A legfrissebb értesülések szerint Franciaország és Németország támogatja azt a tervet, hogy Nagy-Britanniának és vele együtt más európai országoknak egy új, úgynevezett „társult tagságot” ajánljanak fel az EU-hoz, amivel újjá lehetne építeni az Egyesült Királyság és a blokk közt megrongálódott kapcsolatokat.
A két ország előterjesztett egy tervet, amely négy új szintet hozna létre, és a leginkább összehangolt államok alkotnának egy úgynevezett „belső kört”. A „társult tagság” mint új, külső államok számára létrehozott szint, nyitva állna az Egyesült Királyság előtt, megalapozva a szorosabb gazdasági kapcsolatokat a későbbiekben.
A magas rangú toryk örömmel fogadták a javaslatot, Michael Heseltine volt miniszterelnök-helyettes pedig azt mondta a The Independentnek, hogy Nagy-Britanniának sürgősen meg kell vizsgálnia ezt az ötletet, mivel „a britek túlnyomó többsége mostanra már hibának tekinti a Brexitet”.
„A gát átszakad, és egyre inkább az Európával való integráció felé haladunk” – mondta.
A lépés azonban heves reakciót váltott ki a Brexit-pártiak részéről, akik „kétségbeesettnek” titulálták az EU-országokat a blokk bővítésére irányuló törekvéseikben. A tervekről azután érkeztek a hírek, hogy Sir Keir Starmer Párizsban megbeszélést folytatott Emmanuel Macron francia elnökkel, ami az utolsó megállója volt annak a nemzetközi körútnak, amely a munkáspárti vezetőt egy várakozó miniszterelnökként igyekezett bemutatni.
Ám mivel a jövő évi általános választások előtt mindkét fő párt pengeélen táncol, a Brexit kapcsán, a Munkáspárt és a kormány sem mondta még egyszer sem azt, hogy bevállalná az újbóli csatlakozás bármilyen formáját.
Miközben megpróbálja megszólítani mind a Brexit ellenes vállalkozásokat, mind a Leave szavazókat, Sir Keir a hétvégén ígéretet tett arra, hogy egy „sokkal jobb” Brexit-megállapodást biztosít, ha megnyeri a következő választásokat, de pár nappal korábbi nyilatkozatában még elutasította a vámunióhoz vagy az egységes piachoz való visszatérést.
Márciusban a Költségvetési Felelősségi Hivatal kormányfelügyeleti szervének elnöke arra figyelmeztetett, hogy a Brexit gazdasági hatása ugyanolyan „mértékű”, mint a Covid-járvány és az energiaár-válság. Richard Hughes szerint Nagy-Britannia bruttó hazai terméke, amely egy ország jólétének kulcsfontosságú mérőszáma, 4 százalékkal lenne magasabb, ha az Egyesült Királyság az EU-ban marad.
A társult tagságra vonatkozó tervek szerint az Egyesült Királyságnak hozzá kellene járulnia az EU éves költségvetéséhez, és az Európai Bíróságnak felelne az egységes piacon való „részvételért” cserébe.
A társult tagok között, akik a blokk első „külső körét” alkotnák, az egységes piac EU-n kívüli tagjai is lehetnének, mint például Svájc, vagy „akár az Egyesült Királyság” – áll a Franciaország és Németország által előterjesztett dokumentumban. Nem lennének azonban kötelezve a szorosabb és további integrációra.
Annyi azonban biztos, hogy el kellene kötelezniük magukat az EU „közös alapelvei és értékei” mellett. Bár így Nagy-Britannia is fizetne az EU költségvetésébe, a fizetendő összeg alacsonyabb lenne, mint a teljes jogú tagok által fizetett összeg.
Egy európai diplomáciai forrás a The Timesnak elmondta, hogy a tervet a Munkáspárt szem előtt tartásával dolgozták ki, annak ellenére, hogy Sir Keir kizárta az EU egységes piacához való újbóli csatlakozást.
„Politikailag gondosan kiegyensúlyozott, hogy megfelelő hely legyen Nagy-Britannia számára anélkül, hogy valaha is újra csatlakoznia kellene az EU-hoz, vagy népszavazást kellene tartania” – mondta a forrás.
A párt szóvivője azt mondta: „A Munkáspárt egy jobb alkura fog törekedni Nagy-Britannia számára. Azonban nem valamiféle tagság formájában.” Forrás