Jelentős változások léptek életbe a brit munkahelyeken, januártól pedig újabbak jönnek, amikről minden angliai magyarnak érdemes tudni

Újabb fontos munkavállalói jogok léptek életbe az Egyesült Királyságban az Employment Rights Act 2025 részeként. Október végétől a munkáltatóknak minden észszerű lépést meg kell tenniük a szexuális zaklatás megelőzésére, és bizonyos esetekben akkor is felelősségre vonhatók, ha egy ügyfél vagy beteg zaklatja az alkalmazottjukat. A változások azonban itt nem érnek véget: 2027. január 1-jétől jelentősen rövidül a jogtalan elbocsátás miatti panasztételhez szükséges munkaviszony időtartama, és megszűnik a kártérítés felső határa is.

Jelentős változások léptek életbe a brit munkahelyeken, januártól pedig újabbak jönnek, amikről minden angliai magyarnak érdemes tudni

Az Employment Rights Act 2025 több lépcsőben alakítja át a brit munkajogi szabályokat. A törvény egyes rendelkezései már 2026 tavaszán életbe léptek, október 30-án pedig újabb jelentős változások következtek, amelyek az angliai, walesi és skóciai munkahelyeken dolgozókat és munkáltatókat egyaránt érintik.

Az intézkedések célja, hogy erősebb védelmet biztosítsanak a dolgozóknak, miközben nagyobb felelősséget rónak a munkáltatókra. Az Angliában élő és dolgozó magyarok számára különösen fontosak ezek a változások, hiszen a szabályok a vendéglátásban, a kereskedelemben, az egészségügyben, az irodai munkakörökben és számos más ágazatban is érvényesek.

Október 30-tól a munkáltató az ügyfelek zaklatásáért is felelhet

Az egyik legfontosabb új rendelkezés, hogy a munkáltatóknak immár nem egyszerűen „észszerű lépéseket”, hanem minden észszerűen elvárható intézkedést meg kell tenniük annak érdekében, hogy megakadályozzák a szexuális zaklatást a munkahelyeken. A szigorítás 2026. október 30-án lépett hatályba, és a korábbi szabályozáshoz képest nagyobb hangsúlyt helyez a megelőzésre, nem csupán az incidensek utólagos kezelésére. legislation.

A törvény másik fontos újdonsága, hogy a munkáltató bizonyos esetekben akkor is felelősségre vonható, ha nem egy kolléga vagy vezető, hanem egy külső személy zaklatja az alkalmazottat. Ez vonatkozhat például vásárlókra, ügyfelekre, betegekre, szolgáltatást igénybe vevőkre vagy akár a munkavégzés során kapcsolatba kerülő más személyekre is.

A szabályt már „az ügyfélnek nincs mindig igaza” törvényként is emlegetik. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy üzletvezető, étterem, szálloda vagy egészségügyi intézmény nem söpörheti a szőnyeg alá azt, ha egy vásárló, vendég vagy beteg rendszeresen megalázó, szexuális tartalmú megjegyzéseket tesz az alkalmazottakra. Ha a munkáltató nem tesz meg minden észszerűen elvárható intézkedést a zaklatás megelőzésére, jogi következményekkel kell számolnia.

Mit jelent a szexuális zaklatás, és mit kell tenniük a munkáltatóknak?

A szexuális zaklatás nem kizárólag fizikai közeledést vagy nem kívánt érintést jelent. A brit jog szerint ide tartozhat minden olyan nem kívánt, szexuális jellegű magatartás, amely sérti valakinek a méltóságát, vagy megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy sértő munkahelyi környezetet teremt számára.

Ilyen lehet például a dolgozó testére vagy külsejére tett szexuális megjegyzés, a kéretlen intim kérdezgetés, a sértő szexuális viccek ismételgetése, a pornográf képek megosztása, illetve a beleegyezés nélküli fizikai közeledés. Fontos, hogy egyetlen súlyos eset is zaklatásnak minősülhet, és az sem feltétlenül jelent védelmet, ha az elkövető azt állítja, hogy csak viccelt vagy nem akart senkit megbántani.

Ez is érdekelhet:  Radikális reformot tervez a brit kormány: Csökkentik a támogatásokat, nő a munkakötelezettség

Az „all reasonable steps”, vagyis minden észszerű lépés megtétele nem egyetlen kötelező intézkedést jelent. A munkáltatónak fel kell mérnie a saját munkahelyén fennálló kockázatokat, megfelelő szabályzatokat kell kialakítania, képzést kell biztosítania, és olyan bejelentési rendszert kell működtetnie, amelyen keresztül a dolgozók biztonságosan jelezhetik a problémákat.

Az Acas útmutatása szerint az intézkedések között szerepelhet a vezetők és alkalmazottak rendszeres képzése, a panaszok kivizsgálására szolgáló egyértelmű eljárás, a kockázatok rendszeres felülvizsgálata, valamint olyan megoldások bevezetése, amelyekkel a dolgozók gyors segítséget kérhetnek. Különösen fontos lehet ez azokban a munkakörökben, ahol az alkalmazottak egyedül találkoznak ügyfelekkel vagy betegekkel, illetve ahol rendszeres az alkoholfogyasztással járó munkahelyi rendezvények vagy üzleti találkozók szervezése.

A szakszervezetek már fizikailag és online is hozzáférést kérhetnek a munkahelyekhez

Október 30-án a szakszervezetek jogai is bővültek. Az új szabályozás lehetővé teszi, hogy a független szakszervezetek hivatalosan kérjék a munkáltatótól, hogy személyesen vagy digitális formában kapcsolatba léphessenek az alkalmazottakkal.

