A tudósok mesterséges intelligenciát használtak arra, hogy megoldják azt a hatalmas kihívást jelentő problémát, amely leküzdésével szinte korlátlan tiszta energiát állíthatunk elő magfúzió segítségével.
Az egyesült államokbeli Princeton Egyetem kutatócsoportja kitalálta, hogyan lehet mesterséges intelligencia által készített modellt használni a plazma instabilitásának előrejelzésére és megelőzésére a fúziós reakciók során. A nukleáris fúziót a tiszta energia „szent gráljaként” tartják számon, mivel hatalmas mennyiségű energiát képes előállítani anélkül, hogy fosszilis tüzelőanyagra lenne szükség, vagy veszélyes hulladékot hagyna hátra maga után.
A folyamat ugyanazokat a természetes reakciókat utánozza le, mint ami például a Nap belsejében zajlik, azonban a magfúziós energia hasznosítása rendkívül nehéznek bizonyult. 2022-ben a kaliforniai Lawrence Livermore National Laboratory csapata érte el az első nettó energianyereséget magfúzió segítségével, ami azt jelenti, hogy több energiát tudtak előállítani, mint amennyit a reakcióhoz felhasználtak.
Ez csak kis mennyiség volt ugyan – nagyjából egy vízforralónyi víz felforralásához elegendő –, de jelentős mérföldkövet jelentett a cél elérése felé.
Ez a mostani siker azt jelenti, hogy egy újabb jelentős akadályon is túljutottunk: az AI (mesterséges intelligencia) 300 ezredmásodperccel azelőtt képes felismerni a plazma instabilitását, hogy azok bekövetkeznének – ez elég idő ahhoz, hogy a plazma kontroll alatt tartásához szükséges módosításokat végrehajtsák. A kutatók szerint ez az új áttörés óriási előrelépést jelenthet a nukleáris fúziós energia használatának általánosabb elterjedéséhez vezető úton.
“A múltbeli kísérletekből tanulva, a fizikai alapú modellekből származó információk beépítése helyett az AI olyan végső szabályozási rendszert dolgozhat ki, amely egy stabil, nagy teljesítményű plazmarendszert valós időben támogat egy valódi reaktorban” – mondta Egemen Kolemen kutatásvezető, aki fizikusként dolgozik a Princeton Plazmafizikai Laboratóriumban, ahol megtörtént az említett áttörés.
A legújabb kutatást a Nature tudományos folyóiratban tették közzé szerdán.
“Ha képesek vagyunk előre jelezni az instabilitást, azzal könnyebbé tehetjük ezeket a reakciókat, mint a jelenlegi, passzívabb megközelítésekkel. Így ugyanis már nem kell megvárnunk az instabilitások bekövetkeztét, majd gyors korrekciós intézkedéseket tennünk, mielőtt a plazma megszakadna.” – mondta SanKyeun Kim, a tanulmány társszerzője. Forrás