Oroszország nukleáris fegyverek alkalmazását is kilátásba helyezte arra az esetre, ha Moszkva úgy ítélné meg, hogy veszélybe kerül a Kalinyingrádi terület, az Oroszországhoz tartozó, a Balti-tenger partján fekvő exklávé. A NATO-nak küldött orosz dokumentumban Moszkva azt állította, hogy a katonai szövetség „veszélyes és felelőtlen” irányt követ, amely szerintük jelentősen növeli egy közvetlen fegyveres konfliktus kialakulásának kockázatát.
A Reuters által látott dokumentum egy úgynevezett „non-paper”, vagyis informális diplomáciai dokumentum volt, amelyben Oroszország azt írta: kész felhasználni „a rendelkezésére álló erők és képességek teljes arzenálját, beleértve a nukleáris fegyvereket is”, amennyiben a NATO tagállamai megpróbálnák elszigetelni Kalinyingrádot Oroszország többi részétől. Moszkva emellett arra is figyelmeztetett, hogy egy esetleges konfliktus kezdetén orosz csapások érhetik a NATO-tagállamok döntéshozatali központjait.
Kalinyingrád különleges helyzetben van, mivel az Oroszországhoz tartozó területet nem köti szárazföldi kapcsolat Oroszország többi részéhez, miközben Lengyelország és Litvánia között helyezkedik el, amelyek egyaránt NATO-tagállamok. A régió erősen militarizált, ezért a körülötte kialakuló bármilyen komolyabb katonai válság közvetlenül érinthetné a NATO keleti szárnyának biztonságát.
A NATO határozottan visszautasította Moszkva vádjait
A NATO megerősítette, hogy megkapta az orosz dokumentumot, és válaszolt is Moszkvának. Allison Hart, a NATO szóvivője szerint a szövetség egyértelművé tette, hogy védelmi szövetségként működik, és a NATO egyetlen tevékenysége vagy hadgyakorlata sem jelent veszélyt Oroszország bármely részére.
„Határozottan elítéljük az erő alkalmazásával való fenyegetést, beleértve minden felelőtlen nukleáris retorikát” – közölte Hart, aki egyúttal felszólította Oroszországot, hogy fejezze be az Ukrajna elleni háborút. A NATO ezzel világossá tette, hogy Moszkva nukleáris fenyegetését nem tekinti elfogadható kommunikációnak, miközben továbbra is azt hangsúlyozza, hogy a szövetség védelmi célokat szolgál.
Az orosz figyelmeztetés hátterében Moszkva szerint a Kalinyingrád körüli NATO-tevékenység és az elmúlt időszak katonai gyakorlatai állnak. Oroszország azzal vádolja a NATO-t, hogy a régióval kapcsolatos forgatókönyvek és katonai aktivitás egyre nagyobb feszültséget teremtenek, miközben a nyugati országok és a NATO Moszkvát vádolják azzal, hogy Európában fokozza a hibrid fenyegetéseket, többek között szabotázsakciókkal és gyújtogatásokkal. Oroszország ezeket a vádakat visszautasítja.
Moszkva már közvetlen fegyveres konfliktus veszélyéről beszél
Az orosz dokumentum különösen súlyos része, hogy Moszkva szerint a NATO jelenlegi irányvonala egy közvetlen fegyveres összecsapás kockázatát hordozza. A levél szerint egy ilyen konfliktus esetén Oroszország akár a NATO tagállamainak döntéshozatali központjai ellen is támadásokat indíthatna már a háború kezdetén.
A mostani üzenet egy olyan időszakban érkezett, amikor Oroszország és a NATO között egyébként is jelentősen nőtt a feszültség. Egy európai védelmi tisztviselő a Reutersnek úgy értékelte a helyzetet, hogy a hidegháború óta ritkán látott közvetlen orosz fenyegetésről van szó, miközben egy NATO-diplomata szerint Moszkva üzenete az európai országok megfélemlítésére irányuló újabb kísérletként értelmezhető. Ezek azonban a megszólaló tisztviselők értékelései, nem a NATO hivatalos minősítései.
A fenyegetés különös súlyt kap azért is, mert Oroszország Ukrajna elleni háborúja továbbra is zajlik, miközben a konfliktus egyre több biztonsági kockázatot jelent Európa számára. A NATO ugyanakkor továbbra is azt hangsúlyozza, hogy támogatja Ukrajnát, és nem kíván közvetlen háborút Oroszországgal.
Oroszország közben tovább növeli a háborús kiadásokat
A nukleáris fenyegetés mellett Oroszország katonai költekezése is jelentősen növekedhet a következő évben. A Reuters által ismertetett költségvetési dokumentumok szerint Moszkva 2027-ben mintegy 17,1 ezermilliárd rubelt, azaz körülbelül 202,6 milliárd dollárt fordíthat védelemre, ami nagyjából 27 százalékos emelkedést jelent az eredetileg betervezett 13,5 ezermilliárd rubelhez képest.
Ez lehet a legmagasabb orosz védelmi kiadás a 2022-ben kezdődött ukrajnai háború óta. A hároméves időszakra vonatkozó tervek szerint összesen mintegy 50 ezermilliárd rubelt fordítanának védelemre, miközben a költségvetési dokumentumok szerint a szociális politika, az oktatás és az egészségügy finanszírozása is csökkenhet 2027-ben az eredeti tervekhez képest.
A növekvő katonai kiadások Oroszország költségvetésére is komoly nyomást helyeznek. A Reuters szerint Moszkva 2027-re újabb adóemelésekkel, nagyobb hitelfelvétellel és a költségvetési tartalékok felhasználásával próbálja finanszírozni a növekvő kiadásokat, miközben az államadósság GDP-hez viszonyított aránya is emelkedhet.
Újabb súlyos orosz támadások érték Kijevet
Mindeközben az ukrajnai háború sem enyhül. Kijevet az éjszaka folyamán újabb nagyszabású orosz légitámadások érték, amelyek az ukrán főváros energia-infrastruktúráját és adatközpontjait is célba vették; a megadott beszámoló szerint legalább négy ember meghalt. A Guardian szerint az orosz erők ballisztikus rakétákat és több tucat, sugárhajtású drónt is bevetettek Kijev ellen, miközben az ukrán légvédelemnek egyre nehezebb elfognia az újabb típusú, gyorsabban és magasabban repülő drónokat.
A támadások miatt Lengyelország is riadókészültségbe helyezte vadászgépeit, miközben rövid időre két repülőteret is lezártak. A térségben így egyszerre van jelen az ukrajnai háború közvetlen katonai következménye, a NATO keleti szárnyának fokozott készültsége és a Moszkva által most megfogalmazott, nukleáris fegyverekre vonatkozó fenyegetés.
A kalinyingrádi helyzet miatt kirobbant diplomáciai konfliktus egyelőre nem jelentette egy NATO–Oroszország közvetlen háború kezdetét, és a NATO sem közölt olyan intézkedést, amely közvetlen támadást készítene elő Oroszország ellen. A mostani esemény azonban ismét megmutatja, hogy az Ukrajna elleni háború mellett a Balti-tenger térsége is a NATO és Oroszország közötti katonai és diplomáciai feszültség egyik legérzékenyebb pontjává vált.