Az infláció a jövő év elejére akár „csillagászati” szintre, 15 százalékra is emelkedhet Nagy-Britanniában, és hosszabb ideig magasabban maradhat, mint azt korábban gondolták – figyelmeztettek szakértők a Bank of England brit gazdaságról szóló legújabb jelentése előtt.
A borzasztó gazdasági előrejelzések épp azelőtt láttak napvilágot, amikor a Bank holnap kamatemelésre készül az infláció megfékezése érdekében, miközben az egekbe szökő gázárak azzal fenyegetnek, hogy 2023 elejére évi 3600 GBP fölé emelkedik az átlagos éves energiaszámla. Az elemzők többsége most arra számít, hogy a Bank monetáris politikai bizottsága csütörtökön megszavazza a bank alapkamatának 0,5 százalékpontos, 1,75 százalékra történő emelését.
A fogyasztók kétfrontos támadással szembesülnek életszínvonaluk ellen, a kamatemelés miatt lakástulajdonosok millióinak drágulnak a jelzáloghitelek, miközben az alapvető termékek, például az energia és az élelmiszerek ára sokkal gyorsabban emelkedik, mint a bérek.
A Resolution Foundation, az életszínvonallal foglalkozó agytröszt szerint mostanra elég valószínűnek tűnik, hogy az infláció 15 százalékra emelkedhet méghozzá viszonylag rövid időn belül, ami 1980 óta a legmagasabb szint. Az alapítvány szerint az alacsony és közepes jövedelmű családok valószínűleg aránytalanul magasabb, a megélhetési költségek okozta nehézségekkel szembesülnek majd a belátható jövőben. Arra számít, hogy az infláció tartósan magas marad, annak ellenére, hogy néhány jel arra utal, hogy az árakra nehezedő nyomás kezd enyhülni.
Az importált áruk, köztük az olaj és a búza piaci árai csökkentek az elmúlt hónapokban, mivel az infláció miatt a világgazdaság jelentősen lassul, ezzel csökkentve a keresletet. Ezt azonban bőven ellensúlyozta a nagykereskedelmi gázárak folyamatos emelkedése, amelyet Oroszország ukrajnai háborúja okozott.
Jack Leslie, a Resolution Foundation vezető közgazdásza szerint az inflációs kilátások „nagyon bizonytalanok”, és nagyrészt a kiszámíthatatlan gázárak vezérlik.
„Bár egyes alapvető termékek – köztük az olaj, a kukorica és a búza – piaci árai az idei év eleji csúcsuk óta csökkentek, ezek az árváltozások még nem értek le a fogyasztókig, és továbbra is jelentősen magasabbak, mint januárban voltak.”
„Mivel a gázárak továbbra is rekordszinten vannak, mind a háztartások, mind a vállalkozások energiaszámlái nagymértékben emelkedni fognak a tél folyamán és 2023-ban is. Hogy ez a magas infláció meddig tart, az nagyon bizonytalan, de a megélhetési költségek válsága a jelek szerint még el fog tartani egy jó darabig, hosszabb ideig, és durvábban érinti a háztartásokat, mint azt korábban várták.”
Az elmúlt hetekben az orosz államilag támogatott Gazprom energiaipari óriáscég csökkentette Európába irányuló gázszállítását, ami drasztikusan megemelte az árakat. Egyre nagyobb a félelem, hogy az árak ezen a télen még magasabbra fognak emelkedni, ami mély recesszióba sodorja a kontinenst, miközben a gázkészletek fogynak.
A háztartások jövedelmének vásárlóereje jövőre 2,5 százalékkal csökken a várakozások szerint, mivel az árak „határozatlan ideig magasabb szinten maradnak.” Az előrejelzések szerint a háztartások reáljövedelme 2026 után is több mint 7 százalékkal marad majd el a Covid előtti trendtől.
A bank kamatemelése tovább erősítené a pénzügyi megszorítást, és a hitelfelvevők 20 százalékánál megemelné a jelzáloghitelek kamatait. A Rightmove számításai szerint a 0,5 százalékpontos emelés azt jelentené, hogy az új ingatlanvásárlók havi jelzáloghitel-fizetése 1000 font fölé emelkedne. Ez azt jelentené, hogy a jelzáloghitel-fizetések átlagosan a bruttó fizetés 40 százalékát teszik ki, ami 2012 óta nem látott szint. Az átlagos jelzáloghitel-törlesztők idén már így is ötödével, havi 976 fontra nőttek, szemben a januári havi 813 fonttal… Vajon mi jöhet még? Forrás