Az Egyesült Királyságban újabb extrém hőhullám söpör végig, és a hét közepére több helyen 37–40 fok közötti csúcshőmérsékletet várnak. A Met Office ritka vörös figyelmeztetést adott ki Anglia és Wales több térségére, miközben a UK Health Security Agency is arra figyelmeztet, hogy a hőség már nemcsak a sérülékeny csoportokra, hanem gyakorlatilag az egész lakosságra veszélyt jelenthet. Ilyenkor teljesen jogos a kérdés: mi van akkor, ha dolgoznod kell, az iroda elviselhetetlenül meleg, vagy éppen kültéri munkát végzel a tűző napon?

A rövid válasz az, hogy az Egyesült Királyságban jelenleg nincs jogszabályban rögzített maximális munkahelyi hőmérséklet, vagyis nincs olyan hivatalos szám, amely fölött automatikusan haza lehetne menni a munkából. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a munkáltató bármit megtehet. A brit munkavédelmi szabályok szerint a dolgozóknak joguk van olyan munkakörnyezethez, ahol az egészségüket és biztonságukat érintő kockázatokat megfelelően kezelik, a hőség pedig hivatalosan is munkahelyi veszélyforrásnak számít.
Nincs felső hőmérsékleti határ, de a munkáltatónak akkor is van kötelessége
A brit Health and Safety Executive, vagyis a HSE iránymutatása szerint a munkáltatónak „észszerű” hőmérsékletet kell biztosítania a munkahelyen. A gond az, hogy ez nincs egyetlen konkrét számban meghatározva, mert teljesen más körülmények vannak egy irodában, egy raktárban, egy éttermi konyhán vagy éppen egy építkezésen. A jogszabály tehát nem azt mondja meg, hogy hány foknál kell megállni, hanem azt várja el a munkáltatótól, hogy felmérje a kockázatot, és tegyen érdemi lépéseket a dolgozók védelmére.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha a munkahelyen fullasztó meleg van, nincs megfelelő szellőzés, nincs hideg ivóvíz, a dolgozók rosszul vannak, vagy a munkakörnyezet egészségügyi kockázatot jelent, akkor a munkáltató nem söpörheti ezt félre annyival, hogy „nyár van, ezt ki kell bírni”. Különösen igaz ez akkor, ha valaki egészségügyi okból érzékenyebb a hőségre, például légzőszervi betegséggel, szív- és érrendszeri problémával, ízületi betegséggel küzd, vagy olyan gyógyszert szed, amely nehezebbé teszi a hőszabályozást. Ilyenkor a munkáltatónak ésszerű alkalmazkodást is mérlegelnie kell.
Mit kell megtennie a munkáltatónak hőhullám idején?
Bár a törvény nem ír elő egyetlen kötelező „hőségprotokollt”, a munkáltatóktól elvárható, hogy csökkentsék a saját hatáskörükben kezelhető kockázatokat. Ez jelentheti azt, hogy biztosítanak ventilátort vagy más hűtési megoldást, gondoskodnak folyamatosan elérhető hideg ivóvízről, lazítanak a dress code-on, vagy rugalmasabbá teszik a munkavégzést. Ha valaki otthonról is el tudja látni a feladatait, a home office vagy a hibrid munkavégzés átmeneti kiterjesztése is reális megoldás lehet. Ugyanez igaz arra is, ha a munkaidőt át lehet szervezni úgy, hogy a legmelegebb 11 és 15 óra közötti időszakban kevesebb terhelés jusson a dolgozókra.
A szakértők szerint kifejezetten indokolt lehet a könnyebb öltözet engedélyezése is. Ha egy cégnél normál esetben kötelező az ing, nyakkendő, zakó vagy más formális viselet, extrém melegben ezek ideiglenes enyhítése nemcsak kényelmi kérdés, hanem egészségvédelmi szempontból is észszerű lépés. Ugyanez vonatkozhat a videóhívásokhoz kapcsolódó öltözködési elvárásokra is, ha valaki otthonról dolgozik egy rosszul szellőző lakásból. A munkáltatónak ilyenkor azt kell mérlegelnie, hogyan tudja a működést fenntartani úgy, hogy közben a dolgozó ne legyen indokolatlan egészségügyi kockázatnak kitéve.
Hazamehetsz, ha elviselhetetlen a meleg?
Ez az a pont, ahol sokan csalódnak: nem létezik automatikus jog arra, hogy csak azért otthagyd a munkát, mert túl meleg van. Ha viszont a körülmények már veszélyesek, a helyzet más megítélés alá eshet. Ha például a munkahelyen olyan hőmérséklet, páratartalom vagy levegőtlenség van, ami miatt fennáll a rosszullét, hőkimerülés vagy más egészségkárosodás kockázata, akkor ezt azonnal jelezni kell a vezetőnek, HR-nek vagy a munkavédelmi felelősnek. A munkáltatónak ilyenkor kötelessége foglalkozni a problémával, kockázatértékelést végezni, és szükség esetén módosítani a munkafeltételeken.
Különösen érzékeny terület a szabadtéri munka. Építkezésen, futárként, raktári rakodásnál vagy más fizikai munkánál a tűző napon, árnyék nélkül végzett tevékenység sokkal nagyobb terhelést jelent, mint egy irodai munkanap. Ilyenkor a munkáltatónak még komolyabban kell vennie az árnyék biztosítását, a pihenőidőket, a vízellátást és a feladatok átszervezését. Ha a hőmérséklet vagy más körülmények ténylegesen megakadályozzák a biztonságos munkavégzést, a munkáltató nem kényszerítheti a dolgozót olyan helyzetbe, amely nyilvánvalóan veszélyes. A gyakorlatban azonban az első lépés mindig az, hogy ezt dokumentáltan jelezni kell a cég felé.
Mit érdemes tenni, ha Angliában dolgozol, és a munkahelyed nem kezeli normálisan a hőséget?
Ha úgy érzed, hogy a hőség már a biztonságos munkavégzést veszélyezteti, érdemes először írásban jelezni a problémát a közvetlen vezetődnek vagy a HR-nek. Fontos leírni, pontosan mi a gond: mennyire meleg van, van-e szellőzés, biztosítanak-e vizet, rosszul lettek-e kollégák, és milyen konkrét segítséget kérsz. Ha például home office, ventilátor, korábbi kezdés, hosszabb szünet vagy könnyített dress code megoldaná a helyzetet, ezt is célszerű világosan leírni. Sok esetben már az is sokat számít, ha a dolgozó nem csak panaszkodik, hanem egyértelműen megfogalmazza, milyen észszerű intézkedést vár el.
Ha a munkáltató ennek ellenére sem reagál, és a körülmények valóban egészségkárosítóak vagy veszélyesek, a brit munkavédelmi szabályok alapján további lépések is szóba jöhetnek. A lényeg azonban az, hogy a hőség nem „kényelmi hiszti”, hanem munkavédelmi kérdés is lehet. Most, amikor Anglia több részén 37–40 fok közeli hőmérsékletet várnak, ez különösen fontos azoknak a magyaroknak is, akik irodában, vendéglátásban, raktárban, gyárban, egészségügyben vagy szabadtéri munkakörben dolgoznak. A hőségriadó nemcsak az utazást és a mindennapokat borítja fel, hanem azt is, hogy milyen feltételek között kell helytállni a munkahelyen.


