Azoknak a dolgozóknak a fele, akik zéró órás szerződéssel vannak munkában, és azoknak a két ötöde, akik rövidtávú szerződéssel, tévesen azt gondolják, hogy nekik nem jár fizetett szabadság.

A Citizens Advice felmérése azt mutatta ki, hogy több munkaadó is félrevezeti az alkalmazottjait a szabadságok ügyében azzal, hogy nem érdekli őket a dolog, és nem tájékoztatják a dolgozóikat megfelelően – de vannak olyanok is, akik szándékosan kihasználják a munkásaik bizonytalanságát. A civil szervezet arra kéri a következő kormányt, győződjenek meg róla és biztosítsák, hogy minden dolgozó tisztában legyen az őt megillető fizetett szabadság mértékével, és azokat ki is vehessék. A Citizens Advice egyébként évente több, mint 185 000 embernek segít különböző munkaügyekben, ebből körülbelül 10 000 kifejezetten a fizetett szabadságokhoz kapcsolódik.

Az egyik általuk segített esetben például egy férfi egy gondozóban dolgozott, 5 éven keresztül heti 48 órában. A munkaadója azt mondta neki, hogy nem jogosult a fizetett szabadságra, ezáltal összesen 8900 fonttal rövidítette meg. Egy nőnek pedig az értékesítési szektorban azt mondta a felettese, hogy csak akkor mehet el szabadságra, hogy ha eléri a kitűzött célszámokat. Ezek teljesen törvényellenesek a Citizens Advice szerint.

„Több ezren nem élnek a jogaikkal, mert nem tudnak róla, nem egyértelmű számukra, vagy, mert a munkáltatójuk direkt félrevezeti őket.” – mondta az igazgató, Gillian Guy. „A munkavállalók több, mint fele műszakokban, vagy változó munkarend szerint dolgozik, őket érinti a legjobban – ezért sürgősen cselekedni kell ezügyben.”

Segítségül egy kis összefoglaló arról, hogy mikre is vagyunk jogosultak:

Majdnem minden munkavállaló 5,6 hét fizetett szabadságra jogosult. A legtöbb olyan ember, aki heti 5 napban dolgozik, évi 28 nap fizetett szabadságot kap évente. Ezt úgy kapjuk meg, ha megszorozzuk a heti 5 munkanapot az előírt 5,6 hét szabadsággal.

A részmunkaidős dolgozók is 5,6 hétre jogosultak, igaz, ez napokban kevesebb lehet, mint a teljes munkaidőben dolgozóké, a fent említett kalkuláció miatt. Például: valaki heti 3 napot dolgozik. Ha ezt a 3-at beszorozzuk az 5,6-tal, az évi 16,8 nap fizetett szabadságot jelent.

Akik határozatlan, nem rendszeres munkaidőben dolgoznak, azoknak a munkaóráik alapján kell kikalkulálniuk a szabadságuk mértékét. A fizetett szabadságok maximuma évi 28 nap. Tehát aki heti 6 napot dolgozik, annak is ennyi jár, és nem 33,6 nap (ami a kalkuláció alapján lenne).

A munkaszüneti napokat nem kell beleszámítani a fizetett szabadságba. A dolgozó dönthet úgy, hogy az adott szabadnapok mellé veszi ki még a fizetett szabadságát.

Egy munkáltató dönthet úgy, hogy többet ajánl fel, mint a minimum követelmény. Az extra szabadságnál már nem kell alkalmazni a sima szabadságra vonatkozó szabályokat. Tehát lehet az például, hogy egy dolgozó akkor lesz jogosult ilyen extrákra, ha elég ideje dolgozik a cégnél.

A dolgozóknak tehát joga van:

  • Fizetett szabadságra menni
  • Hosszabb időre elmenni, ha olyanról van szó, mint pl. GYES
  • Betegszabadságot kivenni
  • Ugyanakkor venni ki a fizetett szabadságát, amikor beteg

A munkáltatónak joga van:

  • Bizonyos napokon kötelező szabadságot kiírni (pl: karácsony)
  • Adott napokra a szabi kivételét megtiltani

Mennyivel kell hamarabb szólni, hogy szabira mennénk?

Az általánosan elfogadott szabály az, hogy kétszer annyi idővel hamarabb, mint amennyi időre szabadságra akarunk menni. (pl: ha 3 napot akarunk kivenni, akkor 6 nappal előtte kell szólni legkésőbb) Természetesen a szabály lehet más is, amennyiben ez bele van foglalva a munkaszerződésbe. A munkáltató elutasíthatja a kérésünket, de legalább annyi nappal hamarabb kell szólnia erről, mint ahány napot ki szeretnénk venni.    Forrás