Így próbáltak meg lopni, csalni, hazudni a könnyen szerzett Covid pénzekkel és kölcsönökkel az emberek Angliában: eszméletlen sztorik 1

Az adófizetők által finanszírozott Covid-hitelekből származó, készpénzzel teli bőröndöket foglaltak le a brit határon, ugyanis sokan megpróbálták kicsempészni a könnyen jött lóvét a szigetországból – derült ki a Times által végezett kutatás eredményeként.

Így próbáltak meg lopni, csalni, hazudni a könnyen szerzett Covid pénzekkel és kölcsönökkel az emberek Angliában: eszméletlen sztorik 3

A határőrség tisztviselői számos embert kaptak el Nagy-Britanniában a repülőtereken, akik „koronavírus bounce-back loan kölcsönökből származó nagy mennyiségű pénzt vittek magukkal” – közölte egy belügyminisztériumi forrás. Kiderült az is, hogy a járvány idején  szerezhető pénzügyi támogatásban részesülők közül sokan szerencsejátékra verték el, vagy lakásfelújításokat, autókat és drága órákat finanszíroztak meg belőle. Több tucat cégvezető van, akiket „diszkvalifikáltak”, miután masszívan visszaéltek a járvány idején a vállalkozások támogatására létrehozott hitelkonstrukcióval.

Sok esetben ezek az említett magánszemélyek felvették a hiteleket, majd azonnal átutalták a pénzt saját bankszámláikra, és a pénzt saját magukra költötték a vállalkozásuk helyett. A becslések szerint a kormány által a vállalkozásoknak nyújtott bounce-back loan nevet viselő kölcsönökre költött 47 milliárd fontból 17 milliárd fontot soha nem fizetnek majd vissza, és ebből körülbelül legalább 4,9 milliárd fontot jó eséllyel csalók lovasítottak meg mindenféle kreatív módokon, ahogy csak tudtak.

Egy csalásokra specializálódott szakértő azt mondta, attól tart, hogy ezek a mostani számok még csak a „jéghegy csúcsát” jelentik, és a legtöbb felelőst valószínűleg nem fogják tudni bíróság elé állítani a visszaélések „óriási mennyisége” miatt. David Clarke, a londoni City rendőrségének a csalásokkal foglalkozó korábbi vezetője és a Csalási Tanácsadó Testület egykori elnöke szerint ezek a felfedezések egyszerűen „megdöbbentőek”.

Belügyminisztériumi források azt mondták, hogy az Egyesült Királyság repülőterein számos személyt állítottak meg, akik nagy mennyiségű készpénzt próbáltak átcsempészni más országba, amelyet bounce-back loan kölcsönökből vettek fel. A pénzt a bűncselekményből származó bevételről szóló törvény értelmében lefoglalták, és a nyomozás számos egyedi eset kapcsán folyamatban van.

A bounce-back loan hitelkonstrukció volt a legnagyobb a Covid-19-hez kapcsolódó üzleti hitelkonstrukciók közül, amely a legkisebb cégeket célozta meg, és max 50 000 GBP-ot, vagy az éves forgalom 25 százalékát lehetett felvenni hitelként. A program 2020. május 4-én indult, a világjárvány első hulláma idején, hogy több ezer kisvállalkozást támogasson, akiket az összeomlás fenyegetett. Kezdetben az igazgatóknak mindössze hét kérdésre kellett válaszolniuk az interneten keresztül. A cégvezetők számos esetben vették fel a kölcsönt, amit szinte azonnal átutalták a személyes bankszámlájukra. A szabályok szerint a hiteleket viszont csak vállalkozásuk támogatására használhatták volna fel.

Az eltiltás akár 15 évig is megakadályozza az embereket abban, hogy vállalatot irányítsanak. Az eltiltás olyan polgári jogi határozat, amelyet akkor alkalmaznak, ha az igazgatót csalárd üzleti magatartással, a vállalati pénzeszközökkel való visszaéléssel vagy adófizetés elmulasztásával gyanúsítják.

Februárig a brit kormány ellenezte legalább 63 968 olyan vállalat felszámolását, amelyek még mindig tartoztak a járvány ideje alatt felvett kölcsönökkel. A bezárásuk ilyen módon történő megakadályozásával a kormány megpróbálhatja visszakövetelni a pénz egy részét fizetésképtelenségi eljárással, vagy polgári vagy büntetőjogi eljárást indíthat az igazgatókkal szemben.

