmi kiadásaikat a GDP 5 százalékára emelik. A brit kormány az amerikai értékelésben külön figyelmet kaphat, mivel Washington szerint az országnak jelentős lehetősége van arra, hogy tovább növelje hozzájárulását a közös védelemhez.

Washington szerint Londonnak többet kellene költenie védelemre

Az amerikai kormányzat állítólag úgy véli, hogy a brit vezetés júniusban bemutatott védelmi beruházási terve nem ment elég messzire. Egy név nélkül nyilatkozó amerikai tisztviselő szerint Washington ezért olyan lehetőségeket keres, amelyekkel további védelmi kiadásokra ösztönözheti Londont.

„Azt várnám, hogy az Egyesült Királyság különleges figyelmet kap, mert olyan nagy lehetőségek rejlenek benne” – mondta a tisztviselő a lapnak. Hozzátette, hogy az Egyesült Államok továbbra is azon dolgozik, hogy „ösztönözze és lehetővé tegye” Nagy-Britannia számára, hogy jelentős mértékben növelje szerepvállalását.

A forrás szerint az Egyesült Államok akár a Falkland-szigetek brit fennhatóságával kapcsolatos álláspontját is megváltoztathatja. A nyilatkozat alapján Washingtonban jelenleg semmilyen lehetőséget nem zárnak ki annak érdekében, hogy a NATO-szövetségesek nagyobb részt vállaljanak a közös védelmi terhekből.

A brit kormány azonban egyértelműen jelezte, hogy a Falkland-szigetek státuszát nem tekinti alku tárgyának. London álláspontja szerint a szigetek brit tengerentúli területnek számítanak, és azok is maradnak a Falkland-szigeteken élők akaratának megfelelően.

Ez is érdekelhet:  Összeomlik Nigel Farage népszerűsége és vele együtt a Reform UK is

Újra előkerült a Falkland-szigetek ügye

A mostani amerikai fenyegetés azért is különösen érzékeny, mert Washingtonban már korábban is felmerült a brit fennhatóság elismerésének felülvizsgálata. Áprilisban egy kiszivárgott Pentagon-e-mail alapján arról lehetett hallani, hogy az Egyesült Államok a Falkland-szigetekkel kapcsolatos álláspontját is felülvizsgálhatja, amennyiben London nem támogatja kellőképpen az amerikai politikát az Iránnal kapcsolatos konfliktusban.

A Falkland-szigeteket az Egyesült Királyság igazgatja, Argentína azonban továbbra is magának követeli a területet. A kérdés különösen érdekes geopolitikai szempontból, mivel Argentína elnöke Donald Trump szövetségesének számít.

A szigetek lakói korábban elsöprő többséggel szavaztak arról, hogy továbbra is brit tengerentúli területként kívánnak élni. A brit kormány szerint ezért a szuverenitás kérdése nem lehet vita tárgya, és Downing Street korábban is hangsúlyozta, hogy a Falkland-szigetek státusza „nem kérdéses”.

A brit ellenzék részéről is érkezett reakció az amerikai felvetésre. Kemi Badenoch, a Konzervatív Párt vezetője korábban „abszolút nonszensznek” nevezte egy esetleges amerikai álláspontváltás gondolatát, és Donald Trump korábbi, Grönlanddal kapcsolatos kijelentéseihez hasonlította a helyzetet.

A brit kormány egyelőre nem hátrál

A védelmi kiadások növelésére irányuló amerikai nyomás közben a brit pénzügyminisztérium pénteken megerősítette, hogy John Healey pénzügyminiszter első költségvetése nem határozza meg, mikor éri el Nagy-Britannia a GDP 3 százalékának megfelelő védelmi kiadási szintet. Healey júniusban még védelmi miniszterként mondott le, és akkor arra hivatkozott, hogy a kormány nem biztosította a növekvő biztonsági fenyegetések kezeléséhez szükséges forrásokat.

Ez is érdekelhet:  Farage visszatért a parlamentbe: Újraindult a vizsgálat az 5 millió fontos adomány miatt

Az amerikai tisztviselő ugyan elismerte, hogy a brit védelmi beruházási terv „jó irányba tett lépés”, de szerinte ez önmagában nem elegendő. Úgy fogalmazott, hogy a jelenlegi kihívások nagysága miatt az Egyesült Királysághoz hasonló szövetségeseknek „jelentős, alapvető módokon” kell növelniük hozzájárulásukat.

A brit kormány ezzel szemben arra emlékeztetett, hogy az Egyesült Királyság a NATO harmadik legnagyobb készpénzes védelmi kiadója, és Európában egyedüliként nukleáris elrettentő erejét is a szövetség rendelkezésére bocsátotta. London szerint továbbra is központi szerepet játszik a NATO-ban és az európai kollektív védelem megerősítésében.

Brit katonai vezető szerint nem lenne döntő Washington támogatása

A Falkland-szigetek miatt kialakuló vita katonai jelentőségét ugyanakkor nem minden brit szakértő látja olyan súlyosnak, mint amilyennek politikai szinten tűnik. Admiral Lord West of Spithead, a Royal Navy korábbi főparancsnoka és a Falkland-szigeteki konfliktusban elsüllyesztett HMS Ardent parancsnoka korábban úgy nyilatkozott, hogy az amerikai támogatás esetleges elvesztése katonai szempontból nem változtatná meg jelentősen a szigetek biztonságát.

Szerinte az, hogy az Egyesült Államok elismeri-e a brit szuverenitást, önmagában nem teszi kevésbé biztonságossá a Falkland-szigeteket. A brit kormány ezért továbbra is határozottan kitart amellett, hogy a szigetek státusza nem képezheti alku részét a Washingtonnal folytatott védelmi tárgyalásokon.

A mostani amerikai felvetés ugyanakkor újabb jele annak, hogy Washington egyre nagyobb terheket vár el európai NATO-szövetségeseitől. Ha az Egyesült Államok valóban összekapcsolná a brit védelmi kiadások növelését a Falkland-szigetekkel kapcsolatos álláspontjával, az komoly diplomáciai konfliktust idézhetne elő London és Washington között.