Miért nem tartanak össze az Angliában élő magyarok

0

Mindenkinek megvan a maga oka, hogy miért és hogyan került Nagy-Britanniába, és rendszerint azért valamilyen cél is kitűzésre kerül minden ide kiköltöző fejében, amit elérni igyekszik. Valamilyen oknál fogva azonban sokan kerülik honfitársaik társaságát. Ennek az okát boncolgatjuk kicsit, a leggyakrabban válaszként felmerülő megjegyzéseken át.

Commuters walk across London Bridge to the City of London August 7, 2013. The Bank of England broke with tradition on Wednesday, saying it planned to keep interest rates at a record low until unemployment falls to 7 percent or below, which it views as unlikely for another three years. REUTERS/Luke MacGregor (BRITAIN - Tags: BUSINESS EMPLOYMENT)

Az alapvető probléma az, hogy Nagy-Britanniában sokkal pörgősebb az élet, és mindenki sokat dolgozik, plusz a közlekedés is több időnket emészti fel, mint otthon, főleg a fővárosban. Ennek eredményeként kevesebb időnk marad szociális tevékenységekre, viszont az igényt rá sokkal jobban érezzük is, éppen emiatt. Ehhez jön hozzá, hogy alig ismerünk valakit, ráadásul a legtöbb esetben a lakótársainkat nem mi választjuk. A pénz kergetése, a stresszes erőltetett menet, a saját életterünk összezsugorodása, a szeretet a barátok a család hiánya, az ismeretlenek, és a sok eltérő típusú ember elviselése igen érdekes gondolatokhoz, szituációkhoz vezet.

1. A kinti magyarok kihasználnak és áskálódnak

Talán a leggyakoribb válasz, a „miért nem jövünk ki jól külföldön egymással” című kérdésre. Sokan számoltak már be olyan történetekről, hogy magyar lakótársai meglopták, kihasználták, kiutálták és mindenféle rossz dolgokat éltek át a közös lakhelyen vagy munkahelyen. Persze mindenre lehet, és tud is felhozni az emberek nagy része példát és ellenpéldát is, mi magyarok azonban rendszerint szeretjük elhinni és híresztelni ezeket a negatív sztereotípiákat.

A magyarok valami miatt az átlagnál jobban szeretnek szörnyülködni maguk és más problémáin, ezért a rossz hír szinte fénysebességgel terjed, és beivódik mindenki tudatába. A helyzet az, hogy akinek kevés jut, az irigy, és minél irigyebb valaki, annál gonoszabb dolgokra képes a viszonyok kiegyenlítése céljából. Ez azonban minden nemzetre igaz, nem csak a magyarokra, csak, mivel a magyarok nagy része magyarokkal lakik, nincs tapasztalata más népekkel kapcsolatban, ezért tévesen azt a következtetést vonja le, hogy minden magyar gonosz, és csak a magyarok azok.

men-talking



2. „Nem azért vagyok itt, hogy magyarokkal éljek!”

Ezt rendszerint azok mondják, akiknek otthon rossz tapasztalataik voltak, és amiatt jöttek ki. Sokan közülük mereven elzárkóznak még a próbálkozás lehetőségétől is, ami egy előítéleten alapuló önvédelmi mechanizmus, hogy nehogy rossz dolgot tapasztaljunk. Természetesen nem kötelező magyarokkal élni, de a megkérdezettek túlnyomó többsége mégis ezt teszi. A legtöbben a nyelvi hiányosságokra, és a komfortzónájukból való kilépés nehézségére hivatkoztak. Ez azért furcsa, mert kicsit azt az érzetet kelti, hogy az illető abban a hitben jött ki, hogy az angol nyelvre majd nem lesz olyan nagy szükség és csak a kijövetel lesz nehéz, utána meg majd minden megoldódik magától, nehéz lépések megtétele nélkül.

3. „Az itteni magyarokkal otthon nem barátkoznék.”

Ez a kijelentés szintén lehet a sztereotípia hatása, vagy itteni rossz tapasztalat eredménye. Megint egy általánosítás, ami azt feltételezi, hogy a kijövő magyarok mind rosszak. Főleg azoktól hallottunk ilyesmit, akik ismeretlen magyarokkal élnek együtt. Akik családjukkal laknak, vagy külföldiekkel, azok kevesebbszer tették ezt a kijelentést.

Vegyük észre, hogy otthon hosszú évek alatt vettük körül magunkat azokkal a barátokkal, akikkel jól érezzük magunkat és tartósan számíthatunk egymásra a jó és rossz napokon egyaránt. Itt egy ismeretlen, multikulturális környezetbe csöppenve, nem helytálló elvárás, hogy pár hónap alatt örök barátságok szövődjenek. Ezen kívül mindenki gondolja végig, hogy otthon hány emberrel ismerkedett meg, míg az a 3-4 igazi barát vagy barátnő előkerült, majd azt, hogy itt mennyit jár el ismerkedni és társasági életet élni.

4. A politikai és egyéb nézetek megosztják az egységet

A szélsőséges politikai nézetek és rasszizmus is táptalaja a sztereotípiák kialakulásának. Sokan úgy jönnek ebbe az országba, hogy tudják, hogy az itteni lakosság a kultúrák sokkal szélesebb spektrumát öleli fel, míg ők maguk nem tudnak és nem is akarnak együtt élni más nemzetek szülötteivel. Nem célunk vitát indítani a rasszizmusról, mert rendszerint csak végeláthatatlan anyázás az eredménye. Mindenkinek joga van a saját álláspontjához, de az tény hogy sokan nem tudnak és nem is akarnak más kultúrákkal együtt élni, se azokat megismerni. Ez bizonyos szituációkban érthető, máskor pedig teljesen indokolatlan és előítéleteken alapul.

Összességében az egymás nem kedvelése az alábbi pár fő összetevő eredménye:

  • öngerjesztő sztereotípia: minél többen mondják, annál többen hiszek él, és mondják velük
  • kommunikációs és nyelvi készség hiányából fakadó frusztráltság a tehetetlenség érzése miatt, valamint zárkózottság és a problémák meg nem beszélése
  • szociális tevékenységek és barátok felépítésének nehézségei, és jelenlétük hiánya
  • egymás tolerálásának alacsony szintje, ami azért van, mert az összes többi dolog leterheli az agyunkat és nem marad energiánk

Egy mondatban úgy lehetne összegezni, hogy állj kicsit pozitívabban a többiekhez, tanulj nyelvet, beszéld meg, ha valami bajod van, ismerj meg több embert és légy kicsit türelmesebb, mert a jó dolgokhoz idő kell. Mutassunk példát a többieknek, és  hozzunk létre egy egységes és barátságos angliai magyar közösséget! Itt csatlakozhatsz, Facebook csoportunkhoz, ami már 22,000 fős, és nagyon gyorsan növekszik, továbbá ha szeretnél értesülni a híreinkről vagy aktuális állás hirdetésekről, kiadó szobákról, angliai magyar eseményekről, akkor alul kedveld rajongói oldalunkat egy kattintással.

Facebook csoportunk / Facebook Oldalunk / Kövess minket lent a csengőre kattintva
Cikk Megosztása: