Szakértők szerint akár egymilliónyi dolgozó is hiányozhat a brit munkaerőpicról. A legfrissebb számok azt mutatják, hogy a háztartások nagy része túl tudta élni a furlough rendszert, amelyet a gazdaság védelmére hoztak létre a Covid-pandémia idejére. A munkanélküliségi ráta megemelkedése a támogatások kivonása után alaptalan félelemnek bizonyult. Olyannyira, hogy a betöltetlen állások száma elérte a rekordmagas 1.2 milliót, így rengeteg munkaadó küzd a dolgos kezek hiányával.
Nemrég a kormány bejelentette: 500.000 munkavállalót terveznek visszacsábítani, úgy, hogy a munkanélküli ellátást igénylők számára lehetővé teszik a képesítési körükön kívül eső állások betöltését is, hogy minél gyorsabban munkához juthassanak.
Tony Wilson, az Institute for Emloyment Studies igazgatója szerint az a probléma, hogy a pandémia miatt összezsugorodott a munkaerőpiac. „Látjuk, hogy csökken a munkanélküliség, de azt is észrevettük, hogy a foglalkoztatás mértéke is jelentősen csökkent a krízis előtti szinthez képest.” Mondta a BBC-nek adott interjújában.
Akkor mi is történt?
A koronavírus kitörése óta emelkedik a „gazdaságilag inaktívak” tábora, akik olyan munkaképes személyek, akik nem keresnek állást. Az idei évre 21%-ra nőtt az arányuk a teljes munkaerőpiacon. Az Office for National Statistics (ONS) számításai alapján körülbelül 400.000-el több ember esik ebbe a kategótiába, mint a vírus előtt. Darren Morgan, gazdasági statisztikai igazgató szerint a „hegyes kiugrás” melyet a pandémia kezdetén láttak, „teljesen érthető”. „Ha akkor vesztette el az állását valaki, nem sok értelme volt újat keresni, lévén a piac becsődölt.” – Nyilatkozta a BBC-nek
Azóta viszont a gazdaságilag inaktivitásban ragadt emberek száma sokkal magasabbnak bizonyult a munkaképtelenek számánál. „Sose láttunk még ilyen értéket a munkanélküliségben, és ezt gyakorlatilag az ötvenes korosztály okozza.” – fűzte hozzá. Az 50-64 évesek teszik ki a hiány jelentős részét. Bár ezekben a számokban természetesen benne vannak azok is, akik a korai nyugdíjazást választották, de azok is akik úgy érzik, hogy a helyzet passzivitásba kényszerítette őket.
Egy friss kutatás a Resolution Foundation-től arra is rávilágít, hogy kevesebb fiatal férfi tért vissza a munkaerőpiacra – talán a Covid miatti megbetegedésektől tartva, míg a fiatal nők nagyobb számban jelentek meg a rugalmas munkabeosztásokban. Akiknek viszont van munkája, még többet dolgoznak: az elmúlt három hónapban 4.7 millióval növekedett a ledolgozott órák száma, elérve összesen a 10.3 milliót. Bár ez reménykeltől még mindig elmarad a vírus előtti szinttől 23.1 millió órával.
Kik inaktívak még?
Tony Wilson az IES-től állítja, hogy a diákság is jelentős faktor. „Sok fiatal ember döntött úgy, hogy továbbtanul, ahelyett, hogy dolgozni kezdene. De ez leginkább a mostani időkre jellemző a Covid vírus elhúzódó tünetei és a „Tartós Covid” utóhatásai miatt. Összességében úgy gondoljuk, hogy a munkaerőpiac elmúlt évtizedekbeli folyamatos növekedése és a hirtelen visszafordulás miatt, ez a félmilliós hiány még nagyobb lehet, a várható növekedéssel számolva.” – Folytatta Mr. Wilson. „Szerintünk még van rés a félmilliónyi hiányzó munkaerő és a növekedés miatti emelkedő munkaerő-kereslet között, ha azt nézzük, milyen volt a piac a Covid előtt.”
Vannak más tényezők is?
A munkaerőhiány jelentős részét teszik ki azok a szektorok is, ahol zömmel külföldi munkavállalók helyezkedtek el. A Covid és a Brexit egyedi kombinációja miatt rengeteg EU-s állampolgár tért vissza szülőhazájába. Mr. Wilson úgy gondolja, hogy a vendégmunkások hiánya okozza a munkavállalói piac visszaesésének egyharmadát, míg az inaktívak teszik ki a maradék kétharmadot.
Mely szektorokat érint ez leginkább?
Kate Shoesmith, a Recrutiment and Employmend Confederation elnök-igazgatója azt mondta, hogy az egészségügy az egyik legjobban érintett terület, a NHS és a privát intézmények pedig már nem tudják tovább feszegetni határaikat. „Néha az állami egészségügy nagyobb béreket fizet a dolgozóknak, mint a privát szektor, mivel nagy közöttük bérverseny.”
A gazdaság más szeleteiben a fuvarozók száma indult növekedésnek a csábító bérezés miatt, de emiatt például képzett targoncásokból és raktári dolgozókból keletkezett hiány. „Az ellátási láncot egészében kellene nézni és kezelni, mert néha úgy érezzük, hogy amit nyerünk a vámon, elveszítjük a réven.” – jelezte. A vendéglátó szektor helyzete pedig borzasztó: újra és újra béremelési nyomás alá kerülnek, anélkül hogy pótolni tudnák a fesztiválszezon Plan B Covid szabályozások miatti bevételkieséseit.
Akkor mi a megoldás?
Ms. Shoesmith szerint a gazdaságilag inaktívakat kell megszólítani és visszacsábítani a munkaerőpiacra. De ennek pontos megvalósítása együttes erőfeszítést igényel az állami és a privát szektortól. Az álláskereső központok és a toborzóirodák kéz a kézben dolgozva talán visszaállíthatják az emberek bizalmát, hogy ha ki is estek a munkaerőpiacról, bármikor vissza tudnak térni oda. A 2007-08-as válság után ez már egyszer sikerült. A toborzóirodák be tudják csábítani az embereket és az álláskeresési központok a probléma mélyebb értelmezésével is tudnak segíteni. Már csináltunk ilyet, és újra meg tudjuk tenni . Forrás