Boris Johnson miniszterelnöki jövője pengeélen táncol, miután a hétfő esti bizalmatlansági szavazást még annál is kisebb fölénnyel élte túl, mint Theresa May annak idején, hónapokkal a menesztése előtt.
Bár a szavazást Mr. Johnson végül 211 szavazattal a „lázadók” 148 szavazatával szemben megnyerte ugyan, Westminsterben széles körben elterjedtek a találgatások, miszerint egy ilyen eredmény csökkentené az esélyt arra, hogy a toryk a következő parlamenti választásokon győztesként kerüljenek ki.
Elődje 2018 decemberében túlélt egy bizalmatlansági szavazást a tory képviselők 63%-ának támogatásával, míg 37%-uk mondta azt akkor, hogy nem bízik benne. Ezzel szemben a Johnson mellett leadott szavazatok a tory képviselők 59%-át teszik ki, míg 41%-uk szavazott ellene.
A szavazásra azt követően kellett, hogy sor kerüljön, hogy legalább 54 kollégája nyújtott be ellene bizalmatlansági levelet a partygate-botrányt követően. Míg az eredmény azt jelenti, hogy a miniszterelnök úr most 12 hónapig biztonságban van egy újabb ilyen jellegű kihívástól, a viszonylag szoros győzelem miatt az erőfeszítések koncentrálódhatnak, hogy elmozdítsák őt posztjáról, lehetőleg még az előtt hogy az ország legközelebb kormányt választana.
Az elmúlt hónapokban drasztikusan csökkent a miniszterelnök népszerűségi indexe, május 5-én 26 ponton állt, és a ConservativeHome múlt heti felmérése szerint messze ő volt a legkevésbé népszerű kabinettag a tory aktivisták között.
Theresa May nem volt hajlandó elárulni, hogyan tervezett szavazni, de korábban többször is kritizálta Mr. Johnsont a Lockdown buli botrány miatt. Annak idején a 2018. decemberi bizalmi szavazás eredménye komoly csapást mért Theresa May vezetőségére is, és megerősítette ellenfelei azon hitét, hogy a leváltására irányuló kísérletek sikerrel járhatnak.
Amikor a következő hónapban megbukott az első Brexit-megállapodás, Jeremy Corbyn a parlament egészére kiterjedő bizalmatlansági indítványt nyújtott be a kormány ellen, amelyet csak kis híján, 325 szavazattal, 306 ellenében bukott el. Végül 2019 nyarán kénytelen volt lemondani, miután a Brexitben elszenvedett egymást követő vereségek újabb kísérletekhez vezettek, hogy eltávolítsák őt a posztjáról.
Az eredmény azt is jelenti, hogy Johnson most rosszabbul teljesített, mint John Major az 1995-ös ellene indított bizalmatlansági szavazáson, amikor a párt egyharmada vagy ellene szavazott, vagy hibásan szavazott, vagy tartózkodott.
Boris Johnson nem sokkal az eredmény bejelentése után a Downing Streeten felszólalva azt mondta, hogy a kormány végre „továbbléphet” a „meggyőző” és „döntő fontosságú” eredményt követően. Tagadta, hogy érdekelt volna egy előrehozott választás kiírásában, annak okán, hogy már nem elégséges a támogatottsága a párton belül ahhoz, hogy eredményes legyen.
„Haladunk tovább előre” – mondta a miniszterelnök. „A parlamenti kormánypárt e döntésének eredményeként, amelyet örömmel vettem tudomásul, egy olyan dolog végére tehetünk pontot, ami túl régóta húzódik, és most már képesek leszünk összefogni, teljesíteni és végrehajtani azokat a teendőket, amik az emberek számára a legfontosabbak, és mi pontosan ezt fogjuk tenni.” – mondta a miniszterelnök.
A kritikusok azonban világossá tették, hogy nem fognak beletörődni ebbe az eredménybe. Sir Roger Gale képviselő azt mondta, hogy Johnson „elveszítette pártja jelentős részének támogatását”, ezért mérlegelnie kell a helyzetét. A „súlyosan káros” eredményt követően Sir Roger azt mondta, „meglepne, ha a miniszterelnök ősszel még mindig a Downing Streeten lenne”.
Egy másik képviselő, aki bizalmatlansági levelet nyújtott be Johnson ellen, azt mondta a The Independentnek: „Neki VÉGE. A kabinetnek közbe kellene lépnie.” Egy harmadik pedig „végzetesnek” minősítette a miniszterelnökségében okozott károkat. Julian Sturdy York-i parlamenti képviselő azt mondta, hogy a miniszterelnöknek „meg kell fontolnia álláspontját”, mivel „már nem élvezi a kormánypárt teljes és őszinte bizalmát”. Forrás