Újabb komoly jelzés érkezett az orosz–ukrán háború körüli egyre élesebb nemzetközi feszültség közepette. Oroszország bejelentette, hogy sikeresen tesztelt egy nukleáris töltet hordozására alkalmas interkontinentális ballisztikus rakétát, miközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra utasította hadseregét, hogy jelentősen növelje az Oroszország elleni nagy hatótávolságú dróntámadások számát.
Az orosz védelmi minisztérium szerint a rakéta több mint 6700 kilométeres hatótávolságra képes, és az ország északnyugati részén található Arhangelszk régióból indították. A rakéta a kijelölt célterületet Oroszország távol-keleti Kamcsatka régiójában, a Kura teszttelepen érte el.
Oroszország több mint 6700 kilométer hatótávolságú rakétát tesztelt
A moszkvai védelmi minisztérium közlése szerint a teszt során egy mobil indítóplatformról indították az interkontinentális ballisztikus rakétát. A minisztérium szerint a gyakorlat része volt egy mobil rakétaindító egység távoli területre történő átcsoportosítása, majd az indítás előkészítése és végrehajtása.
A bejelentés szerint a fegyver sikeresen elérte a kijelölt célpontot. A több mint 6700 kilométeres hatótávolság azt jelenti, hogy a rendszer a kontinensek közötti távolság leküzdésére alkalmas, ezért az ilyen teszteknek a katonai jelentőségük mellett komoly stratégiai és politikai üzenetük is van.
A teszt időzítése különösen figyelemre méltó, mivel mindössze néhány nappal korábban Moszkvába utazott John Ratcliffe, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség, a CIA igazgatója. Több amerikai sajtóorgánum szerint látogatásának egyik célja az lehetett, hogy figyelmeztesse Oroszországot egy NATO-tagállam elleni esetleges támadás következményeire.
A Kreml ugyanakkor azt közölte, hogy Ratcliffe nem találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a TASZSZ orosz hírügynökségnek azt mondta, hogy a látogatás során a biztonsági szolgálatok között zajlottak egyeztetések.
Moszkva már Nagy-Britanniát is nyíltan fenyegeti
A rakétateszt közben tovább romlott a kapcsolat Moszkva és London között is. Oroszország azután helyezett kilátásba megtorlást Nagy-Britanniával szemben, hogy a brit kormány bejelentette: hozzáférést biztosít Ukrajnának olyan technológiához, amely lehetővé teheti a Storm Shadow nagy hatótávolságú rakéták ukrajnai gyártását.
Maria Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője szerint Nagy-Britannia ezzel Moszkva értelmezésében „egy lépésre” kerülhet attól, hogy jogilag is felelőssé tehető legyen azokért a támadásokért, amelyeket Oroszország ukrán területről érkező, brit fegyverekkel végrehajtott csapásoknak tekint.
Zaharova azt állította, hogy London és Párizs „a tűzzel játszik”, miután Franciaország szintén hozzájárult ahhoz, hogy Ukrajna hozzáférjen a nagy hatótávolságú rakéták gyártásához szükséges technológiához. Az orosz külügyi szóvivő arra is figyelmeztetett, hogy szerinte brit katonai létesítmények és felszerelések Ukrajnában, illetve azon kívül is célponttá válhatnak.
Moszkva szerint a brit szerepvállalás további eszkalációhoz vezethet, és Zaharova „elkerülhetetlen katasztrofális következményekről” beszélt abban az esetben, ha London nem változtat politikáján. Ezek az állítások orosz fenyegetések és politikai nyilatkozatok, nem pedig egy konkrét brit célpontok elleni támadás bejelentése.
A brit védelmi minisztérium azonban egyértelműen visszautasította, hogy meghátrálna Moszkva fenyegetései miatt. A tárca szerint Nagy-Britannia továbbra is „vállvetve” áll Ukrajna mellett, és biztosítani kívánja számára azokat az eszközöket, amelyekkel megvédheti magát Oroszország inváziójával szemben.
Zelenszkij napi 1000 drónt akar Oroszország ellen
Közben Ukrajna is jelentősen fokozná a nagy hatótávolságú támadások intenzitását. Volodimir Zelenszkij pénteken közölte, hogy utasította hadseregét: a jelenlegi nagyjából napi 300-ról napi 1000-re növeljék az Oroszország elleni nagy hatótávolságú dróntámadások számát.
Az ukrán elnök esti beszédében azt mondta, hogy többre van szükség, és konkrét célként határozta meg az új mennyiséget. Zelenszkij szerint a hadseregnek teljesítenie kell ezt a feladatot, ami a drónháború további intenzívebbé válását jelentheti.
Az ukrán elnök azt is közölte, hogy az Egyesült Államoktól információkat kaptak az elmúlt napokban Moszkvában tartott több találkozóról. Zelenszkij szerint ezekről az egyeztetésekről amerikai részről érkezett tájékoztatás Kijevbe, részleteket azonban nem közölt.
A drónok az elmúlt időszakban a háború egyik meghatározó fegyverévé váltak, és mindkét oldal egyre nagyobb számban használja őket. Az ukrán célkitűzés megvalósítása ugyanakkor hatalmas kapacitásnövelést jelentene, hiszen a jelenlegi napi mintegy 300 támadáshoz képest több mint háromszorosára emelné a tervezett mennyiséget.
Egyre több fronton nő a feszültség
A rakétateszt, az ukrán drónháború fokozása és a brit–orosz diplomáciai konfliktus egy időben történő megjelenése jól mutatja, mennyire összetetté vált a háború nemzetközi kockázata. Miközben a harcok továbbra is Ukrajna területén zajlanak, a nagy hatótávolságú fegyverek használata és az azokhoz kapcsolódó nyugati támogatás egyre közvetlenebbül érinti Oroszország és a NATO-tagállamok kapcsolatát.
Moszkva az elmúlt napokban többször is arra figyelmeztetett, hogy a brit és francia katonai támogatás növelése szerinte veszélyes következményekkel járhat. London viszont azt hangsúlyozza, hogy Ukrajna önvédelemhez való jogát támogatja, és nem kíván engedni az orosz fenyegetéseknek.
A legfrissebb orosz rakétateszt önmagában nem jelenti azt, hogy közvetlenül közeledne egy Oroszország és a NATO közötti katonai összecsapás. Ugyanakkor az interkontinentális, nukleáris töltet hordozására alkalmas fegyver tesztelése, a brit katonai célpontokra vonatkozó orosz figyelmeztetések és Ukrajna tervezett drónoffenzívája együtt olyan időszakot jeleznek, amikor a konfliktus körüli feszültség ismét látványosan emelkedik.