Meghaladta a 160 ezret azoknak a menedékkérőknek és illegális bevándorlóknak a száma, akik bizonytalanságban élve várakoznak, hogy a kérelmükről döntés szülessen az Egyesült Királyságban.
A belügyminisztérium ma nyilvánosságra hozott nyilvántartása szerint decemberben 160 919 ember várta kérvényének elbírálását a szigetországban. Ez a leghosszabb várólista, amelyet a minisztérium valaha regisztrált – 59%-kal több az előző évi 100 564-hez képest – a statisztikák rögzítésének 2010-es megkezdése óta.
A 2022 negyedik negyedéves bevándorlási és menekültügyi statisztikái szerint az esetek kétharmada legalább hat hónapos, a tavalyi évi 61 864-hez képest 77%-kal több. A jelentésben ez áll: „Az első döntésre váró ügyek számának növekedése annak tudható be, hogy több új személy kerül be a menekültügyi rendszerbe, mint amennyinek döntés születik a sorsáról. 2019-hez képest 2022-ben kevesebb döntés született (durván 10%-kal, 18 699-cel), miközben a menedékkérelmek száma nőtt (több mint kétszeresére, 74 751-re).”
A számok azt is jól mutatják, hogy az Egyesült Királyságban menedéket kérőknek milyen súlyos döntéseket kell meghozniuk, amikor arról van szó, hogy hogyan érkezzenek meg a brit partokra. Tavaly több mint 47 750 ember kelt át kishajókon a veszélyes La Manche-csatornán, ami enyhe növekedés 2021-hez képest, de a növekedés üteme ugyanakkor lassulni látszik.
Decemberben Rishi Sunak miniszterelnök ígéretet tett a lemaradás csökkentésére, és megfogadta, hogy „megállítja a hajókat”, amelyekkel annyian megpróbálnak átkelni a Lamanche-csatornán.
A tisztviselők azt állították, hogy az embercsempészet megelőzése érdekében meg akarják szüntetni az ilyen átkeléseket. Tavaly novemberben Robert Jenrick bevándorlási miniszter azt állította, hogy az Egyesült Királyság mágnesként vonzza az illegális bevándorlókat.
A belügyminisztérium friss statisztikái azonban azt mutatják, hogy az Egyesült Királyság menedékjog iránti kérelmeinek száma jóval alacsonyabb, mint más nagy EU-tagállamokban, például Németországban, ahol 2022 végéig 244 132 menedékkérelmet nyújtottak be a Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatal (BAMF) szerint.
2022-ben a kezdeti döntések több mint háromnegyede (76%) menekültstátusz megadása, humanitárius védelem vagy másfajta szabadság kiadása volt. A Belügyminisztérium szerint ez „lényegesen magasabb támogatási arány”, mint a pandémia előtti években, amikor a döntések egyharmada volt csak a bevándorlók támogatása.
A menekültjogi csoportok szerint az évek során egyre növekvő várólista miatt tízezrek várnak több mint egy éve a döntésre. A Menekültügyi Tanács adatai szerint a több mint egy éve várakozók száma a 2010-es 3588 főről 2020-ra 33 016-ra közel tízszeresére nőtt. Több mint 250 ember várt öt évet, vagy még többet és közülük 55 gyerek volt.
Menedékkérők ezrei részesülnek majd gyorsított eljárásban a belügyminisztérium új tervei alapján, amelyek a súlyos elakadás leküzdésére irányulnak. Mintegy 12 000 Afganisztánból, Szíriából, Eritreából, Líbiából és Jemenből származó, első döntésre váró személy számít az új szabályok értelmében jogosultnak erre. Mindenkinek egy 10 oldalas kérdőívet küldenek majd, nem pedig egy személyes interjún dől el a sorsuk.
Sile Reynolds, a Freedom from Torture szervezet menedékjogi érdekképviseletének vezetője kijelentette: „A menedékkérelmek lemaradása több évtizedes szándékos és politikailag vezérelt politikai kudarcok, krónikus rossz irányítás és rendszerszintű elhanyagolás eredménye, amelyek mind késleltetést okoztak a menekültügyi rendszerben. Noha az egyértelműen megalapozott menedékjog iránti kérelmek gyorsított eljárásának bevezetése már régóta esedékes, ez nem tagadhatja meg az egyének tisztességes meghallgatáshoz való jogát.”
„Az új rendszerben számos menedékjog iránti kérelmet tévesen vonhatnak vissza, így az érintett személyek újból kínzás vagy üldöztetés veszélyének lehetnek kitéve. „Ha azonban hozzáértően csinálják, ez a kezdeményezés véget vethet annak a bizonytalanságnak, amelyben annyi menekültet tartanak jelenleg.” Forrás