Az EU bevándorlók által igényelhető segélyek országonként változnak, de bizonyos alapvető EU-s jogszabályok olyan alappillérek, amik mindenhol megegyeznek.
Ez a téma kifejezetten sokat szerepel mostanában a brit médiában, mivel a brit kormány korlátozni szeretné az EU irányából érkező bevándorlók számát, ami miatt komoly ellentétbe került az EU-val. Az Európai Unió 2004-es bővítése után az Egyesült Királyság irányába sokkal több bevándorló indult meg, mint amennyire a britek számítottak.
1. Könnyen tudnak-e az EU-s bevándorlók segélyekért folyamodni, ha egy másik tagállamban telepszenek le?
Nem – a feltételek ugyanis az egyéni körülményektől függenek.
Három hónapig maradhatnak az adott országban. Ha ennél hosszabb ideig szeretnének maradni, akkor addigra már dolgozniuk kell, aktívan munkát kell keresniük reális eséllyel arra, hogy találnak is valamit, vagy elegendő pénzzel kell rendelkezniük, hogy ne legyenek az állam terhére.
2. Ha a bevándorló megkapja az engedélyt, hogy maradhasson, folyamodhat-e segélyekért?
Nem automatikusan – az EU jogszabályok szerint először teszten kell átesnie
Ez a teszt számba veszi, hogy az illető mit csinál, milyen bevételei vannak, meddig szándékszik maradni, milyenek a lakhatási körülményei és a családi állapota. Az adott személynek demonstrálnia kell, hogy céljai vannak, és aktív tagja a társadalomnak.
Ha valaki megfelel ezen a teszten, megkaphatja a munkanélküli segélyt, ami jelenleg heti 72 font egy személyre és heti 113 font párok részére. Ha valaki alkalmazottként vagy egyéni vállalkozóként felel meg a teszten, akkor lakhatási támogatásra válik jogosulttá.
3. Az EU-s bevándorlók ugyanazokra a támogatásokra jogosultak, mint a helyi lakosok?
Igen, ha az illető egyéni vállalkozó. Vannak azonban olyan támogatások, amihez bizonyos időnek el kell telnie, vagy bizonyos mennyiségű adózás után válik jogosulttá a bevándorló, így a helyiek bizonyos szituációkban előnyben lehetnek. A munkanélküli bevándorlók nem jogosultak a támogatások teljes választékára, csak egy részére.
Az EU-ból érkező bevándorló többlet mértéke Nagy-Britanniában csak 2004 és 2011 között meghaladta a 400 ezer főt.
4. A brit támogatási rendszer kedvezőbb feltételeket biztosít-e a többi országnál?
A rendszer nagyon összetett, így nem lehet egyértelműen meghatározni. Viszonyszámok azonban vannak. Nagy-Britanniában az éves egy főre eső támogatás 8000 euró volt 2010-ben. Ez az összeg Dániában és Hollandiában meghaladta a 10000 eurót, míg Bulgáriában mindössze 2000 euró volt.
Az Egyesült Királyság azok közé a tagállamok közé tartozik, ahol a segélyek és támogatások nagyobbik része az államtól származik, így a mennyisége korábbi bevételek mennyiségén alapszik. Ezzel szemben Németországban vagy Franciaországban az egyéni vagy vállalati hozzájárulások vannak túlnyomó többségben.
Németországban például 2 szintű támogatási rendszer működik. Az a bevándorló, aki elveszíti munkáját, egy évig jogosult a fizetésének 70%-ára, majd ha ezután sem talált munkát, mivel nem termelt hasznot egy adott ideig az államnak, egy alacsonyabb szintű támogatási kategóriába sorolódik át.
5. Mi a helyzet az egészségüggyel?
Az EU jogszabálya alapján az EU polgárai, akik rövid időre érkeztek az országba alapvető ellátásra, és sürgősségi ellátásra jogosultak.
Az mindig az adott vendégül látó állam felelőssége, hogy a beteg kezelésének költségeit, az illető szülőhazájával kifizettesse.
Forrás: BBC News