Mostanra már szinte mindenki hallott az injekcióról, amely elűzi az étvágyat, lefogyunk tőle és álmaink testét szerezhetjük meg általa szinte „pillanatok alatt” – ezt remélte Lynsay McAvoy, amikor 50 fontot fizetett egy ilyen új fajta fogyókúráért.
A háromgyerekes anyuka abban reménykedett, hogy leadhat néhány kilót a hasáról, de ehelyett az anafilaxiás sokk utolsó stádiumában került kórházba, amikor a szervei elkezdtek leállni. Az ilyen fogyókúrás injekciókat a cukorbetegség kezelésére fejlesztették ki, és manapság gyakran használják őket pusztán fogyás céljából, mivel kimutatták, hogy elnyomják a páciens étvágyát. A 42 éves nő azt állítja, hogy ez segített neki néhány hét alatt ledobni több, mint 3 kg-ot.
„Akkoriban fogyni akartam, ami nevetséges, mert kb. nem volt miből fogynom” – mondta. „50 kg voltam, de elégedetlen voltam a testem kinézetével. Valakitől a neten vásároltam ilyen fogyókúrás injekciót, de nem néztem utána alaposan, csak megbíztam ebben a személyben. Körülbelül 50 fontba került a kúra két hétre, és minden nap szúrni kellett magad.”
Két hónap elteltével Lynsay nem észlelt semmilyen mellékhatást, kivéve némi viszketést a tenyerében, de ez egy antihisztamin hatására elmúlt. Miután az első adagot elhasználva gyors eredményeket látott, a kozmetikus foglalkozású hölgy újabb rendelést adott le.
Néhány pillanattal azután, hogy beadta a hasába az injekciót, mielőtt elindult dolgozni, nemkívánatos reakciók jelentkeztek. Lynsay, aki akkor egyedül volt a házban, úgy emlékszik, hogy a nyelve nagyon viszketett és feldagadt. A szemgolyói pedig „égni” kezdtek, és alig tudta kinyitni a szemét a fájdalomtól.
Azt mondta: „Belenéztem a tükörbe, és nem láttam a szemem fehérjét, teljesen véreresek lettek. Hirtelen elkezdett viszketni az egész testem, annyira viszketett a tenyerem, hogy majd megőrültem. Tudtam, hogy valamilyen allergiás reakcióm van, ezért bevettem egy antihisztamint. A szívem nagyon hevesen kezdett verni, és csak úgy ömlött rólam az izzadság. Emlékszem, négykézláb voltam, és a szívem úgy éreztem, mindjárt felrobban, tudtam, hogy valami nem stimmel. Azt hittem, meghalok.”
Miután Lynsay elájult és összeesett, a fürdőszoba padlóján ébredt fel, és nem emlékezett arra, hogy hogyan került egyik szobából a másikba. Az anyuka beverte a falba a fejét, így eszméletét vesztette, és kiugrott a helyéről az állkapcsa.
„Sikerült elővennem a telefonomat, felhívni a mentőket és a szomszéd utcában lakó anyukámat. A folyosón egy nagy folt volt, amely mellett smink és kéznyomok is voltak. Arccal a falnak zuhantam, és kiütöttem magam, de nem emlékszem rá. Ennek következtében nagyon erős agyrázkódásom volt, és az állkapcsom is elmozdult. Körülbelül négyszer tértem magamhoz és ájultam el újra. Tényleg azt hittem, itt a vég.” – mesélte.
Az orvosok azt mondták Lynsaynek, hogy az anafilaxiás sokk utolsó szakaszában van, és a következő szakaszában meghalt volna. Azt mondták, az antihisztamin, amit kezdetben beszedett, menthette meg az életét. Lynsay most „szerencsésnek érzi magát, hogy életben van”, és arra buzdít másokat, hogy kerüljék el az ilyen „veszélyes” fogyókúrás injekciókat.
Azt mondta: „Ez egy gyors megoldás, de veszélyes – az injekciót alapból a cukorbetegség kezelésére használják, de sokan rossz célra használják. Rettegtem, szégyelltem magam. Egyedülálló anyuka vagyok három gyerekkel, okosabbnak kellett volna lennem. Nem akartam rossz példát mutatni a gyerekeimnek. Mostantól nem nyúlok semmi ilyesmihez.” Forrás