Ez azt jelenti, hogy a szakszervezetek képviselői bizonyos feltételek mellett beléphetnek a munkahelyekre, találkozhatnak a dolgozókkal, vagy online csatornákon keresztül tájékoztathatják őket a munkavállalói jogokról és a szakszervezeti tagság lehetőségéről. A szabályozás nem kizárólag azokra a szakszervezetekre vonatkozik, amelyeket az adott munkáltató már hivatalosan elismert.

A 21 dolgozós határ különösen fontos: a törvényes hozzáférési megállapodást a központi választottbírósági testület (Central Arbitration Committee, CAC) nem kényszerítheti ki olyan munkáltatóval szemben, amelynek a kapcsolt vállalkozásokat is figyelembe véve kevesebb mint 21 munkavállalója van. Ha a felek nem tudnak megállapodni, a CAC dönthet arról, hogy biztosítani kell-e a hozzáférést, és milyen feltételekkel. A munkáltatónak 15 munkanapon belül kell válaszolnia a hivatalos kérelemre, a tárgyalásokra pedig 25 munkanap áll rendelkezésre.

Január 1-jétől sokkal erősebb védelem járhat a jogtalanul elbocsátott dolgozóknak

A következő nagy változás 2027. január 1-jén lép életbe, és az Angliában dolgozó magyarok számára is különösen fontos lehet. Jelenleg a munkavállalóknak általában két évet kell ugyanannál a munkáltatónál dolgozniuk ahhoz, hogy az úgynevezett rendes jogtalan elbocsátás miatt panaszt tehessenek a munkaügyi bíróságon.

Januártól ez az időtartam hat hónapra csökken. Vagyis azok a dolgozók is nagyobb védelmet kapnak, akiket viszonylag rövid munkaviszony után bocsátanak el, feltéve, hogy már teljesítették a hat hónapos jogosultsági időt. Ez nem jelenti azt, hogy minden elbocsátás automatikusan jogellenes lesz, vagy hogy a munkáltató ne szüntethetné meg a munkaviszonyt megfelelő indokkal és tisztességes eljárással. A diszkriminációval és bizonyos automatikusan jogellenes elbocsátási okokkal szembeni védelem továbbra is külön szabályok alapján, már a munkaviszony első napjától fennállhat.

Ez is érdekelhet:  Új MOT-szabályok léptek életbe Nagy-Britanniában: Akár 2500 fontos bírságot is kaphat, aki erre nem figyel

Még jelentősebb változás, hogy megszűnik a jogtalan elbocsátás miatt megítélhető kártérítés jelenlegi felső korlátja. Ez azt jelenti, hogy a munkaügyi bíróságok a jövőben nem lesznek ugyanahhoz a törvényi maximumhoz kötve, mint korábban, így az adott ügy körülményeitől és a bizonyított pénzügyi veszteségtől függően jóval magasabb összegeket is megítélhetnek.

A változás különösen azoknak lehet fontos, akik hosszabb időre kiesnek a munkaerőpiacról egy jogtalan elbocsátás után, vagy jelentős jövedelemveszteséget szenvednek el. A módosítás a 2027. január 1-jén vagy azt követően hatályossá váló elbocsátásokra vonatkozik, ezért a pontos időpontnak is jelentősége lehet.

Januártól a munkáltatóknak arról is tájékoztatniuk kell a dolgozókat, hogy joguk van szakszervezethez csatlakozni. Emellett szigorodnak a borravaló kezelésére vonatkozó szabályok: a munkáltatóknak konzultálniuk kell az alkalmazottakkal vagy képviselőikkel a borravaló elosztására vonatkozó politika kialakításakor és felülvizsgálatakor, a szabályzatot pedig legalább háromévente aktualizálniuk kell.

Már most is komoly a lemaradás a munkaügyi bíróságokon

Az új munkavállalói jogok várhatóan több panaszt és jogvitát eredményezhetnek, miközben a brit Employment Tribunal rendszere már jelenleg is jelentős ügyhátralékkal küzd. A legfrissebb, 2026. október 20-án közzétett hivatalos statisztika szerint 2026 áprilisa és júniusa között az egyedi munkaügyi keresetek száma 28 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest, miközben a lezárt ügyek száma 6 százalékkal csökkent.

Június végén 70 ezer egyedi munkaügyi ügy volt folyamatban, a csoportos keresetekkel együtt pedig az összes nyitott munkaügyi követelés száma elérte az 537 ezret. A statisztikák alapján az ügyek beérkezése tartósan meghaladja a lezárások számát, ezért a januári változások további terhelést jelenthetnek a rendszernek, bár egyelőre nem lehet biztosan megmondani, hogy mennyivel növelik majd a várakozási időket.

Az Angliában dolgozó magyaroknak ezért érdemes tisztában lenniük az új jogaikkal, és problémás munkahelyi helyzet esetén megőrizniük a fontos bizonyítékokat, például az e-maileket, üzeneteket, beosztásokat és a panaszokkal kapcsolatos dokumentumokat. Zaklatás vagy jogtalan elbocsátás esetén az Acas ingyenes tanácsadást nyújt, és fontos tudni, hogy a munkaügyi bírósági keresetek benyújtására rendelkezésre álló általános határidő 2026. október 1-jétől három hónapról hat hónapra emelkedett, bár egyes korábbi ügyekre még a régi határidő vonatkozhat.

A brit munkajog tehát jelentős átalakuláson megy keresztül. A most életbe lépett szabályok elsősorban a munkahelyi zaklatás megelőzését és a dolgozók érdekképviseletét erősítik, a januári reformok pedig a jogtalan elbocsátással szembeni védelemben hozhatnak komoly változást. Forrás: gov.uk, BBC