A legfelsőbb bíróság ma meghozta a döntését: a Parlamentnek is szavaznia kell az EU elhagyásának kérdésében. Ez azt jelenti, hogy a kormány nem indíthatja el a Liszaboni Szerződés 50. cikkelyét, amellyel elkezdődnének az EU-val történő hivatalos megbeszélések a kilépést illetően.
Theresa May azt mondta, hogy a népszavazás — és a miniszteri hatáskörök megléte — azt jelenti, hogy a parlamenti képviselőknek nem szükséges szavazniuk, azonban, mások ezt alkotmány ellenesnek nevezték.
A mai döntés Gina Miller brit üzletasszony kezdeményezésének köszönhető, aki azzal érvelt, hogy a Brexitről a Parlamenttel kell elsőként konzultálni. A miniszterelnök korábban azt mondta, hogy ő fogja aktiválni az 50. cikkelyt, hivatalosan tájékoztatva az EU-t az Egyesült Királyság kilépési szándékáról 2017 március végéig. Azonban, erről ma ellenkező döntés született.
Egy csapat jogász dolgozott az ügyön, akik azzal érvelnek, hogy May visszafordíthatatlan lépéseket tenne, amelyekkel elvenné a brit állampolgárok törvényes jogait, amelyek az Európai Közösségek Törvényében (1972) vannak lefektetve, amely az Európai Unió törvényét az Egyesült Királyság törvényének részévé tette.
A kormány jogászai azt állították, hogy a miniszterelnök királyi előjogai elegendőek ahhoz, hogy érvényesítsék a nép akaratát, akiknek többsége a Brexitre adta le a voksát a júniusi népszavazáson.
Az EU többi 27 tagállama nem egyezett bele abba, hogy a hivatalos tárgyalások az Egyesült Királyság kilépéséről megkezdődjenek az 50. cikkely aktiválása előtt. Gina Miller azt mondta a legfelsőbb bíróságon kívül, hogy a kormánynak meg kell hoznia a „bölcs döntést”, vagyis, hogy nem fog fellebbezni.
A kormány azonban, fellebbez, ezért a következő hónapban újabb meghallgatásra kerül sor a legfelsőbb bíróságon. Ha nem sikerül megdönteni a mai ítéletet a fellebezésen, az azzal fenyegeti a kormányt, hogy a Brexittel kapcsolatos elképzeléseik teljes zűrzavarba torkollanak, mivel az ügy a Parlament teljes ellenőrzése alá fog kerülni.
A kormány szóvivője azt mondta, hogy a rendelet vitatható: „Az ország az Európai Unióból való kilépésre szavazott azon a népszavazáson, amelyet a parlament törvényben fogadott el. És a kormány eltökélten tiszteletben tartja a népszavazás eredményét. Fellebbezni fogunk ezzel az ítélttel szemben.”
A kormány jogászai azzal érvelnek, hogy az előjogok legitim módot biztosítanak „a nép akaratának” az érvényre juttatására.
Azonban, a főbíró kijelentette: „A kormánynak a királyi előjogok értelmében nem áll hatalmában az 50, cikkely értelmében értesíteni az Európai Unitót az Egyesült Királyság kilépési szándékáról.”
A bíró hangsúlyozta, hogy az ügyben jogi kérdésről hoztak döntést. Hozzátette, hogy „a bíróság nem érintett és nem is fejez ki semmilyen véleményt az Európai Unió elhagyásának érdemeivel kapcsolatosan: ez egy politikai kérdés.”
Norman Smith, a BBC politikai szerkesztő asszisztense azt mondta, hogy ha nem győzik le a bíróság döntését, több hónapos parlamentáris akadályoknak nézhetünk elébe.
Átláthatóságra van szükség azzal kapcsolatban, hogy egy rövid szavazás lesz-e a parlament részéről, vagy pedig egy komplex törvényhozásra kerül-e majd sor. Hozzátette azonban, hogy úgy néz ki, hogy a legtöbb képviselő az 50. cikkelyre fog szavazni, mivel, a népszavazáson a legtöbben a Brexitre szavaztak. A mai döntést követően, a font értéke azonnal felugrott egy százalékkal. Forrás: independent.co.uk, evening standard