A The Times 124 olyan esetet azonosított 2021 októbere és 2022 márciusa között, amikor egy igazgatót kizártak, vagy csődeljárás alá vonták a bounce-back loannal való visszaélés miatt. Az esetek közül legalább hétben szerencsejátékra ment el a pénz. További 18 esetben az igazgatók tisztázatlan célokra készpénzben vették fel a pénzt, és nem tudták bizonyítani, hogy a pénzt vállalkozásuk javára használták volna fel. Az egyéb azonosított esetek közé tartoznak olyanok is, akik autóvásárlásra vagy házaik felújítására használták a felvett összeget.

Csak néhány a vizsgálódások során feltárt esetek közül:

Egy szerencsejátékos 50 000 GBP bounce-back loan-t pókerezett el, miközben azt állította, hogy cége 200 000 GBP árbevételt termel, pedig csak 2,72 GBP volt a számláján. Adrian Cusiacnak mindössze egy rövid látogatásra volt szüksége a Barclays weboldalán, mire 2020 júniusában 50 000 font érkezett a számlájára. A román származású személy a maximális összeg megszerzéséhez azt állította, hogy építőipari cége, a Rocasca UK Ltd az előző évben legalább 200 000 font árbevételt csinált. A „mire használta a BBL-t?” kérdésre Cusiac úr azt válaszolta: „Pókerre költöttem a pénzt, és nem vagyok büszke magamra”.

A 32 éves Steven Davison 2020 áprilisában 35 000 GBP BBL kölcsönt vehetett fel a Broadway Sandwich Bar and Catering számára, amely a Northumberland területén levő Blythben található. Csődbejelentése szerint „nem tudta elkölteni az összegeket a vállalkozása javára. Azt állítja, hogy a pénzt szerencsejáték-veszteség fedezésérere, kertfelújításra és egy új vállalkozásra költötte, amely hat hónapon belül szintén beszüntette a kereskedést.

Egy kocsmatulajdonos 30 000 fontot fizetett magának „tanácsadási díjként” miután megigényelte az egyik üzleti kölcsönt… A Lloyds Bank 50 000 GBP kölcsönt nyújtott a cégnek, annak ellenére, hogy legutóbbi beszámolói szerint nem rendelkezett vagyonnal, és utoljára ún. „dormant” számlákat nyújtott be, ami általában csak akkor lehetséges, ha egy cég beszüntette a kereskedést. A Lloyds Banking Group szóvivője elmondta: „A British Business Bank által a hitelezőktől a Bounce Back Loan kérelmezési folyamat részeként megkövetelt összes lépést betartották ebben az esetben.”

Egy üdítőital-gyártó cég tulajdonosa csalással 100-szorosára növelte cége forgalmát, hogy megkaphassa a maximális 50 000 GBP kölcsönt… Inderjit Singh Dadial, a Cali Juices, a wolverhamptoni üdítőital-üzlet tulajdonosa azon igazgatók közé tartozik, akiket eltiltottak, mert túlbecsülte cége forgalmát, hogy kölcsönt kapjon az HSBC-től. „2020. május 16-án Dadial úr BBL-re jelentkezett, és kijelentette, hogy cége forgalma 250 000 GBP. Cali 2020. január 30-án végződő évre vonatkozó beszámolója 2350 GBP forgalmat mutatott, és 33818 GBP veszteséget termelt.”

Egy étteremtulajdonos kölcsönt tudott felvenni, még annak ellenére is, hogy már kilakoltatták telephelyéről, mert nem fizetett bérleti díjat… Robert Lee, a boltoni Blackrod Dining tulajdonosának kizáró nyilatkozata szerint: „2020. február 24-én kilakoltatták az étterem üzlethelyiségéből.” Ennek ellenére Lee mégis fel tudta venni a maximális összegű kölcsönt a Barclaystől. Ennek a pénznek egy részét azután átadták egy másik cégnek, amelynek ő volt az egyedüli igazgatója, és 34 000 GBP-t adósságok kifizetésére használtak fel.    Forrás

(Visited 1 times, 1 visits today)
Megosztás