A brit királyi légierő vadászgépei katonai műveleteket hajtottak végre a Közel-Keleten, hogy megvédjék Jordániát és Bahreint a légi fenyegetésektől – közölte a brit védelmi minisztérium. A beavatkozásra azután került sor, hogy a térségben tovább eszkalálódott a harc az Egyesült Államok, Izrael és Irán között. A közlés szerint a brit repülőgépek elfogtak egy Bahrein felé tartó drónt, valamint megsemmisítettek egy pilóta nélküli légi egységet Jordánia védelmében.
Vizsgálják a brit katonai bázist ért támadást
John Healey brit védelmi miniszter megerősítette a katonai akciót, és elmondta, hogy vizsgálják annak a drónnak a roncsait, amely becsapódott a brit légibázison, az Akrotiri támaszponton Cipruson. A roncsok elemzése során a szakértők azt próbálják megállapítani, hogy tartalmaznak-e külföldi katonai technológiára utaló nyomokat.
A miniszter azt is bejelentette, hogy a brit haditengerészet egyik rombolója, a
HMS Dragon néhány napon belül a kelet-mediterrán térségbe indul, ahol amerikai légvédelmi hadihajókhoz csatlakozik.
Felszólítás a feszültség csökkentésére
Healey egyúttal figyelmeztetett arra, hogy a konfliktus Libanonban is veszélyesen eszkalálódik. Szerinte a libanoni Hezbollah „veszélyes terrorszervezet”, amely szoros kapcsolatban áll Iránnal, és fel kell hagynia az Izrael elleni támadásokkal. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem lenne kívánatos, ha Izrael tovább terjesztené a konfliktust Libanon területére.
A legfrissebb adatok szerint az izraeli katonai műveletek következtében:
több mint 400 ember vesztette életét,
félmillió civil kényszerült elhagyni otthonát.
A brit kormány a feszültség csökkentését és a diplomáciai tárgyalásokhoz való visszatérést sürgeti.
Gazdasági hatásoktól tart a brit kormány
Keir Starmer brit miniszterelnök szerint minél tovább tart a közel-keleti háború, annál nagyobb az esély arra, hogy gazdasági károkat okoz az Egyesült Királyságban. Rachel Reeves pénzügyminiszter szintén arra figyelmeztetett, hogy a konfliktus a következő hónapokban növelheti az inflációt, különösen az energiaárak emelkedése miatt.
A háború már a tizedik napján tart
A harcok a térségben tovább erősödtek, miközben az Egyesült Államok, Izrael és Irán közötti konfliktus már a tizedik napjába lépett. Irán közölte, hogy a meggyilkolt legfelsőbb vezető fia, Mojtaba Khamenei veszi át a hatalmat az ország élén. A döntés nemzetközi feszültséget váltott ki, miután az amerikai elnök, Donald Trump arra figyelmeztetett, hogy egy ilyen kinevezéshez Washington jóváhagyása is szükséges lehet.
Több százezer menekült Libanonban
Közben Izrael újabb légicsapásokat hajtott végre a Hezbollah állásai ellen Dél-Libanonban. Az ENSZ menekültügyi szervezete szerint több mint 500 000 civil kényszerült menekülésre.
Az emberi jogi szervezet, a Human Rights Watch azzal vádolta Izraelt, hogy fehér foszfort használt lakóházak közelében. Ez az anyag rendkívül magas hőmérsékleten ég, súlyos égési sérüléseket okozhat és épületeket is felgyújthat.
A harcokban eddig:
legalább 400 ember halt meg,
több mint 1000-en megsérültek.
Rakéták és drónok a régió több országában
A konfliktus több ország légterét is érinti. Katar hétfőn 17 ballisztikus rakétát és hat drónt lőtt le, amelyek Irán irányából érkeztek. A háború a Földközi-tenger térségéhez is közelebb került, amikor egy második iráni ballisztikus rakétát a NATO légterében, Törökország felett semmisítettek meg.
Recep Tayyip Erdoğan török elnök kijelentette, hogy Ankara legfontosabb célja kimaradni a háborúból. Irán ugyanakkor tagadta, hogy rakétákat indított volna Törökország vagy Azerbajdzsán irányába.
Nemzetközi katonai mozgások a térségben
Emmanuel Macron francia elnök hadihajókat küldött a Vörös-tengerre, ami sokak szerint arra irányul, hogy megtörje Irán blokádját a stratégiai jelentőségű Hormuzi-szorosnál. A térségben kialakult helyzet miatt az olaj ára 100 dollár fölé emelkedett hordónként, ami világszerte gazdasági aggodalmakat keltett.
Irán biztonsági vezetője, Ali Larijani azonban úgy nyilatkozott, hogy szerinte a nyugati erőfeszítések valószínűleg nem lesznek sikeresek, és ismét azt állította, hogy a háborút az Egyesült Államok és Izrael indította el.
Újabb támadásokat ígér Izrael
A konfliktus egyre súlyosabbá válik: Izrael bejelentette, hogy nagyszabású új légicsapásokat tervez Irán több városa ellen, köztük Teherán, Iszfahán és az ország déli része ellen. A térségben zajló katonai mozgások és a folyamatos támadások miatt a szakértők attól tartanak, hogy a közel-keleti háború még szélesebb regionális konfliktussá alakulhat. Forrás