Sir Tony Blair szerint Nagy-Britanniának világos célként kellene kitűznie, hogy a következő tíz éven belül visszatér az Európai Unióba. A volt brit miniszterelnök ezt Andy Burnham kormányának címezve fogalmazta meg, miközben a Tony Blair Institute új jelentése a Brexit utáni kapcsolatok teljes újragondolását sürgeti.
A jelentés szerint a brit kormánynak nem egyszerűen a korábbi Brexit-vita újranyitására kellene törekednie, hanem egy fokozatos, strukturált kapcsolat kialakítására az EU-val. Blair ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy szerinte nem lenne megfelelő megoldás pusztán a közös piac és a vámunió újbóli tagságát visszaállítani: egy megreformált Európai Unióhoz való csatlakozást tartana hosszabb távon megfelelő iránynak.
Tony Blair: tíz éven belül kellene visszatérni
A Tony Blair Institute „Beyond Leave and Remain: A Path to Rejoining a Reformed Europe” című jelentése szerint Nagy-Britanniának egyértelmű és nyilvános politikai célt kellene meghatároznia az EU-hoz való visszatérésre, legfeljebb egy évtizedes időtávban. A javaslat szerint ennek feltétele lenne az Európai Unió belső reformja is, miközben Londonnak már a csatlakozás előtt szorosabb együttműködést kellene kialakítania Európával a védelem, az energia és a technológia területén.
A volt miniszterelnök szerint Európának nagyobb geopolitikai súlyra van szüksége, és Nagy-Britanniának szerepet kellene vállalnia ennek kialakításában. A jelentés a Mario Draghi-féle versenyképességi reformjavaslatokra is hivatkozik, és azt állítja, hogy az EU problémája nem elsősorban az intézmények hiánya, hanem az, hogy a már meglévő lehetőségeket hatékonyabban kellene megvalósítani.
Védelem, energia és technológia is része lenne a tervnek
A Tony Blair Institute fokozatos visszatérést képzel el, amelynek része lehetne a brit részvétel az EU 150 milliárd eurós SAFE védelmi alapjában, valamint egy új európai energiabiztonsági partnerség. A jelentés szerint az Északi-tenger közös energiaközpontként való fejlesztése, illetve a brit villamosenergia-piac szorosabb összekapcsolása az európaival évente akár 370 millió font megtakarítást is jelenthetne a brit fogyasztóknak.
A javaslat a mesterséges intelligencia biztonságának ellenőrzésében és olyan új technológiák fejlesztésében is közös brit–európai munkát sürget, mint a kvantumszámítástechnika. Blair szerint Nagy-Britanniának nem a 2016-os Brexit-vitát kellene újra lejátszania, hanem azt kellene vizsgálnia, milyen kapcsolat szolgálja az ország érdekeit a megváltozott nemzetközi környezetben.
Az export is komoly érvként került elő
A Blair-intézet jelentésével egy időben az Institute for Public Policy Research (IPPR) új elemzése a Brexit utáni kereskedelmi akadályok gazdasági hatását vizsgálta. A kutatóintézet szerint a brit áruexport évente 3,7 és 6,5 milliárd font közötti összeggel lehetett volna magasabb az EU felé, ha London és Brüsszel kölcsönösen elismeri egymás termékvizsgálatait és tanúsításait.
Az IPPR szerint különösen az autóipar, az elektronikai szektor és a gyógyszergyártás profitálhatott volna egy ilyen megállapodásból. A kutatóintézet úgy számol, hogy az autók és autóalkatrészek exportja évente 2,48–3,42 milliárd fonttal, az elektronikai termékeké 1,17–1,67 milliárd fonttal, a gyógyszeripari export pedig mintegy 740–820 millió fonttal lehetett volna magasabb.
Októberben újra napirendre kerülhet a Brexit
A kérdés politikai jelentőségét tovább növeli, hogy október 12-én parlamenti vita várható az Európai Unióhoz való visszatérésről. Az Európai Mozgalom brit kampánya szerint a vitát támogató levélíró kezdeményezéshez már több mint 20 ezren csatlakoztak.
A közvélemény változására vonatkozóan több friss felmérés is készült, de ezek eltérő kérdéseket vizsgálnak. Sir John Curtice, Nagy-Britannia egyik legismertebb választási elemzője az Independentnek arról beszélt, hogy az EU-tagság újbóli támogatottsága a 2016-os népszavazás óta mostanra az egyik legmagasabb szintre került, miközben más felmérések azt vizsgálták, hogyan változna az egyes választókerületekben a megítélés.
A Tony Blair Institute javaslata egyelőre nem kormányzati döntés, hanem egy politikai és szakpolitikai ajánlás. Andy Burnham kormánya előtt így továbbra is az a kérdés áll, hogy a jelenlegi, fokozatos EU-közeledésre épülő politikát folytatja-e, vagy hosszabb távon egy olyan stratégiát alakít ki, amely már az uniós tagság lehetőségét is célként kezeli.